Jogrendszer a politika szolgálatában: így intézményesítik a cenzúrát

Mark Zuckerberg bejelentette: felszámolja a platformjain a tényellenőri rendszert, ami évek óta a jobboldali, szuverenista hangok cenzúrázására szolgál. Az új amerikai adminisztráció ehhez minden bizonnyal meg fogja teremteni a jogi kereteket, Brüsszel azonban számos kötelező érvényű uniós norma révén intézményesítette a véleménydiktatúrát. A pálfordulását követően Zuckerberget a teljes globalista elit össztűz alá vette, ami kiváló bizonyítéka annak, kiknek is kedvez a régóta fennálló digitális cenzúra. (tovább…)

Lesz-e patrióta többség Európában?

A brüsszeli intézmények továbbra is tévúton járnak az uniós zöldpolitika jövőjének kérdéskörében. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a néhány nappal ezelőtt bemutatott versenyképességi iránytű csomagban csak a zöldügyi előírások adminisztrációjának egyszerűsítését helyezte kilátásba, miközben az iparági érdekeltek átfogó felülvizsgálatot követelnek. A kialakult patthelyzetben a konzervatív összefogás hozhat változást, a Patrióták Európáért frakciócsoport és az Európai Konzervatívok és Reformerek egyesült erővel igyekeznek meggyőzni az Európai Néppárt józanabb politikusait, hogy az európai versenyképesség megmentése érdekében közös erővel lépjenek fel az Európai Unió korábbi ésszerűtlen és erőltetett zöldpolitikai intézkedéscsomagja, a Zöld Megállapodás ellen. Amennyiben az összefogás a Néppárt demokrácia ellenes hatalmi manőverei miatt elmarad, az egyértelmű jelzés az európai emberek számára: a brüsszeli elit nem tanult az európai választások eredményéből és az állampolgárok elvárásai helyett továbbra is öncélú hatalmi érdekeit követve jár el. (tovább…)

MINDIG PÉNTEK: Milyen kormánybuktató forgatókönyveket próbálgatnak napjainkban?

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Milyen kormánybuktató forgatókönyveket próbálgatnak napjainkban? Békés Márton, az Intézet igazgatója beszélget Halkó Petra vezető elemzővel belpolitikáról és Kosztur András vezető kutatóval külpolitikáról. (tovább…)

Kitiltjuk-e Sorost?

Miközben nagy változások zajlanak a világban, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra vállalkozott, hogy megválaszolja többek között, hogy a szuverén érdekérvényesítés miként hat az emberek hétköznapjaira; milyen a viszonyunk az új amerikai adminisztrációval; mit gondolunk Grönlandról; valamint hogy vajon nekünk fontosabb-e az Európai Uniónál a Türk Tanács? (tovább…)

Európa migrációs paradoxona

A néppárti–szociáldemokrata–zöld–liberális tengely által felállított politikai kordon Ausztriában, Hollandiában, Olaszországban és Svédországban átszakadt, Franciaországban és Németországban pedig törésközeli állapotba került. Azonban a bevándorlásellenes pártok hiába nyerték meg a 2015-ös válság keretezési diskurzusát, mégis választásról választásra lépéshátrányba kerülnek Európa demográfiai átalakulása miatt. Mindebből hiába következhetne akár az is, hogy az idő és a kontinens demográfiai transzformációja, valamint az Európára nehezedő permanens migrációs nyomás a bevándorláspárti formációkat segíti hosszútávon, a jelen és a jövő politikai küzdelmei számukra egyaránt bővelkednek megoldhatatlannak tűnő csapdahelyzetekben. (tovább…)

MINDIG PÉNTEK: Új korszak jön a Trump-forradalommal

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata rendkívüli adással jelentkezik, melynek címe: Új korszak jön a Trump-forradalommal. A felvételen Békés Márton, az Intézet igazgatója elemzi a világ, benne Európa és azon belül Magyarország helyzetét abban az új korszakban, amely Donald Trump beiktatásával nyílott meg. (tovább…)

Esély a patrióták előretörésére

Magyarország rendkívüli körülmények és kihívások idején vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. 2024-ben a magyar európai uniós elnökség tétje még nagyobb volt, mint 2011-ben, mivel Európa annak ellenére válságban maradt, hogy az európai választópolgárok tavaly júniusban a változás mellett foglaltak állást. A brüsszeli elit és az európai baloldal egyaránt foggal-körömmel ragaszkodik az elmúlt évtized hatalmi gyakorlatához és igyekezne bebetonozni a korábbi status quo-t. Eközben az európai együttműködés alappillérét jelentő két országban, Franciaországban és Németországban a korábbi baloldali kormányok összeomlása felbontani látszik a régi rendet. Az elmúlt félév során a magyar uniós elnökség a változás katalizátora kívánt lenni és egy olyan patrióta programot kínált, amely a nemzetállamok szerepének megerősítésére és az európai emberek jólétére helyezi a hangsúlyt. A francia–német irányítás megingása akadályozza az Európai Unió válaszkészségét, az új helyzet azonban előnyökkel is járhat. (tovább…)

Magyarország kulcsszereplő Európa naggyá tételében

Nemrég Budapesten gyűltek össze Európa vezetői a 2024. évi magyar EU elnökség két legfontosabb rendezvényén, az Európai Politikai Közösség (EPK) soron következő találkozóján, majd az Európai Tanács (EiT) informális ülésén. Az eseményekre közvetlenül az amerikai elnökválasztást követően került sor lehetőséget biztosítva az európai vezetők számára arra, hogy a választási eredmény fényében áttekintsék a transzatlanti kapcsolatok jövőjét. Ezen túlmenően az uniós tagállamok vezetői az informális EiT ülésen megvitatták és elfogadták a magyar EU-elnökség központi prioritását jelentő európai versenyképesség javítására irányuló javaslatcsomagot, a Budapesti Nyilatkozatot. Volt miről tárgyalni az európai vezetőknek, hiszen éppen arra a szemléletváltásra van szükség az Európai Unió bel-és külügyeiben, amelyet a magyar uniós elnökség eredetileg is napirendjére tűzött. Magyarország pedig e téren már nemcsak az elnökség betöltésére való tekintettel számít megkerülhetetlen tényezőnek. (tovább…)

Sérti a jogállamiságot a magyar EU elnökséggel szemben tervezett bojkott

Hétfőn este Eric Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője bejelentette, hogy Ursula von der Leyen elnök úgy határozott, hogy az Európai Bizottság politikai helyett csak technikai, azaz köztisztviselői szinten képviselteti magát a magyar EU elnökség informális tanácsülésein. A döntésre a „közelmúltban felmerült fejlemények” fényében került sor, fogalmazott a szóvivő Orbán Viktor miniszterelnök békemissziójára utalva, amely egyhangú tiltakozást váltott ki az uniós vezetőkből. Úgy tűnik, hogy Magyarország béketörekvéseivel, a szuverenitáspárti politikai erők térnyerésével szemben azonnal ellentámadást indított az Európai Bizottság elnöke és az uniós működést korábban domináló politikai erők. Minden lehetséges eszközzel igyekeznek megakadályozni a változást és megtartani hatalmukat, még akkor is, ha ezzel sértik a jogállamiságot és veszélyeztetik az unió működőképességét. (tovább…)