A valóság cáfolja az ellenzéki álhíreket

Az ellenzéki politikusok kezdetben a járványügyi szigorításokat nem tartották elegendőnek, majd leginkább a koronavírus-törvényt támadták, legújabban pedig a kormány gazdaságélénkítő lépéseit kifogásolják. A tényadatok ugyanakkor azt mutatják, hogy Magyarország lépett fel az egyik leghatékonyabban a koronavírus-járvánnyal szemben Európában, itt az egyik legalacsonyabb a fertőzöttségi és halálozási szint a lakosságszám arányában. Szintén hamisnak bizonyultak a tesztelések és a koronavírus-törvény kapcsán megfogalmazott ellenzéki állítások, a magyar gazdaságvédelmi intézkedések pedig nemzetközi szinten is figyelemre méltóak. Hasonlóan lyukra futott az ellenzék az érettségi megtartásának támadásával is. Tovább hitelteleníti az ellenzéki támadásokat, hogy sok ellenzéki vezetésű önkormányzat – például a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat – nem lépett időben a járvány megfékezése érdekében, ráadásul az általuk sokszor hangoztatott szociális érzékenységet figyelmen kívül hagyva, azonnal megszorításokba kezdtek. A XXI. Század Intézet sorba vette az ellenzéki álhíreket.

Már márciusban látni lehetett, hogy a magyar ellenzék a koronavírus-járvány ellenére sem teszi félre a napi aktuálpolitikai érdekeit és ebben az összefogást igénylő időszakban is tovább folytatja a kormányzati intézkedések korlátlan kritikáját. Ez példanélküli Európában, hiszen a járvány kitörésekor még olyan országokban is összefogtak a pártok, ahol hosszú évek óta politikai patthelyzettel küzdenek. Így például a koronavírus megfékezése érdekében az etnikai és pártpolitikai ellentétek miatt régóta kormány nélkül működő Belgiumban válságkezelő kormány alakulhatott márciusban, a szintén igen megosztott Spanyolországban a nacionalista jobboldal is támogatta a baloldali kormány válságkezelő lépéseit, Romániában pedig az ellenzék megszavazta az új kormány megalakulását a járvány elleni küzdelem érdekében.

Minden fronton támadják a kormányzati intézkedéseket

Magyarországon ugyanakkor az ellenzék más taktikát választott és a járvány európai megjelenése óta a legkülönbözőbb üzenetekkel támadja a kormányt. Március elején az ellenzéki politikusok és sajtótermékek rendre azt állították, hogy a kormány nem hozta meg időben a szükséges szigorító intézkedéseket, illetve hogy az egészségügy nincsen felkészülve a járványra, üzeneteikkel folyamatosan rombolták az egészségügyi intézkedésekbe vetett társadalmi bizalmat.

Jól jellemzi az ellenzék fő üzeneteit a járvány kitörésének időszakából Arató Gergely DK-s politikus március 16-i parlamenti felszólalása, amelyben többek között arról beszélt, hogy „a kormány védőfelszerelés, maszk és kesztyű nélkül küldi az orvosokat és ápolókat, az egészségügyi dolgozókat a koronavírus elleni harcba”, illetve azt is kijelentette, hogy szerinte „a kormány potenciális koronavírus-fertőzötteket, sőt kontaktszemélyeket sem hajlandó tesztelni.”

Hasonló véleményt fogalmazott meg a többi ellenzéki politikus is, rendre azt állították, hogy Magyarország nem lépett időben, nem tesztelnek kellő számban és hogy az egészségügyben dolgozókat nem látták el kellő számú védőfelszereléssel.

A valóság ezekkel az állításokkal szemben az, hogy Magyarország – megelőzve számos európai országot – időben hozta meg a járvány elleni intézkedéseket. Így míg nálunk a veszélyhelyzetet az első regisztrált eset utáni 7. napon, addig például Lengyelországban a 9. napon, Csehországban a 13. napon, Belgiumban a 37. napon, Spanyolországban pedig a 45. napon hirdették ki. Hasonlóan Európában az elsők között hozott meg a magyar kormány további fontos szigorító intézkedéseket, így többek között az éttermek bezárására, a csoportos rendezvények megtiltására, a digitális oktatásra való áttérésre és a határok lezárására más európai országokban a lényegesen később került sor a járvány megjelenése után.

