Zsákutcában a német zöldek energiafordulata

Egy évvel ezelőtt még senki nem gondolta volna, hogy „a nagy zöld átmenet” víziója éppen a német zöldbaloldal (Bündnis 90/Die Grünen) kormányra kerülése idején fog léket kapni. Az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiaválság azonban átstrukturálta a prioritásokat Németországban, vagyis az ellátásbiztonság fontosabbá vált a „zöldítésnél”. Az Egyesült Államokból hatalmas, természetszennyező tankerhajókon érkező LNG-gáz, a még működő német atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása, és a kétes emberi jogi helyzettel rendelkező közel-keleti rezsimekkel való tárgyalások mind ebbe a sorba illeszkednek. Ám a német Energiafordulat (Energiewende) program kudarcát mégis az szemlélteti legjobban, hogy az erkelenzi szénbánya terjeszkedése miatt szélerőműveket szerelnek le, ez pedig már nyíltan a német energiaforradalom bukásának beismerése. (tovább…)

Alain de Benoist: Válságban van az Európai Unió

A nagy sikerű Eötvös-előadások keretében ezúttal az európai új jobboldal alapító atyja, Alain de Benoist tartott előadást az Európai Unió válságáról a Terror Háza Múzeumban. A világhírű filozófus, író, a Francia Akadémia esszé-nagydíjasa előadásában kifejtette, hogy a 20. század során Európa elveszítette többezer éves identitását, amit tovább súlyosbított, hogy az Európai Unióban – a hatáskörök és illetékességek átláthatatlan bürokratikus rendszerén keresztül – demokratikus és társadalmi deficit keletkezett. Meglátása szerint, ha egyetlen szóval akarjuk jellemezni az Európai Unió mai állapotát, akkor az a szó nem lehet más, mint a „válság”: napjaink átmeneti korában Európa politikai, gazdasági, lelki, szellemi és erkölcsi válságban van. (tovább…)

Lendületben a jobboldal Európában

Szeptemberben több olyan választás is történt Európában, amelyeken a választópolgárok kinyilvánították elégedetlenségüket a regnáló kormányzattal szemben. Először Svédországban, most pedig Olaszországban került sor jobboldali fordulatra, a cseh önkormányzati választásokon az Andrej Babiš vezette ANO-mozgalom ért el jelentős sikereket, míg az október 2-ára kitűzött előrehozott bolgár választásokon szintén a jobboldal előretörésére lehet számítani. Noha a felsorolt esetekben országspecifikus okok állnak a választási eredmények mögött, összességében megállapítható, hogy az elmúlt évek egymással is konvergáló válságainak (többek között migrációs, gazdasági és a szankciópolitikából fakadó energiaválság) félrekezelése járult hozzá leginkább az erőviszonyok – adott esetben váratlan – átalakulásához. Nem meglepő tehát, hogy a szankciópárti és/vagy ingatag koalíciós kormányok különösen gyenge választási eredményeket értek el az elmúlt hetek európai választásai során. (tovább…)

Egy szankcióellenes szövetség menthetné meg Európát

Teljesen egyértelmű – már egyes ellenzéki véleményformálók által is elismert – tény, hogy az uniós szankciós politika hatására emelkedtek egekbe az energiaárak Európában, ami hatalmas inflációt eredményez az egész kontinensen. Különösen igaz ez a május végén elfogadott hatodik szankciós csomagra, ami az olajembargót is tartalmazza – hangsúlyozta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint Európát csak egy olyan szankcióellenes szövetség létrehozása menthetné meg, amely megakadályozza, hogy a fél év után lejáró szankciós csomagokat meghosszabbítsák Európa vezetői. Magyarország egyedül ehhez kevés lenne, ugyanakkor, ha például a jövő héten várható jobboldali fordulat után Olaszország is csatlakozna, akkor már sikerrel járhatna hazánk szankcióellenes törekvése. (tovább…)

