Modellváltó egyetemek Erasmus-ügye: bizalmi kérdés Európa egységéről

Múlt hét szerdán tárgyalta az Európai Parlament Petíciós Bizottsága négy magyar diákszervezet, a Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének közös beadványát a modellváltó egyetemeket érintő Erasmus-ügyben. A négy szervezet közös kérelmében arra kérte az uniós intézményeket, hogy vonják ki az oktatás kérdéskörét a jogállamisági feltételességi mechanizmushoz tartozó intézkedések alól, és tegyék lehetővé a jogállamisági korlátozás által érintett 21 oktatási intézmény 182 ezer – köztük 30 ezer nemzetközi – diákja számára a részvételt az Európai Unió egyik legsikeresebb programjában. (tovább…)

Az Unió helyzete 2023: Évértékelő beszéd a kampány árnyékában

Éppen 300 nappal a 2024-es európai választásokat megelőzően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megtartotta idei beszédét az Unió helyzetéről. 2010 óta, vagyis immáron tizenhárom esztendeje az Európai Bizottság mindenkori elnöke az Európai Parlament őszi ülésszakának kezdetén értékelést ad az eltelt időszakról és megosztja jövőre vonatkozó elképzeléseit. A választások előtti utolsó évértékelő rendszerint egyszerre kampánybeszéd és számadás is. A vélhetően újabb elnöki mandátum megszerzésére törekvő Ursula von der Leyen szemmel láthatólag célként tekint az Európai Parlament megnyerésére saját támogatása érdekében. Az Unió helyzetéről szóló beszédben bejelentett intézményi reform arra épít, hogy a több Európára törekvés elhozza majd a jobb európai egységet, a háború megnyerése érdekében. A valóságban azonban a helyzet éppen fordított: a több európai egységre törekvés hozná el a jobb Európát, a béke megnyerése érdekében. (tovább…)

Felkészülés a 2024-es európai választásokra: főszerepben a háború

Az uniós intézmények és az európai politikai pártok heteken belül megkezdik felkészülésüket a 2024-es európai választásokra. Az Európai Parlament hivatalos előrejelzései alapján rekordmagas részvétel várható a jövő évben sorra kerülő választáson, amely sorban a tizedik azóta, hogy 1979-ben az európai választópolgárok első ízben voksolhattak közvetlenül az európai parlamenti képviselőkre. Az öt esztendővel ezelőtti kampányígéretek közül szinte semmi sem teljesült, az akkori választási üzenetek gyakorlatilag egytől egyig érvényüket vesztették. Úgy tűnik, hogy a jövő évi választások egyetlen biztos mozgósítási eszköze az orosz–ukrán konfliktus lesz. (tovább…)

Jogállamiságra mért brüsszeli „pofon”: Civil szervezetek a tagállamok felett?

Az Európai Parlament e heti plenáris ülésének napirendi pontjai között szerepel a jogvédő szervezetekkel szembeni perekről szóló új uniós szabályozás. Az Európai Unió intézményei az európai baloldal képviselőivel karöltve úgy határoztak, hogy a civil szervezeteket, jogvédőket és emberjogi aktivistákat kiemelik a tagállami bíráskodás alkotmányos rendjéből és a létező legerősebb közjogi kiváltságban részesítik őket: ha egy per közéleti részvételüket veszélyezteti, az eljárást a bíróság azonnal megszüntetheti. (tovább…)

A nyár fő témái: a háború és a külföldről finanszírozott baloldal botránya

A mostani uniós csúcstalálkozó komoly vitákat eredményezett, ugyanis olyan kulcsfontosságú témák kerültek terítékre, mint az illegális bevándorlás, Ukrajna és a háború finanszírozása, az uniós költségvetés összeomlása, de a tagállamok vezetői az ukrajnai háború békés rendezéséről is tárgyaltak – mondta szezonzáró videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország a hatalmas politikai és gazdasági nyomásgyakorlás ellenére kitartott békepárti álláspontja mellett, a migráció ügyében is talált szövetségest magának, egyebek mellett a V4-es kormányfőket. Az elemző szerint a nyári és őszi szezon sem lesz eseménymentes az uniós politikában, több országban is választást tartanak, amelyen fordulat következhet be, emellett a hazai belpolitikában sem lesz „uborkaszezon”, ugyanis a baloldal külföldi finanszírozási botránya újabb hullámokat ver, Karácsony Gergely továbbra sem számolt el azzal, hogy honnan kapott a mozgalma több mint 500 millió forintnyi összeget. (tovább…)

