Címke: Európai Unió

Az Európai Tanácsban is elfogadták a hazánknak járó uniós forrásokról szóló megállapodást, Magyarország sikeresen érvényesítette érdekeit, miközben korábban a balliberális oldal többször is azt állította, hogy semmilyen mozgástere nincsen már a magyar kormánynak Brüsszelben – fogalmazott évzáró videóelemzésében Deák Dániel. Ennek köszönhetően Magyarország jobb helyzetben vághat neki a 2023-as esztendőnek, amelynek legfontosabb kihívása az lesz, hogy a háború és a szankciók okozta európai gazdasági válság ellenére is megmaradjon a növekedés a magyar gazdaságban, ne süllyedjen recesszióba az ország. Ennek egyik legfontosabb eszköze a befektetések ösztönzése, amelyben meglehetősen sikeres Magyarország, ugyanis idén is rekordot döntött a beruházások mértéke, alig pár hónapja jelentették be például a magyar történelem eddigi legnagyobb beruházását, amelyet egy kínai vállalat valósít meg. A hazai balliberális oldal az április 3-i választás óta csak tovább gyengült, a külföldi finanszírozási botrány pedig hosszútávon éreztetni fogja a hatását a támogatottságukban, miközben az Európai Parlamentben dolgozó szövetségeseiket is súlyos korrupciós botrányok tépázzák – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

Magyarország eddig egyetlen energetikai szankciót sem szavazott meg magára vonatkozólag, Orbán Viktor sikeresen érvényesítette hazánk érdekeit az uniós csúcstalálkozókon. A mostani EU-csúcsot megelőzően több tárgyalást is folytatott a magyar kormányfő, amelynek eredményeként a gázszankciók terén Németország fontos partnere lett Magyarországnak, így ezt a brüsszeli tervet ezúttal sikerült megakadályozni – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az igazi siker az lenne hazánk számára, ha uniós szinten sikerülne változást elérni a szankciós politikában, ebben fontos szövetségese lehet az új jobboldali olasz kormány, amely várhatóan a hónap végén vagy november első napjaiban áll majd fel. A sikeres magyar érdekérvényesítéshez fontos eszköz a szankciókról szóló nemzeti konzultáció, amelyet a szankciópárti baloldal erőteljesen támad – tette hozzá. (tovább…)

Teljesen egyértelmű – már egyes ellenzéki véleményformálók által is elismert – tény, hogy az uniós szankciós politika hatására emelkedtek egekbe az energiaárak Európában, ami hatalmas inflációt eredményez az egész kontinensen. Különösen igaz ez a május végén elfogadott hatodik szankciós csomagra, ami az olajembargót is tartalmazza – hangsúlyozta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint Európát csak egy olyan szankcióellenes szövetség létrehozása menthetné meg, amely megakadályozza, hogy a fél év után lejáró szankciós csomagokat meghosszabbítsák Európa vezetői. Magyarország egyedül ehhez kevés lenne, ugyanakkor, ha például a jövő héten várható jobboldali fordulat után Olaszország is csatlakozna, akkor már sikerrel járhatna hazánk szankcióellenes törekvése. (tovább…)

A szeptemberrel elkezdődik az őszi politikai szezon, ami a háború folytatása és az elhibázott brüsszeli szankciók fenntartása miatt sok nehézséget tartogat Európa számára. Az európai energiaválság már annyira súlyos, hogy rendkívüli uniós csúcsot kell tartani jövő pénteken, amelyen több nyugati tagállam is a magyar modellhez hasonlító uniós szintű extraprofitadót és árstopot javasolhat – mondta szezonnyitó videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ebben a rendkívül nehéz globális környezetben Magyarország számára komoly versenyelőny a cselekvőképes kormány, illetve a stabil gazdasági alapok, amelyet jól példáz, hogy még ebben a háborús helyzetben is az EU egyik legnagyobb GDP-növekedését produkálta Magyarország. A baloldal kapcsán kiemelte: a tragikus szervezeti, a személyi és a szellemi állapotuk okán még csak értelmezni sem képesek a jelenlegi geopolitikai helyzetet, rájuk ebben a válsághelyzetben sem lehet számítani. (tovább…)

