Novák Katalin Magyarország első női köztársasági elnöke

Novák Katalin államfővé jelölése komoly fordulatot hozott a magyar belpolitikában, hiszen ő lesz a mai megválasztása után Magyarország történetének első női és egyben az eddigi legfiatalabb köztársasági elnöke. Társadalmi megítélése rendkívül pozitív, aminek köszönhetően könnyen be tudja tölteni azt a legfontosabb államfői feladatot, hogy megtestesítse a nemzet egységét. Várhatóan a miniszterként is képviselt családpolitikát államfőként is erőteljesen képviseli majd, emellett nemzetközi téren is aktív szereplő lehet a hivatali ideje alatt a több nyelven is beszélő politikus. A baloldal láthatóan nem tudott mit kezdeni Novák Katalin jelölésével, hosszú és meglehetősen kínos casting után végül azt a külföldön élő és belpolitikai beágyazottsággal nem rendelkező Róna Pétert választották saját jelöltnek, aki még a baloldal táborát is erőteljesen megosztja.

Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László, Schmitt Pál és Áder János után a rendszerváltás után elsőként egy női köztársasági elnöke lesz Magyarországnak Novák Katalin személyében, ami felér egy korszakváltással. 44 évesen ő az eddigi legfiatalabb államfő, ami több szempontból is érdemi változást hozhat a szerepfelfogásában, várhatóan aktív és a széles nyilvánosság előtt az eddigieknél még láthatóbb lesz a tevékenysége. Ezt segíti, hogy igen aktív a közösségi médiában, ami az eddigi államfőkre egyáltalán nem volt jellemző.

Komoly tabudöntés volt az ő jelölése abból a szempontból, hogy nem egy magát „progresszívnek” nevező balliberális, hanem egy konzervatív jobboldali parlamenti többség választja meg államfőnek.

Novák Katalin a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerzett közgazdász diplomát, majd a Szegedi Tudományegyetem és az Université Paris X Közösségi és francia jogi képzését is elvégezte. Az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is élt, dolgozott. Anyanyelvén kívül angolul, franciául és németül folyékonyan beszél, spanyolul társalgási szinten. Ennek köszönhetően aktív külpolitikai szerepfelfogás várható tőle, ami Magyarország nemzetközi megítélésének is előnyére válhat. Fiatal, női államfőként ugyanis a nyugati közvélemény érdeklődését is felkeltheti, Magyarországnak pedig egy olyan arcát tudja megjeleníteni a nemzetközi fórumokon, amelyet sokan eddig nem láttak a hazánkkal ellenséges liberális sajtó támadásainak és előítéletes tudósításainak következtében.

Háromgyermekes családanyaként, illetve a családpolitika terén elért eredményeire építve testhezálló téma lesz számára a magyar családok képviselete, így alapból egy olyan fontos témát vihet tovább, ami pártok felett áll, így az egész nemzethez tud szólni.

Magyarország új államfője 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkárként, 2020 októberétől miniszterként képviseli a magyar családok, a fiatalok és idősek ügyét. Családanyaként és a magyar kormány demográfiai törekvéseinek felelőseként célja a vágyott gyermekek megszületésének elősegítése, a gyermeket nevelő családok megerősítése, a családalapítás előtt álló fiatalok támogatása, a generációk közötti együttműködés ösztönzése. Nevéhez fűződik többek között a Családok éve 2018-as meghirdetése, a kétévente rendezett Budapesti Demográfiai Csúcstalálkozók megszervezése, olyan, nemzetközileg is elismert lehetőségek kidolgozása, mint a Babaváró támogatás, a négygyermekes édesanyák SZJA-mentessége, az Otthonteremtési Program, vagy a bölcsődei fejlesztések elindítása. Ezek mind olyan eredmények, amelyekre építve a családközpontú Magyarország-képet államfőként is képviselni tudja, azt nemzetközi színtéren is erőteljesen meg tudja jeleníteni.

Női politikusként kiemelten fontosnak tartja, hogy a nőknek ne kelljen lemondaniuk a családalapításról, ha fontos számukra a szakmai életük. Alapító tagja és elnöke a Nők Magyarországért Klubnak. Ebből fakadóan a nők szerepének hangsúlyozása és annak reprezentatív megjelenítésére is számítani lehet Novák Katalin esetében.

Nemzetközi megítélése egyébként eddig is kiemelkedő volt, amit jól mutat, hogy munkásságáért több elismerésben részesült: 2020-ban Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztjével, 2019-ben a Francia Becsületrend lovagkeresztjével tüntették ki, ugyanebben az évben Popovics-Díjban is részesült.

A közvélemény-kutatások szerint Novák Katalin társadalmi megítélése is kiemelkedő a magyar politikai életben, az ellenzéki szavazók is elfogadják.

Ebből fakadóan nem meglepő, hogy a baloldal nem tudott mit kezdeni a jelölésével, az első időszakban nem is akartak vele szemben jelölni senki. Hosszas casting után először az ex-SZDSZ-es, jelenleg DK-közeli Iványi Gábort akarták jelölni, de végül igen kellemetlen közjátékok közepette Róna Pétert jelölték. A külföldön élő 79 éves közgazdász ugyanakkor nem csak a jobboldaliakat nem tudja megszólítani, de még a balliberális táboron belül is komoly ellenérzéseket váltott ki. Elég csak arra gondolni, hogy Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt közvetlen környezetében is éles kirohanásokkal fogadták Róna jelölését, Király Júlia például „huncut pici gazembernek” nevezte őt, miközben az MNB egykori alelnöke tagja Márki-Zay Péter „árnyékkormányának”.