Ezt a sikeres magyar válságkezelést támasztja alá a London Deep Knowledge Group kutatása is, amely az alapján rangsorolta az egyes országokat, hogy mikor vezették be az első korlátozó intézkedéseket, milyen szigorúak az utazási korlátozások, a polgárok milyen mértékben tartják be a szabályokat, rendelkezésre áll-e elegendő teszt, illetve milyen a kórházak felszereltsége. Ezen a ranglistán hazánk kiemelkedően jó, Európában a negyedik helyezést érte el.

A kormány emellett mindvégig biztosította a szükséges védőfelszereléseket a koronavírusos betegekkel foglalkozó orvosoknak, ráadásul a veszélyeztetett korcsoportba tartozó orvosok helyett a fiatalabb orvosokat helyezte a frontvonalba. Ezt még Cseh Katalin, momentumos EP-képviselő is elismerte, aki önkéntes orvosként dolgozik egy koronavírusos betegeket ellátó egészségügyi intézményben és egy interjúban arról beszélt, hogy a kórházban minden orvos rendelkezik megfelelő védőfelszereléssel. Az elmúlt hetekben ráadásul több tízmillió új védőfelszerelést szállítottak az országba, illetve a kormány jelentősen megnövelte a légzőkészülékek számát is, így az egészségügy a jelenleginél lényegesen nagyobb terhelést is képes lenne kezelni.

Ugyancsak nem igazak a tesztelésekkel kapcsolatos ellenzéki állítások sem, hiszen a kormány a járványügyi szakemberekkel együttműködve hoz meg minden ilyen jellegű szakmai döntést, így a WHO ajánlásainak megfelelően minden potenciális koronavírusos beteget és azok kontaktszemélyeit a járvány magyarországi megjelenése óta tesztelik. Ezt támasztja alá az orvosképző egyetemek országos klinikai járványügyi vizsgálatának most ismertetett részeredménye is, amelyben a 8276 PCR nevű vizsgálat eddig két pozitív eredményt hozott, ami tízezer emberre kivetítve 2,4 fertőzöttet jelent. A szakemberek felhívták a figyelmet, hogy az átfertőződés mértéke alacsonynak mondható jelenleg, a fenti adatok pedig megcáfolták a korábbi ellenzéki találgatásokat, spekulációkat. Hozzátették: az átgondoltan meghozott megelőző intézkedések igen, a tömegesen elvégzett tesztelések viszont nem hatékonyak a koronavírus-járvány megfékezésében.

Szintén fontos kormányzati intézkedés volt, hogy növelték a szabadon álló rendelkezésre álló kórházi ágyak számát, így a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén is mindenki kaphat megfelelő ellátást. Az ellenzék ezt az intézkedést is élesen támadta, a legemlékezetesebb talán Szabó Tímea parlamenti felszólalása volt, amelyben „hentesnek” nevezte Kásler Miklós minisztert, a Párbeszéd politikusa szerint ugyanis tömegesen küldtek haza embereket a kórházakból, ami miatt sokan ellátás nélkül maradtak. A valóság ezzel szemben az, hogy aktív ellátásra szoruló betegeket nem küldtek haza a kórházakból, ráadásul arról, hogy milyen szempontok szerint lehet hazabocsátani a betegeket, maguk az egészségügyi szakkollégiumok készítettek iránymutatást. Emellett egyáltalán nem volt szó tömeges ágyfelszabadításról, hiszen amikor utasításba adták a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt.

Hasonlóképpen lyukra futott az ellenzék az érettségi témájában is.

A balliberális beállítottságú Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete például azt írta április 16-i közleményében, hogy „május elején felelős tanár nem érettségiztet, felelős szülő pedig nem küldi a gyerekét érettségizni”. A Jobbik megajánlott jegyeket javasolt az érettségi helyett, a DK halasztást kért a diákoknak, az LMP pedig kizárólag a szóbeli vizsgák megtartása mellett tette le a voksát. Az ellenzéki támadások ellenére az érettségit minden gond nélkül meg lehetett rendezni és a járványügyi szakemberek ajánlásait betartva egyáltalán nem nőtt a fertőzésveszély. Ráadásul a diákok és a szülők sem érettek egyet az ellenzékkel, hiszen a diákok döntő többsége – 97 százaléka – nem élt a későbbi vizsgázás lehetőségével, hanem május elején tette le az érettségit.

