Magyar-belarusz kapcsolat: nagy lehetőség

  •  
  •  

Június 5-én a Belarusz Köztársaság fővárosába, Minszkbe látogatott Orbán Viktor miniszterelnök, ahol Aljakszandr Lukasenka elnökkel folytatott tárgyalásokat. A megbeszélések fő témája a két ország közötti gazdasági együttműködés volt, amely kapcsán mindkét vezető a belarusz–magyar kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználásának fontosságát hangsúlyozta. A XXI. Század Intézet a havonta publikált Eurázsiai Figyelő készítése mellett nagy figyelmet szentel Magyarország kelet-európai, illetve a nyugat-eurázsiai nagytérségbe tartozó államokkal fenntartott és egyre mélyülő kapcsolatainak. A legutóbbi magyar–belarusz találkozó is ebbe a folyamatba illeszkedik.

Az első út Belaruszba

Orbán Viktor első alkalommal tett hivatalos látogatást a Belarusz Köztársaságban, aminek jelentőségét tovább növelte a tény, hogy a koronavírus-járvány miatt egy sor nemzetközi találkozót mondtak le az elmúlt hónapokban, és a világjárvány kihirdetése óta a magyar kormányfő volt az első külföldi vezető, aki Minszkbe utazott. A tárgyalás természetesen nem volt minden előzmény nélküli, számos kölcsönös külügyminiszteri látogatásra került sor az elmúlt években, Szijjártó Péter legutóbb március elején, nem sokkal a nemzetközi járványhelyzet súlyosbodása előtt járt utoljára Minszkben.

Közvetlenül a tárgyalás előtti napokban pedig előbb egy online formátumú turisztikai témájú egyeztetésre került sor a két ország képviselői között, majd az Első Minszki Baromfifeldolgozóüzem és a Bábolna Tetra magyar vállalat kötött egy 2023-ig szóló, 3,4 millió eurót meghaladó értékű együttműködési megállapodást.

A két ország közötti gazdasági kapcsolatok bővítésének fontosságát mind a belarusz elnök, mind a magyar miniszterelnök hangsúlyozta. Lukasenka a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón kijelentette, bízik benne, hogy a két ország közötti áruforgalom értékét a jelenlegi évi 255 millió dollárról az elkövetkező években 500 millió dollárra sikerül majd növelni. Erre minden esély megvan, hiszen a két ország gazdasági együttműködését az elmúlt években is folyamatos bővülés jellemezte. Aljakszandr Panamarov budapesti nagykövet a BELTA belarusz állami hírügynökségnek adott interjújában rámutatott, hogy az elmúlt évtizedben a belarusz–magyar kereskedelmi kapcsolatokban fokozatosan nőtt a nagy hozzáadott értékű termékek aránya. Ennek legjobb példájaként a Stadler magyar–belarusz–svájci közös projektként készülő emeletes motorvonatait emelte ki, amelyek gyártása már a tesztelési szakasznál tart és rövidesen forgalomba kerülhetnek Magyarországon.

Szintén fontos közös pont az atomenergia terén való együttműködés. Idén helyezik üzembe ugyanis Belaruszban az asztraveci atomerőművet, amely hasonló technológiával épül, mint Paks-2.

Ennek megfelelően a minszki tárgyalások során a két ország megállapodást kötött, miszerint a magyar mérnökök a már működő belarusz atomerőműnél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot. Asztravec városának az atomerőmű építéséhez kapcsolódó fejlesztések során szerzett tapasztalatai szintén tanulságosak lehetnek Magyarország számára, ennek tudható be, hogy a Pakshoz közeli Gerjen község polgármestere tavaly szeptemberben együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá asztraveci kollégájával.

Az atomerőmű-projektek politikai vonzataival kapcsolatban a találkozó előtt Aljakszandr Spakovszki belarusz politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy miképp a Paks-2 esetén Ausztria, úgy a Belarusz Atomerőmű kapcsán is egy szomszédos ország, Litvánia igyekezett gátolni a projekt megvalósítását, így a belarusz fél számít a magyarokkal való együttműködésre az ilyen barátságtalan lépésekkel szemben is. A téma a sajtótájékoztatón is felmerült, Lukasenka elnök ezzel kapcsolatban kijelentette, Belarusz és Magyarország újra bizonyítják, hogy semmilyen indokkal nem fogadják el a külső nyomásgyakorlási kísérleteket, szuverén jogok érvényesítésének akadályozására irányuló, „precedens nélküli és szemtelen próbálkozásoknak” nevezve a fent említett eseteket.

Szuverén országok egymás között

Az együttműködés pragmatikus oldalán túl mélyebb alapjai is lehetnek azonban a belarusz–magyar kapcsolatok fejlődésének. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott, „a két nép és a két ország sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt gondolni szoktuk”, ezzel egybecsengően a belarusz elnök pedig kijelentette, Magyarország „földrajzilag, történelmileg és kulturálisan is közeli ország”, amely az EU tagállamok között mindenki másnál jobban érti Belaruszt. Minden bizonnyal ennek a jele, hogy a tárgyalásokkal egy időben lett nyilvános, hogy Magyarország 165 millió forintot csoportosít át a belaruszi Mogiljevben (Mahiljov) található Uszpenszkij Szűz Mária és Szent Sztaniszláv Székesegyház rekonstrukciójának támogatására.

A hazai külügyi elemzések és a támogatást kifejezetten rossz színben feltüntető sajtókommentárok elfelejtették hozzátenni, hogy az akkor Lengyelországhoz tartozó, később a cári Oroszországhoz kerülő területen a karmelita rend által a 18. század derekán épített fontos kultuszhely a latin rítusú római katolicizmus egyik legkeletebbi központja volt.

Lukasenka egyetértett a magyar miniszterelnök felvetésével a jó értelemben vett hazafiság és nacionalizmus kapcsán, amely nagy szerepet fog játszani a világjárvány utáni időszakban. „Mi erre készen állunk. Magyarország pedig még inkább. Ez lehet jövendő együttműködésünk egyik alapja” – mondta a belarusz vezető.