Kampányhajrá: indul a mozgósítási verseny

Orbán Viktor több kampányeseményen is elmondta, hogy ezúttal nem kell a bizonytalanokat vagy a másik oldalra szavazókat meggyőzni, elegendő azokat a szavazókat sikeresen mozgósítani, akik a Fidesz–KDNP biztos bázisához tartoznak. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében kiemelte: ez nem kampánystratégiában való változtatás, mint ahogyan azt a balliberális sajtó írja, hanem a bevett forgatókönyv. Minden EP-választáson és minden önkormányzati választáson ez szokott lenni a kampánystratégia.

Június 9-én először fordul elő, hogy az európai választást és az önkormányzati választást egy napon tartják Magyarországon. Ez értelemszerűen új helyzetet teremt és a pártoknak is ehhez kell alkalmazkodnia – kezdte legújabb videóelemzését Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta: eddig a legmagasabb részvételi arány az önkormányzati választáson a Gyurcsány-féle őszödi beszéd és a rendőrterror után egy igen felhevült politikai időszakban, 2006-ban volt. De ekkor is csupán a választópolgárok 53,1 százaléka járult az urnákhoz. Még ennél is alacsonyabb a részvételi hajlandóság az európai parlamenti választásokon, itt a legmagasabb 2019-ben volt a részvétel, összesen 43,6 százalék. A 2022-es parlamenti választáson – amelyen a Fidesz–KDNP megszerezte a negyedik kétharmadát – ezzel szemben jóval magasabb, 69,6 százalékos volt a részvételi arány.

Összefoglalva: mind az önkormányzati, mind az EP-választáson lényegesen alacsonyabb a részvételi hajlandóság, mint egy országgyűlési választáson. Ezeken a választásokon a pártok biztos szavazói vesznek részt.

Ez azt jelenti az elemző szerint, hogy a közvélemény-kutatási adatokhoz képest lényegesen eltérő lehet majd a végeredmény június 9-én este, ugyanis a részvételi arányok és az egyes pártok eltérő szervezettsége érdemben befolyásolja a végeredményt akkor, amikor a biztos szavazó pártválasztók mozgósításáról van szó. Kiemelte: a Fidesz–KDNP például híres arról, hogy magasfokú szervezettséggel rendelkezik, illetve a vidéki beágyazottsága is erős, ráadásul hatalmas aktivistahálózattal rendelkezik. A balliberális oldalon a DK is elmondhatja ezt magáról, de még az MSZP is rendelkezik hasonlóval. Az utóbbi években a Mi Hazánk is elkezdte ezt kiépíteni, de például az LMP, a Jobbik vagy a Momentum semmi ilyesmivel nem rendelkezik, ők kizárólag a médiában léteznek. Nem meglepő, hogy a legrosszabb eredményt ezektől a szereplőktől várjuk – fogalmazott.

Ugyancsak bajban van a Kutyapárt is, mely katasztrofálisan szerepel a vitákon. A Partizánban a listavezetőjük például ki sem tudta használni a rendelkezésre álló időkeretet, kellemetlenül gyengén szerepelt, a közmédia vitáját pedig ahelyett, hogy értelmesen használták volna fel, egy humoristát küldenek be. Ezzel a Kutyapárt azt kockáztatja, hogy megugorják-e a bejutási küszöböt, a mostani teljesítményük alapján ez egyre valószínűtlenebb – mondta Deák Dániel. Az LMP esetében Vitézy Dávid jelentheti az utolsó reményt az elemző szerint. Ha Budapesten Vitézy viszonylag jó eredményt ér el és ez megjelenik az LMP fővárosi listáján is, akkor erre hivatkozva tudnak sikerről is beszélni a zöldpártnál. A Jobbik esetében ilyenről nem beszélhetünk, ők várhatóan teljesen eltűnnek. A Jobbikból kivált Mi Hazánk azonban esélyes egy EP-mandátumra, ami sok más ellenzéki párttal szemben mindenképpen életben tartja őket 2026-ig – részletezte.

Hozzátette: Magyar Péter pártja pár hete jött létre, értelemszerűen nem rendelkezik országos szervezettel, még megyei listát sem tudtak állítani. A felmérésekben sokkal inkább érdeklődőket és kíváncsiskodókat tudnak felfedezni, nem pedig elkötelezett szavazókat. Így nem lenne meglepő, ha Magyar Péter esetében rosszabb eredményt látnánk június 9-én este, mint amit a közvélemény-kutatások jeleznek neki előre – mondta.

A mozgósítási verseny fontos eleme a Békemenet.

Kiemelte: június elsején Európa legnagyobb békepárti menete várható Budapesten, ami a békepárti szavazókat egyértelműen mozgósítani tudja. Ha visszaemlékezünk, a 2021. október 23-i Békemenet is hasonló lelki támaszt nyújtott a jobboldali szavazóknak, ugyanis az azt megelőző időszakot a balliberális oldal tematizálta az előválasztási folyamattal. A Békemenet ereje azonban mindent megváltoztatott: lelki erőt adott a jobboldali szavazóknak, a baloldal számára pedig egyértelművé tette, hogy melyik oldalon van a többség – szögezte le Deák Dániel.

Jelenleg ciklus közepén vagyunk, minden kormánypárt számára ez a legnehezebb időszak. Főleg a háború okozta gazdasági nehézségeket követően. Ehhez képest az, hogy 45 százalék körülire vagy afelett várják a közvélemény-kutatók a kormánypártok eredményét, hatalmas győzelem lenne – jelentette ki. Európában a kis szigetországnak számító Máltát leszámítva ugyanis sehol nincsen ilyen erős párt. Egy ilyen eredménnyel minden bizonnyal Európa legerősebb pártja lenne ismét a Fidesz. Ha megnézzük például Németországot vagy Franciaországot, a legerősebb pártok ott legfeljebb a 30 százalékos szinten ugorják meg, de a közelébe sem kerülnek a 40 százaléknak, a 45-50 százalékról pedig ne is beszéljünk – mondta.

Ehhez az eredményhez természetesen részt is kell venni a választáson, csak a leadott szavazat számít, június 9-én el is kell menni szavazni – zárta a videóelemzését Deák Dániel.