Jogállamsértő az uniós intézmények költségvetési túlterjeszkedése

Néhány nappal ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a hétéves uniós költségvetés féléves felülvizsgálatával összefüggésben további befizetésekre tart igényt az uniós tagállamok részéről, mivel az eddigi költések kimerítették a rendelkezésre álló pénzeszközöket. Ennek ellenére, a felelős gazdálkodás és az Unió pénzügyi érdekei védelme alapelvének ellentmondó módon a Bizottság újabb pénzügyi vállalásokat tett, ráadásul nem saját tagállamai érdekében, hanem azért, hogy egy unión kívüli harmadik ország, „Ukrajna azonnali szükségleteit kielégítse és fellendülését biztosítsa”. A költségvetési fegyelem, pénzügyi elszámoltathatóság a jogállamiság alapvető elvei. Az unió pénzügyi érdekeit nem a tagállamokkal, hanem az uniós intézményekkel szemben kell megvédeni. Szükségessé vált olyan új uniós jogállamisági mechanizmus létrehozása a 2024 második felében sorra kerülő magyar EU elnökség időszaka alatt, ami biztosítja az EU intézmények felelősségre vonását, amennyiben azok a tagországok érdekeivel ellentétesen, okszerűtlen módon gazdálkodnak. (tovább…)

Jogállamiságot sért a kötelező bevándorlási kvóta

A Bel- és Igazságügyi Tanács múlt heti ülésén többségi szavazással döntve hivatalos felhatalmazást adott a svéd elnökség számára, hogy támogassa a kötelező bevándorlási kvóták bevezetését az Európai Unióban. A kötelező elosztási rendszer mellett az is a megállapodás részét képezi, hogy minden elutasított bevándorló után 20 ezer euró összeg megfizetésére kötelesek a tagállamok. Borsos fejkvótát számol fel tehát Brüsszel azért, hogy a tagállamok nemzeti szuverenitásukat gyakorolva visszautasíthassák a migránsok befogadását, pedig az külön ellentételezés nélkül is a jogukban áll. (tovább…)

Magyarország az uniós jelentések célkeresztjében

Május közepén hazánkban járt az Európai Parlament Költségvetés Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, alig egy héttel később pedig vizsgálódásaik egyes megállapításaira a Magyarországról szóló 2023. évi európai szemeszter országjelentés már tényként hivatkozik. A jelenség több szempontból is számos kérdést vet fel: Milyen felhatalmazás alapján utazik hazánkba egy európai parlamenti küldöttség, hogy olyan kérdéseket vizsgáljon, amelyekre az Európai Parlamentnek nincs hatásköre és miként alakult át a gazdasági kormányzás egyik puha eszköze politikai zsarolásra is alkalmazható kötelező jogállamisági verdiktté? Sőt felvetődik a kérdés, hogy hová tart az unió, amikor saját tagállamai és polgárai ellen cselekszik? (tovább…)

A nyugati multikat képviseli Brüsszel

Az Európai Parlament részéről nyíltan kimondták, hogy a bevándorlás, a genderkérdés és a háború kapcsán kifejtett békepárti magyar álláspont mellett azért ítélik el ismét Magyarországot és tartják vissza az uniós forrásokat, mert a stratégiai nemzetgazdasági ágazatokban növelni szeretné a magyar tulajdon arányát a kormány, ezzel nyíltan a nyugati multicégek érdekeit képviselik – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a mostani brüsszeli támadások fő alakjától, Daniel Freund zöldpárti EP-képviselőtől nem áll messze ez a típusú érdekképviseleti munka, hiszen korábban éveken át a Transparency International brüsszeli irodájában tevékenykedett, az EU érdekképviselet nagyköveteként. Az elemző hozzátette: már 2010 óta a magyar kormány eltökélt célja a nemzetgazdasági szempontból fontos ágazatokban a magyar tulajdon arányának növelése, a mostani brüsszeli nyomásgyakorlás vélhetően nem tántorítja el ettől a szándékától. (tovább…)