Ma is a függetlenségért folyik a harc

  •  
  •  

Az Európai Unió nem fog magától megjavulni, nekünk kell visszavezetni a helyes ösvényre – mondta Orbán Viktor a Magyar Függetlenség Napján. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány konferenciáján a miniszterelnök megfogalmazta azokat a téziseket, melyekkel a magyar kormány hozzájárul az összeurópai vitához, ami az unió jövőjéről szól. „Mi, nemzeti alapon álló demokraták állunk szembe a birodalom építőivel” – fogalmazott a kormányfő. A Pesti Vigadóban tartott eseményen Orbán Viktor miniszterelnök mellett Schmidt Mária, a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Varga Judit igazságügyi miniszter is beszédet mondott a magyar függetlenség napja alkalmából.

Orbán Viktor: Európa utolsó szabadságharcosai vagyunk

„Ez az a nap, amikor Magyarország először megszólal a májusban megindított Európai Unió jövőjéről megindított vitában” – kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor, megjegyezve: a szavak pontos értelme a legfontosabb, ha nincs rend a szavainkban, nincs rend a gondolatainkban sem. A kormányfő hangsúlyozta: Európa egy kulturális képződmény, amely fantasztikus, lenyűgöző, lélegzetelállító és lemásolhatatlan. „Európa életében jobb és rosszabb korszakok váltogatták egymást, de Európa örök, hiába csillog mások gúnyája fényesebben” – fogalmazott.

Az Európai Unió egy politikai képződmény, amelyet azért hoztak létre, hogy megvédjék országaik gazdasági és katonai érdekeit. Azért jött létre az unió, hogy ne vesszen el a remény, hogy egyszer Európa sorsáról az európaiak dönthetnek majd – tette hozzá. A kormányfő ismertette a kutatást, mely szerint csak a németek 45 százaléka mondta azt, hogy szabadon elmondhatja a véleményét. A nemzet és a család egyszerre áll támadás alatt, és könnyen megégethetik magukat, ha az iszlámról, a hazafiasságról elmondják a gondolataikat.

„Mi történt a mi Európai Uniónkkal, hova tűnt az európai álom?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök.

Orbán Viktor beszédében felidézte, hogy amíg az EU 2008-ban a világ GDP-jének 25 százalékát adta, addig 2019-ben már csupán annak 18 százalékát érte el. Amíg 2008-ban az unió a világ összes ipari értékének 22 százalékát állította elő, addig 2019-re ez már csupán 15 százalék volt. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy mára a világ 10 legnagyobb pénzügyi központja között nincs EU-s helyszín, és az elmúlt huszonöt évben alapított 20 legnagyobb cég között nincs uniós.

Orbán Viktor az unió reformjával kapcsolatosan hét tézisből álló programtervet is hirdetett. „Ma téziseket fogalmazunk meg, amelyekkel a magyar kormány hozzájárul az unió jövőjéről szóló összeurópai vitához, s reményeink szerint majd ezt a parlament hasonló állásfoglalása követi” – kezdett felsorolásba Orbán Viktor.

  1. Orbán Viktor első tézise szerint a nemzetek Európája helyett egy felhatalmazás nélküli európai szuperállamot építenek, amely egy birodalmi jellegű Európai Unió irányába sodor minket. Így a demokráciaellenes birodalomépítőkkel nemzeti demokratákként állunk szemben, hiszen a birodalomépítés szükségszerűen vezet a demokrácia hiányához.
  2. Brüsszelt ma azok irányítják, – az EU jogrendszerei és intézményei hathatós segítségével – akik az integrációt nem eszköznek, hanem (ön)célnak tekintik, és ezért akarnak felülírni minden nemzeti érdeket és hagyományos értéket. Politkai ellenfeleink az európai kultúra alapját képező, természetes közösségek meggengyítésére törekednek. Célkeresztben a nemzet, a régiók, a keresztény és zsidó egyházak, a családok állnak a miniszterelnök szerint.
  3. Ez leginkább azoknak az Európán kívülről irányított hálózatoknak, elsősorban a Soros-féle hálózatoknak és a mögötte álló amerikai demokrata érdekeknek kedvez, akiknek Brüsszel a hatalma egy tekintélyes részét kiszervezte. Orbán Viktor szerint ennek három lépcsőfoka volt, először az Európai Bizottságot a szerződések őrének politikailag pártatlan pozíciójából elmozdították és politikai testületté alakították. Második lépésként az EU-tagországokról készített jogállami országjelentéseket nem a tagállamok véleménye, dokumentumai vagy tényközlései alapján állítják össze, hanem kiszervezték a Soros-hálózathoz köthető, politikai tevékenységet végző civil szervezetekhez. Harmadik lépésként az EU-tagországokat az ő adatszolgáltatásuk és véleményük alapján minősítik és büntetik meg. Ez visszaélés a hatalommal, azzal a hatalommal, amit a tagállamok ruháztak a bizottságra – hangsúlyozta.
  4. Közös gazdasági siker nélkül az Európai Unió szét fog esni. Elméletileg a tagállamok együtt nagyobb gazdasági sikert tudnak elérni, mint külön-külön, viszont, ha ennek az ellenkezője bizonyosodik be, akkor az az unió végéhez vezet.
  5. A következő évtized veszélyes kihívásokkal együtt járó korszak lesz, amelyet a járványok és a migráció fémjelez. Ebben a helyzetben a siker előfeltétele a demokrácia helyreállítása és a sikeres gazdaság fenntartása. Továbbá új intézményt kell létrehozni a tagországok alkotmánybíróságainak a bevonásával – hangsúlyozta.
  6. Az európai demokrácia szempontjából az Európai Parlament zsákutcának bizonyult, mivel csak ideológiai érdekeket képvisel, ezért jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét az EP-ben, valamint Brüsszel  a nemzeti hatáskörökbe való beleszolásának korlátozása érdekében be kell vezetni a piros lapos eljárást.
  7. Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba, amihez az uniónak nagyobb érdeket fűződik, mint Szerbiának.
Megpróbálták elhazudni Orbán Viktor történelmi beszédét