A koronavírus-törvény nem ütközik uniós jogszabályokba

Áprilisban már nemzetközi lejárató kampány is indult Magyarországgal szemben a hatékony kormányzati intézkedéseknek alapot biztosító koronavírus-törvény miatt. Április első felében az ellenzéki vádakat hangoztatva a liberális értelmiség és a Soros-hálózat médiaháborút indított, számos kormányellenes véleménycikk is megjelent a nemzetközi sajtóban, amelyekben többnyire a jogállamiságot, a demokráciát és a sajtószabadságot féltették. A cikkekben szó szerint átvették az ellenzéki pártok és a hazai ellenzéki sajtó állításait, fogalmait és politikai narratíváját, sőt az sem volt ritka, hogy magyarországi szereplők (Bayer Lili, Krekó Péter, Novák Benjámin, Ungváry Krisztián) írták ezeket, esetleg ellenzéki politikusok vagy maga a budapesti főpolgármester és a Soros-hálózat tagjai nyilatkoztak meg bennünk.

Mindennek következtében számos álhír jelent meg a magyar rendkívüli jogrenddel és a kormány mozgásterével kapcsolatosan, az Európai Parlament egy olyan csúsztatásokkal teli állásfoglalást szavazott meg, amelyben többek között azt állítják, hogy az „európai értékekkel összeegyeztethetetlen” a magyar kormány felhatalmazása, illetve hogy meggyengítették az „Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét”. Emellett azt is állították, hogy a kormány felhatalmazása korlátlan és határozatlan ideig szól. A legemlékezetesebb ebben a témában Szijjártó Péter CNN-nek adott interjúja volt április közepén, amelyben a műsorvezető azt állította, hogy a magyar Országgyűlés a koronavírus-törvény miatt nem ülésezik.

Ezekkel az állításokkal ellentétben egyáltalán nem igaz, hogy a magyar koronavírus-törvény határozatlan időre adna korlátlan felhatalmazást a kormánynak, illetve az Országgyűlés is ülésezik a megszokott rendben, amely bármikor visszavonhatja a felhatalmazását a kormánytól.

Az sem igaz, hogy a magyar rendelkezések ne illeszkednének az európai gyakorlatba, a koronavírus-törvény nem ad olyan többletjogokat a magyar kormánynak, amelyek meghaladnák az egyes uniós országokban tapasztalható gyakorlatot. A legtöbb európai országban ugyanis bevett gyakorlat, hogy ilyen rendkívüli helyzetben a végrehajtó hatalom rendeletekkel kormányozhat, amelyekre a kormányok mögött álló parlamenti többségnek vagy egyáltalán nem kell rábólintania, vagy legfeljebb napokkal később szavazhat róla.

Nem meglepő, hogy a hazánkat egyébként sokszor kritizáló Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke szerint a magyarországi intézkedések nem ellenkeznek az EU-s joggal. Mint fogalmazott, „Magyarország eddig nem fogadott el olyan jogszabályt, amely ellenkezne az európai uniós jogrenddel”.

Elvitatott eredmények, megkérdőjelezett gazdaságélénkítés

A kormányzati intézkedések mellett a tényadatok kapcsán is számos álhír jelent meg. Több ellenzéki politikus is azt állította, hogy Magyarország nem kezelte megfelelően a járványt. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, független parlamenti képviselő, például az Országgyűlésben azt állította, hogy a világon arányaiban Magyarországon halnak meg a legtöbben a koronavírus-járvány következtében.

A tényadatok szerint ugyanakkor hazánk kezelte az egyik leghatékonyabban a járványt, hiszen Magyarországon van a lakosságszám arányában az egyik legkevesebb fertőzött, illetve a halálázások száma is jóval alacsonyabb az uniós átlagnál.

Az egymillió lakosra jutó elhunytak száma Belgiumban a legmagasabb (754,8 fő), de nem sokkal jobb a helyzet Spanyolországban (567,8 fő), Olaszországban (506,3 fő) és Franciaországban (393,6 fő) sem. Ezeket az országokat Hollandia (315,9 fő), Svédország (315,2 fő) és Írország (297,3 fő) követi. Hazánkban az egymillió lakosra jutó koronavírusban elhunyt személyek száma jelenleg 42,3 fő, amivel hazánk az ellenzéki híresztelésekkel ellentétben a legalacsonyabb értékekkel rendelkező országok között foglal helyet.