Kétnapos rendkívüli uniós csúcsot tartanak Brüsszelben, amelyen várhatóan döntenek Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszáról, ami lényegében csak egy szimbolikus politikai gesztus, a valódi uniós tagságtól még évtizedekre is lehet a két igen elmaradott ország – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor a legutolsó uniós csúcson elsöprő győzelmet aratott, további energetikai szankciók elfogadása pedig nem reális, hiába követelik ezt az ukránok és akarják többen Brüsszelben. A mostani csúcs egyik fontos kérdése az ukrán gabonaexport elősegítése, ami kapcsán Magyarország segítséget ajánlott fel, így ebben is segítséget nyújthat hazánk a jelek szerint a kétoldalú kapcsolatok normalizálásában érdekelt ukrán félnek – tette hozzá az elemző. (tovább…)

Brüsszel az elmúlt évek során a lopakodó jogalkotás és a hatáskörelvonás eszközeivel, újonnan pedig a tagállami vétó intézményének eltörlésével igyekszik centralizációs törekvéseket foganatosítani, amely intézkedések egyre leplezetlenebbül az Európai Egyesült Államok megteremtését célozzák. Az európai történelmi példák azonban épp azt mutatják, hogy többnemzetiségű birodalmak inherens módon instabilak voltak, és a belső ellentétek szétfeszítették őket. Napjainkban pedig azt láthatjuk, hogy a nyugat-európai országok társadalmi kohézióját felszakító multikulturalizmus katasztrofális következményeinek kezelése még nemzetállami szinten is kihívásokat támaszt az államok felé. Ebből adódóan egy kulturálisan, etnikailag, nemzetiségileg és mostanra vallásilag is sokszínű európai birodalom egyben tartása egy disztópikus kísérletbe fulladna. Európa felemelkedését, tudományos vívmányait és versenyképességét éppen az őshonos európai nemzetek sokszínűségének, az egymással folyamatosan versengő államok versenyfutásának köszönhette. (tovább…)

A hidegháború lezárása után harminc évvel nyíltan visszatért a nagyhatalmak versengése, melyek geopolitikai konfliktusokban mérik össze erejüket. Az elmúlt évtizedben lezajlott változások eredményeként az erőpróba elsődleges helyszíne napjainkban lett Európa keleti fele. Oroszország, miután szövetséget kötött Kínával, megtámadta Ukrajnát, amely támogatást kap a NATO- és EU-tagországoktól, anélkül, hogy az euroatlanti integráció keretébe felvételt nyert volna. Az Oroszország elleni gazdasági-pénzügyi szankciók és a légtértilalom, legújabban pedig a fegyverszállítás azonban már nem csak szimbolikus tettnek számít, ahogyan az orosz „stratégiai elrettentő erő” készültségbe helyezése sem. Korunk számos nemzetközi, politikai, gazdasági és most már katonai feszültsége abból adódik, hogy világrendünk változóban van. Ennek tragikus kelet-európai következményeiről beszélgetett Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója és Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója az intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában. (tovább…)

A 21. század legégetőbb kérdésének a migráció és a világjárványok maradandósága mellett az energiakérdés fog bizonyulni. A tiszta, megfizethető, fenntartható és tárolható energia beszerzése az előttünk álló évtizedben nemcsak az átgondolatlan, ideologikus környezetvédő mozgalmak és a mögöttük álló globális lobbi miatt kerülhet veszélybe, hanem a geopolitikai játszmáknak is tárgyává válik. Az energiakihívás összefüggésében szemlélve az Északi Áramlat 2 beindítása, a Paks II. beruházás, a rezsicsökkentés fontossága és az amerikai–orosz–kínai kötélhúzás energiapolitikai vetülete egyaránt értelmet nyer. Ennek részeként szintén egy tőről fakad a lakossági energiaköltségek hazai állami szabályozása, az atomenergia „zöldként” való elismertetése és a klímapolitikai szuverenitás. A XXI. Század Intézet rendezvényén a témában Hortay Olivér, Kitta Gergely és Kosztur András beszélgettek Deák Dániel moderálása mellett, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy az energiakihívásra adott válaszunk a 2022-es magyarországi választások tétjei között is szerepel. (tovább…)