A Nagy Imre újratemetésén elmondott Orbán Viktor beszéd történelmi jelentőségű, amit a baloldal ma fake news-ként hamisítana meg – emlékeztetett a rendezvényen elsőként felszólaló, a házigazda Terror Háza Múzeum vezetője, Schmidt Mária ünnepi beszédében.

„Orbán felszólította a szovjet csapatok kivonulásának haladéktalanul megkezdését, amit ma a baloldal úgy tálal: a beszéd alatt már a tárgyalásokat megkezdték” – jelezte Schmidt Mária, hozzátéve, „Orbán felszólítását nem hagyhatták figyelmen kívül se Budapesten, se a térség többi fővárosában, de még Moszkvában sem.”

„Az állampárt vezetése, már a következő hónapban felvetette Gorbacsovnak, hogy további szovjet csapatokat vonjanak ki és ezt valamilyen formában hozzák nyilvánosságra. A teljes kivonulás azonban Gorbacsov közvetlen tanácsadói csak 1989 október 14-én javasolták a főtitkárnak” – emlékeztetett Schmidt Mária. A Terror Háza igazgatója hozzátette: a Nagy Imre újratemetésén elhangzott Orbán-beszéd megtette a hatását. Orbán Viktor bátorságával és beszédének történelmi jelentőségével akkor is, és azóta is mindenki tisztában van.

Kis János akkori ellenzék vezetője még aznap este biztosította Orbán Viktort arról, hogy beszéde nagyon fontos tett volt, mert megakadályozta, hogy reformkommunisták ellopják 1956-ot. „Nagy hibának tartotta, azonban Orbán Viktor a szovjet csapat kivonását követelte. Bár, ősszel összeomlik Csehszlovákia és az NDK, akkor mégis jó volt, hogy kimondta” – anekdotázott Scmidt Mária.

A fent idézett Kis Jánostól, a demokratikus ellenzék és az SZDSZ egykori vezetőjétől kezdve a teljes balliberális média, ezt a fake news-t terjesztette az újratemetés és az Orbán-beszéd harmincadik évfordulóján. Schmidt emlékeztetőül úgy fogalmazott: mindez három évtizede történt, azóta vagyunk újra szabadok és újra függetlenek. 1944 -1991 között idegen megszálló csapatok állomásoztak hazánkban, a hivatalban lévő kormányok csak korlátozottan voltak szuverének.

Az azóta eltelt három évtized alatt Magyarországot újra sikerpályára állítottuk. Sokat tanultuk, sokat tapasztaltunk. Újratanultuk a piacgazdaságot és a demokráciát. Régi, új intézményeket hoztunk létre, újra élvezzük a demokratikus szabadságjogainkat. Újra szabad a szólás, a sajtó, a gyülekezés és a vallásgyakorlás. Vannak szövetségeseink, szomszédjainkból barátaink lettek – sorolta Schmidt Mária, aki beszélt a NATO és az Európai Unióhoz való csatlakozásról.

