Pogrányi Lovas Miklós: Háború és filozófia

  •  
  •  

A CIA elfogta a koreai titkosszolgálat vezetőjének jelentését a koreai háború idején.

Az amerikaiak megdöbbenéssel olvasták a szerző elégedett sorait, melyekben a kommunista indoktrináció sikereiről számol be a fogságba esett amerikai katonák körében. A jelentés kiemeli: meglepő, hogy az amerikai foglyok – ideértve az egyetemistákat is! – milyen keveset tudnak saját kultúrájukról, hazájuk politikai berendezkedéséről, de legfőképp a mögötte meghúzódó filozófiáról. Az amerikai elhárítás vizsgálatai később megerősítették a koreai feljegyzésben foglaltakat, ezért úgy döntöttek: lépni kell!

E háborús történet a közvetlen kiváltó oka annak, hogy Russell Kirk, a fiatal filozófus titán felkérést kapott egy ismeretterjesztő könyv írására. Arra kérték: közérthető nyelven magyarázza el a hétköznapi olvasóknak – mindenekelőtt a katonáknak –, hogy pontosan mi a tétje annak a nagy küzdelemnek, mely a szabad világ és a kommunizmus között zajlik. Miben áll a nyugati civilizáció, a keresztény kultúra jelentősége; mi tette naggyá az Egyesült Államokat. A mű The American Cause címmel 1957-re elkészült, és sok ezer példányt felvásárolt belőle az amerikai hadsereg. Russell Kirk számára azonban a munka nem ért véget. Az egyszeri feladatból misszió lett: egész életét a nyugati értékrend védelmének szentelte. A grandiózus életmű záró opusza az a rövid kultúrafilozófiai értekezés, melyet most már magyar nyelven is a kezében tarthat az olvasó: az Amerika brit kultúrája. A könyv 1993-ban jelent meg először angolul – magyar nyelven pedig Pásztor Péter fordításában idén, 2020-ban. Ebből az alkalomból szeretném bemutatni a XX. század egyik legfontosabb gondolkodóját.

Russell Kirk 1918-ban született Michigan államban, protestáns családba. Skóciai tanulmányútja során misztikus élményben volt része, és ennek hatására katolizált. Doktori disszertációja az 1953-ban megjelent Conservative Mind című írása, mely Hayek, Weaver és Nisbet könyvei mellett az amerikai konzervatív reneszánsz egyik nyitódarabja1. Kirk számos egyetemen megfordult életében, de nem a katedra volt a fő terepe. Mindenekelőtt írni szeretett: ontotta magából a rövidebb és hosszabb esszéket, könyvrecenziókat és a monográfiákat; valamint részt vett több fontos, konzervatív folyóirat megalapításában is (National Review, 1955, Modern Age, 1957). Eszmetörténeti befolyása felbecsülhetetlen.

Pogrányi Lovas Miklós teljes írása a Látószög blogon olvasható.