Az utóbbi hetekben több nyugat-európai országban is drasztikus mértékben emelkedett a villamosenergia és a földgáz ára, ami sok esetben a fosszilis energiahordozók tartalékainak elégtelen mennyiségével párosult. Az ebből fakadó esetleges ellátásbeli problémáknak, különösen a téli hónapokhoz közeledve, lehetnek komoly következményei, amin az Európai Unió által javasolt klímavédelmi csomag is tovább ront. Eközben Magyarországon a több éve folytatott pragmatikus és következetes rezsipolitikának köszönhetően szinte semmit nem érezni az Európát sújtó energiaválságból, ráadásul az ország a klímaváltozás negatív hatásai ellen folytatott küzdelemben is jobban teljesít a legtöbb uniós tagállamnál. (tovább…)

A tálibok hatalomátvétele Afganisztánban újabb szöget ütött a liberális intervencionizmus koporsójába. Az iszlamisták sikerrel foglalták el az országot, és kezdtek hozzá saját államépítésükhöz, aminek a nemzetközi közösség mindössze passzív szemlélőjévé vált.  Az Afganisztáni Iszlám Emirátus a terrorizmus és a migrációs kibocsátás fellegvárává válhat, miután a rezsimváltás következtében többszázezer, ellenőrizhetetlen hátterű ember indult útnak Európa irányába. Az Európai Unió nyugati vezetői szembefordultak a korábbi, emberjogi fundamentalizmustól vezérelt Willkommenskultur ideológiájával és egyre inkább igazodnak a magyar kormány által következetesen képviselt bevándorláspolitikához. (tovább…)

A klímaváltozás kérdése és annak kezelése mára az egyik legaktuálisabb témává vált a világ vezetőinek körében. A problémával kapcsolatban több megoldási javaslat is született, ezek közül a legtöbb azonban a nagyvállalatok helyett a családokkal fizettetné meg a klímaváltozás elleni harc árát. Jó példa erre az Európai Unióban egyre nagyobb hangsúllyal bíró karbonadó bevezetésének kérdése, ami a tagállamokban többmillió háztartás energiaszámláinak megemelkedését eredményezné. Ezzel párhuzamosan tagállami szinten is egyre több zöldbaloldali párt programjában jelenik meg valamilyen formában a leginkább családokat sújtó zöldadó terve, ami az egyes országok eladósítása mellett komoly munkanélküliséget is eredményezne.  (tovább…)

Május 11-én nyílt fegyveres összecsapásokba csapott át az arab–izraeli konfliktus, miután az azt megelőző napokban palesztin tüntetők többször is összecsaptak az izraeli rendfenntartó szervekkel. A konfliktus azután súlyosbodott, hogy a palesztin Hamász terrorszervezet rakétákkal kezdte lőni Izraelt, amire a zsidó állam légi csapásokkal válaszolt, ám végül május 20-án, a késő esti órákban tűzszünetet hirdettek a harcoló felek. A kiújult harcok során Európa több nagyvárosában palesztinbarát tüntetéseket tartottak, ami ismételten felhívta a figyelmet a migrációnak azon aspektusára, hogy a muszlimok tömeges bevándorlásával a kontinens vallási–etnikai problémákat importál. (tovább…)

Az európai politika a II. világháború óta a versengő szuperhatalmak árnyékában vegetál. Németország (látszólag) lemondott arról, hogy Európa vezető kulturális és katonai hatalma legyen, cserében a II. világháború óta nem látott gazdasági fölényre tett szert. Olykor felbukkantak államférfiak, akik önálló utat kívántak járni Európában (Charles De Gaulle), de az európai politika végül mindig besimult a szuperhatalmak elvárásrendszerébe. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és Hidvéghi Balázs független európai parlamenti képviselő Európa a 21. században című közös rendezvénysorozatának első konferenciája Európa mi vagyunk címmel vette kezdetét szerdán. A konferencia célja egy közös, európai demokratikus jobboldali, nemzeti-konzervatív politika gondolati megalapozása, valamint a kortárs kihívásokra adandó együttes válaszaink mögötti kulturális erőtér kiszélesítése, megerősítése. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a közép-európaiak rendelkeznek valamivel, amivel a nyugat-európaiak már nem: van víziójuk és tudják, milyen jövőt akarnak. A főigazgató szerint a térség víziója a kontinensről nem más, mint a szabad nemzetek szabad szövetsége. Ez a közép-európai jövőkép a kissé megfásult nyugat-európaiaknak is útmutatóul szolgálhat, és amennyiben nekik nincs saját víziójuk, akkor a miénket is átvehetik. Hidvéghi Balázs szerint a koronavírus-járvány ismét rámutatott arra, hogy az Európai Unió sem a helyzet előrejelzésében, sem pedig a kezelésében nem tudott eredményeket felmutatni és a kormányok védték meg az embereket. Az EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy a központosítottabb Európa nem megoldás, a Fidesz pedig azért hagyta ott az Európai Néppártot, mert lehangoló az európai jobboldal állapota. (tovább…)