Alacsony a háború- és szankciópárti politikusok népszerűsége

Folyamatosan gyengülnek, sőt meg is buknak a háború- és szankciópárti nyugati vezetők. Az olasz kormányfő tegnap lemondott, amit ugyan az államfő nem fogadott el, de kétséges, hogy tud-e többséget teremteni maga mögé az olasz törvényhozásban, az országban jobboldali fordulatot eredményező előrehozott választás jöhet. A szintén lemondott Boris Johnson brit miniszterelnök körül a botrányai miatt fogyott el a levegő, de a szankciópárti amerikai és francia elnök és a német kancellár sem állnak túl jól, miközben a békepárti magyar kormányfő és a Fidesz–KDNP támogatottsága eddig a válság ellenére is töretlen volt. A nyugati politikusok támogatottságcsökkenésének oka az egyes országok belpolitikai botrányai mellett, hogy a lakosság egyre nehezebben viseli a háború és az elhibázott szankciók egyre érezhetőbb negatív hatásait. (tovább…)

Történelmileg sikertelen a szankciópolitika

Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően a nyugati országok és szövetségeseik szankciók ezreit vezették be Oroszországgal szemben, amelyek deklarált célja az, hogy olyan gazdasági károkat okozzanak Moszkvának, amelyek rákényszerítik a hadműveletek befejezésére. Eddig azonban úgy tűnik, a szankciók nem érik el a várt hatást: a rubel mondhatni szárnyal, az orosz költségvetés pedig extraprofitra tesz szert a magas földgáz- és kőolajáraknak köszönhetően. A Putyin-rendszer támogatottsága is stabilan 80 százalék fölötti, az országot elhagyó nyugati vállalatok pedig megkezdték a gyakran fedett visszaszivárgást. A szankciók eközben már nem a mielőbbi békéért folynak, hanem a háború más formáját jelentik. A szankciópolitika kudarca azonban történelmileg nem meglepő: számos példa bizonyítja, hogy ez az intézmény az elmúlt évtizedekben sem mutatkozott életképesnek. (tovább…)

EU-csúcs: Ukrajna uniós tagsága még messze van

Kétnapos rendkívüli uniós csúcsot tartanak Brüsszelben, amelyen várhatóan döntenek Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszáról, ami lényegében csak egy szimbolikus politikai gesztus, a valódi uniós tagságtól még évtizedekre is lehet a két igen elmaradott ország – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor a legutolsó uniós csúcson elsöprő győzelmet aratott, további energetikai szankciók elfogadása pedig nem reális, hiába követelik ezt az ukránok és akarják többen Brüsszelben. A mostani csúcs egyik fontos kérdése az ukrán gabonaexport elősegítése, ami kapcsán Magyarország segítséget ajánlott fel, így ebben is segítséget nyújthat hazánk a jelek szerint a kétoldalú kapcsolatok normalizálásában érdekelt ukrán félnek – tette hozzá az elemző. (tovább…)

Négy hónapja tart az orosz–ukrán háború

Lassan négy teljes hónapja tart az Oroszország és Ukrajna közötti háború, a harcok vége pedig továbbra is távolinak tűnik. Bár Oroszország fölénye a harcok központi térségének számító Donbasz régiójában egyre nagyobb, az ukrán hadsereg folytatni tudja az ellenállást – nem kis részben a nyugati államok fegyverszállítmányainak köszönhetően. Igaz, ezek jócskán alulmúlják Kijev várakozásait, és mintha a nyugati világ is elbizonytalanodott volna a háború kilátásait illetően. (tovább…)

Megjelent magyarul Molnár Tamás Európa zárójelben című könyve

Molnár Tamás Európa zárójelben című könyvének magyar nyelvű megjelenése kapcsán könyvbemutatót szervezett a XXI. Század Intézet. A laudációt Békés Márton tartotta, aki kiemelte, hogy Molnár Tamás már 1990-ben olyan aggályokat fogalmazott meg Európa kapcsán, amelyek manapság aktuálisabbak, mint amikor papírra vetette őket. A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során Halkó Petra moderálása mellett Hidvéghi Balázs és Molnár Attila Károly beszélgettek a könyv legfontosabb gondolatairól a könyv fordítójával, S. Király Bélával. A meghívott vendégek mindannyian egyetértettek abban, hogy Molnár Tamás profetikus éleslátással írta le, hogy hogyan szállta meg az Egyesült Államok kulturális értelemben Európát. (tovább…)