Isztambuli Egyezmény: a genderelmélet trójai falova

  •  
  •  

Miközben a kormány a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezésre koncentrál, az (ál)híresztelések ellenére működő parlamentben az ellenzék nemcsak önmagával, hanem sok-sok igen fontos dologgal foglalkozik, pontosabban köti le temérdek idejét és fölös energiáját.

Például újratöltötte a „nőellenes jobboldal” topikot, ha már a külföldről is megtámogatott „diktatúrázás” inkább növelte Orbán Viktor népszerűségét, mint hogy kormányt buktatott volna. Így elővette az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának kérdését, mely nemzetközi szerződés egyrészről a nők elleni erőszak átfogó büntetőjogi védelmét, illetve szankcionálását tartalmazza, másrészről pedig „szintet lép” a gender-ideológia evolúciójában. A parlamenti többség azonban – mivel az egyezmény aláírása és a lényegi részek kormányzati vállalása megtörtént – okafogyottá válás okán, illetve a genderelmélet társadalmi gyakorlattá tételének megakadályozása végett elfogadott egy határozatot, amelyben a ratifikációt elutasítja. Az egyezmény ugyanis olyan fogalmak „honosítását” is megköveteli, melyek ellentétesek a magyar alaptörvénnyel és a hazai családjogi szabályokkal, nem is beszélve a kormányzat társadalompolitikai céljaival, amit a polgárok jelentős többsége támogat. A „társadalmi nemek” jogi elfogadása különben sem alapvető szabadságjogi kérdés – ahogy azt a liberálnácizmus erőszakosan sugallja –, hanem ideológiai vita eredménye, tehát azt kötelezővé tenni nem lehet.

Nagy Ervin teljes írása a PestiSrácok oldalán olvasható.