Napra pontosan már három hónapja érkezett meg az első vakcinaszállítmány az uniós tagállamokba, ugyanakkor az EU lakosságának még a tíz százaléka sem kapta meg legalább az első oltást, ráadásul teljesen érthetetlen módon az itt beadottnál lényegesen több vakcinát exportáltak az EU-n kívülre – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezzel szemben a jóval szegényebb, nem EU és nem NATO-tag Szerbiában már 20 százalék a beoltottak aránya, de lényegében az összes versenytársa messze lehagyta már az EU-t. Kiemelte: az unió a sokadik válságot kezeli félre, a vakcinabeszerzések esete pedig az uniós bürokrácia totális inkompetenciájára világít rá. Hozzátette: az emberéleteket követelő késlekedést jól szimbolizálja, hogy az EU még csak most kezdte el a tárgyalásokat a kínai Sinopharm-vakcina engedélyeztetéséről, miközben Magyarországon már hetek óta oltanak vele. Az elemző megjegyezte: hazánk helyesen döntött, hogy önállóan is beszerzett oltóanyagokat, így az EU-n belül Magyarország nyithat az egyik legkorábban. (tovább…)

A Visegrádi Négyek szövetsége továbbra is biztos lábakon áll, aminek oka, hogy a négy ország által vallott közös értékekből következik az azonos érdekvédelem. A lengyel- magyar barátság napján, március 23-án Novák Katalin, a Fidesz nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke beszélgetett Deák Dániellel a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában. A beszélgetés során többek között szó esett az Európai Néppárttal való szakításról, a Visegrádi Együttműködésről és egy új, közép-európai, jobboldali politikai mozgalom létrehozásáról, amely meghatározza a térség politikáját is. (tovább…)

Már több mint egy éve jelent meg a koronavírus Magyarországon, azonban míg egy éve ilyenkor még csak a korlátozásokkal lehetett védekezni, ma már a vakcina is rendelkezésre áll. Bíztató jel, hogy a magyar oltási program rendkívül sikeres: az EU-n belül hazánk éllovas a beoltottak számát illetően, így Magyarországon lehet majd az egyik leghamarabb feloldani a korlátozásokat. Mindeközben az elhibázott uniós vakcinabeszerzésnek következtében több tagállamban akadozva halad az oltási program, ezzel szemben számos EU-n kívüli országban már az újranyitást tervezik a lényegesen sikeresebb vakcinabeszerzésnek köszönhetően. Mára világossá vált: kizárólag az akadozó nyugati vakcinabeszerzésre támaszkodva csak az év végére lehetne beoltani a teljes lakosságot, így a keleti vakcinabeszerzés elengedhetetlen a nyár előtti lazításhoz. Nem meglepő tehát, hogy a baloldali politikusok is változtattak a retorikájukon: a korábbi hecckampányuk után már egyre többen hangoztatják közülük, hogy a kínai vakcinával fogják beoltani magukat. (tovább…)

Mára Európában a legtöbbek számára világos, hogy a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcos, az Európai Bizottság pedig rendkívül lassan reagál az eseményekre, ami a mostani helyzetben sajnos emberéletekbe kerül – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében a mai EU-csúcs kapcsán. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország helyesen döntött, amikor már januárban nemzetállami hatáskörben döntött egyéb oltóanyagok beszerzéséről, így hazánkban a beoltottak aránya már most meghaladja az uniós átlagot. Igen rossz kilátásnak nevezte az elemző, hogy miután már lassan három hónapja akadozik az uniós vakcinabeszerzés és az EU jelentősen lemaradt versenytársaihoz képest a vakcinaháborúban, még csak mai uniós csúcson téma az uniós szintű engedélyezési eljárásának érdemi felgyorsítása. A magyarországi baloldal mindeközben tovább támadja a járvány elleni védekezést, hiszen a válság elhúzódásától remélnek politikai hasznot – tette hozzá Deák Dániel. (tovább…)