„Mostanra azt is megtanultuk, hogy olyannak lássuk őket, amilyenek. Levettük a rózsaszín szemüveget, érdekalapon, szemmagasságból, a magyar nemzeti érdeket képviselve tárgyalunk velünk. Ígéretes fejlemény, a magyar nemzeti érdek, egyre többször esik egybe régiónk érdekével” – jelentette ki Schmidt Mária, aki elmondta: túl vagyunk egy gazdasági, migrációs és egy Covid-válságon. Mindáromból megerősödve jöttünk ki, mert bátrak, sőt merészek voltunk.

„Itt az ideje, hogy Európa nyugati fele is merjen a jövőjére vállalkozni, ehhez az kell, hogy ne merüljön el a múltjában, támaszkodjon arra, ami összeköt és egyesít és ne arra, ami szétválaszt és megkülönböztet” – mondta Schmidt, aki hozzátette: a Nyugatnak mindig fontosabb volt az Európán kívüli gyarmatosítás, minthogy Kelet-Európa népeit bevonják abba az örökségnek továbbfejlesztésébe, amit ezek a nemzetek a magukévá tettek, gyakran meg is védelmeztek és a lehetőségeik határain belül gazdagítottak.

Az új nemzedék igazodási pontja a 2004-es év

A miniszterelnök előtt közvetlenül Varga Judit, igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy a rendszerváltás hőseinek köszönhetően az ő nemzedékük a szabad világ ifjú polgárai lehettek. „Idegenné vált számunkra a cirillbetűs írás, a vasfüggöny kifejezés a történelemkönyvek lapjaira került. A középiskolában nyugatos műveltséget szereztünk, és egyetemista éveink alatt már biztos európai nyelvtudással barangoltuk be a kontinenst” – emlékezett vissza Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint így lett 2004 nemzedékük igazodási pontja. Mint mondta: így kaptunk mi is lehetőséget, hogy a rendszerváltoztatás hősei által kivívott szabadsággal élve, mindannyiunk számára új és ismeretlen világban boldoguljunk.

Így jöttünk rá apránként, hogy a globalizáció és a jólét kábító gőzében nagyon nehéz felismerni a jót és a rosszat, nehéz megmondani, hogy mi a helyes és a helytelen.

„Nekünk, magyaroknak mindig természetes otthonunk volt a kontinens és a Kárpát-medence. Nem mentünk innen soha sehova. Nemzeti hitvallásokban büszkén, bátran hirdetjük a világnak, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát és tehetségével szorgalmával gyarapította annak értékeit. A csatlakozással azonban, olyan új koordináta rendszerben kellett újraértelmeznünk a többi európai nemzethez való viszonyunkat, amelyben az egyenlőség, az alkotmányos identitás, a patika mérlegen kimért közös és tagállami hatáskörök megosztása, szigorú kereteket szab az együttműködésre” – fejtegette Varga Judit. A tárcavezető hozzátette: fokozatosan ért meg a felismerés; hogy valami nincs rendben az unióval, valami nem úgy működik ahogy azt a tervezőasztalon elképzeltük.

„Ráeszméltünk, hogy egy olyan furcsa közösség tagjai lettünk, ahol léteznek egyenlőbbek az egyenlők között. Ahol a jog, a jogállam nem a politikai cselekvés korlátja, hanem a politikai akarat megvalósításának a zsarolóeszköze. A csendben és lopakodó jogalkotást Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, találóan szerintem öntudatlanul interjúban így fogalmazta meg: »Eldöntünk valamit, bedobjuk a köztudatba. Aztán várunk egy darabig, hogy mi történik. Ha nincs nagy felháborodás, vagy fel sem fogják, hogy mit döntöttünk el, akkor továbbhaladunk lépésről lépésre, amíg nem marad visszaút«” – idézte Varga Judit az előző bizottsági elnököt.

Hozzátette: jól tudjuk az európai integráció azért jött létre, hogy békét és jólétet hozzon nemzetei számára, az Európai Unió lefektetett alapjaiban minden tagország megtalálta a számítását. Ma Európát egy liberálisnak és progresszívnek nevezett gőzhengerekkel operáló fősodor uralja, amely az integráció mélyítését, a nemzetállamok meghaladását és a hőn áhított Európai Egyesült Államok vízióját tűzte ki fő céljául.

Üdvözlik a multikulturalizmust, a bevándorlást, de közben elutasítják a hagyományos családmodellt, a kontinens vallási és kulturális örökségét. Olyan világot akarnak teremteni, ahol az egyének pillanatnyi szexuális ízlése határozhatja meg az identitást. „Mi nem több, hanem okosabb Európát akarunk. Egy Európát, amely megoldást kínál ott ahol szükséges európai szinten, de ahol csak lehetséges nemzeti szinten rendezi a problémákat. Az egyre mélyülő integráció helyett, mi a tagállamok közötti józan közelséget szeretnénk választani” – jelentette ki Varga Judit.