De nem csak a járvány elleni sikeres fellépést igazoló tényadatokat, hanem a gazdaságvédelmi akcióterv mértékét is vitatják az ellenzéki politikusok. A különböző gazdasági intézkedések bejelentését követően az ellenzéki pártok egybehangzóan azt állították, hogy azok nem elegendőek, nem jelentenek elég garanciát a munkavállalók számára. Molnár Csaba, a DK EP-képviselője például azt az álhírt közölte április 6-i Facebook-bejegyzésében, miszerint „Orbán mentőcsomagja az egyik legkisebb Európában”. Mint írta, „ez nagyon kevés lesz – ha nem nő azonnal legalább a duplájára, akkor emberek tízezrei maradhatnak munka és fizetés nélkül, kisvállalkozások tömegei mehetnek véglegesen csődbe.” Az ellenzéki képviselő szerint az intézkedések mértéke csupán a GDP 3 százalékának felelnek meg.

Az igazság ezzel szemben az, hogy ezek a gazdaságvédelmi intézkedések a GDP közel 20 százalékát mozgatták meg, a kormány három alapot hozott létre a koronavírus elleni védekezésre, mintegy 2000 milliárd forintos összeggel. Ráadásul az elmúlt évtized sikeres gazdasági mozgástérbővítésnek köszönhetően világos gazdasági és társadalompolitikai irányvonal jellemzi Magyarországot és a 2010 előtti időszakkal ellentétben szinte minden mutatószám jelentős javulást mutatott 2020-ig. Így most van elegendő erő ahhoz, hogy most az ország az IMF-hez forduló Gyurcsány-Bajnai-kormányokkal ellentétben önerőből álljon talpra a koronavírus-járványt követően.

Ahol hatalomban vannak, ott kudarcot vallottak

Tovább rombolja az ellenzéki kritikák hitelességét, hogy több olyan önkormányzat is komoly mulasztásokat követett el, ahol ezek a pártok vannak hatalomban. A leglátványosabb problémák Budapesten alakultak ki, ahol feltelhetően a járványügyi szabályok nem megfelelő alkalmazása miatt több fővárosi fenntartású idősek otthonában gócpont alakult ki.

Május 11-ig a 100 idősek otthonában bekövetkezett halálesetből 74 a budapesti idősotthonokban történt, csak a Pesti úti otthonban 42 ember halt meg. Az adatok szerint, míg a nem fővárosi fenntartású otthonok gondozottjainak egy százaléka sem fertőzött, addig a fővárosi intézmények minden tizedik lakója igazoltan az. Karácsony Gergely ennek ellenére március óta hárítja a felelősséget és azt állítja, hogy a főváros minden szabályt betartott.

Szintén gyakori, hogy visszaélnek az ellenzéki városvezetők rendkívüli jogrend nyújtotta lehetőségekkel.

Az ellenzéki pártok által közösen támogatott váci polgármester, Matkovich Ilona például azon túl, hogy a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetben magához ragadta a döntés jogát és a képviselőtestület megkérdezése és beleszólása nélkül módosította a város költségvetését, a módosított büdzsét még a város honlapjára sem tették ki. A városvezetés ráadásul éppen a koronavírus-járvány idején fogott bele a városháza irodáinak nagyívű felújításába, miközben számos önkormányzati intézménynél dolgozónak lenullázták a fizetését. Az ügy azért is érdekes, mert a vezetés korábban arról panaszkodott, hogy a közös koronavírus-védekezési alapba befizetendő gépjárműadó, a költségvetés alig másfél százalékát kitevő összeg elviselhetetlen terhet jelent. Hasonló lépésekbe kezdett más ellenzéki városvezető is, így többek között Ózdon és Hódmezővásárhelyen is megszorításokba kezdett az ellenzék, miközben a kormányon mindig a szociális érzékenységet kérik számon.

Szintén nagy vihart kavart április elején az az eset, amikor az ellenzéki vezetésű önkormányzat által fenntartott siófoki Gondozási Központban a járványügyi intézkedéseket figyelmen kívül hagyták, a kijárási korlátozás ellenére az időseket kiküldték az utcára, ráadásul egymáshoz nagyon közel tartózkodtak, pár centiméter a távolság volt köztük.