Miután a koronavírus-járvány miatt már közel egy éve különféle korlátozások között éljük a mindennapjainkat, az európai országokban egyre nagyobb a feszültség az emberekben. Hollandiában például rég nem látott méretű erőszakos zavargások törtek ki miután bevezették az éjszakai kijárási tilalmat, de több koalíciós kormány által vezetett, így politikailag instabil országban is voltak tiltakozások az utóbbi napokban, a kiszámíthatatlan, sok esetben hetente változó korlátozások ellen. Bár az európai országok között közmegegyezés van abban, hogy a végső megoldást a vakcina jelenti, az addig vezető út a politikai stabilitással rendelkező országokban lehet zökkenőmentesebb. A politikailag stabil Magyarország így komoly versenyelőnyben van számos nyugat-európai országgal szemben, mivel az egységes kormánynak köszönhetően hazánk mentes az ad hoc intézkedésektől, következetes a járvány elleni védekezés. A stabil járványkezelés miatt így továbbra is sikertelennek mondható a baloldali ellenzéki politikusok aknamunkája, akik az oltásellenesség után immár a korlátozások elleni ellenérzésből akarnak politikai hasznot húzni. (tovább…)

A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta kizárólag aktuálpolitikai szempontok motiválják az ellenzéki politikusokat, ezért támadják minden fronton a járvány elleni védekezést és ezért keltenek hangulatot bizonyos vakcinákkal szemben, illetve terjesztenek álhíreket – mondta élő videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a magyarországi baloldal ezzel a magatartással nem csak a magyar kormánnyal szemben foglal állást, hanem lényegében az összes meghatározó európai vezetővel, akik – miután a brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcot vallott – mind azt hangsúlyozzák, hogy a lehető legtöbb forrásból kell védőoltásokat beszerezni. Ezzel a magatartással a baloldali politikusok az emberek egészségét is kockáztatják, emiatt a támogatottságuk csökkenése várható – tette hozzá. A beoltottsági adatok kapcsán elmondta, a magyar oltási program rendkívül hatékony, Magyarország továbbra is a gyorsan oltó tagállamok közé tartozik az EU-n belül, az EU azonban jelentősen le van maradva a fejlett világ sok országához képest. (tovább…)

A 2020-as év egyértelműen a koronavírus-járványról szólt, de még a pandémia sem tántorította el a Soros-hálózat által is támogatott globalista balliberális köröket attól, hogy támadják a nemzetállami szuverenitásukért kiálló országokat – mondta Deák Dániel évzáró videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek lehettünk a szemtanúi az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmus kapcsán is, ezzel az eszközzel akarták rávenni Magyarországot egyebek mellett a szuverén bevándorláspolitikájának feladására. Kiemelte, ez a törekvése a baloldalnak nem jött össze, az uniós csúcson a magyar-lengyel álláspont győzött, azonban a balliberális politikai körök újabbnál újabb eszközöket fognak keresni a szuverén magyar politika megtörése érdekében. Hozzátette: a küzdelem tehát 2021-ben tovább folytatódik, az Európai Parlament balliberális többsége máris szembeszállt az Európai Tanácsban született megállapodással, az Európai Bizottság pedig újabb bevándorláspárti elképzeléseket akar ráerőltetni az uniós tagállamokra, amellyel állampolgárságot, így szavazati jogot adna több tízmillió bevándorlónak. (tovább…)

Magyarország számos kérdésben irányadóvá vált 2010 óta az Európai Unióban, ráadásul egy olyan közép-európai szövetségépítésbe kezdett, amelynek köszönhetően térségünk mára képes szembeszállni akár Európa legnagyobb hatalmaival is – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, az uniós tárgyalások ugyan még zajlanak, de már most látni, hogy a balliberális többségű Európai Parlament szinte mindent elveszíthet, amit november elején beleírt a „jogállamisági mechanizmusnak” nevezett törvénytervezetbe, Magyarország és Lengyelország pedig elérte a tárgyalásokon azt, amit szeretett volna. Mindez azt mutatja, hogy megéri Magyarországnak kiállnia a nemzeti szuverenitásáért, hiszen így még az ilyen erős politikai nyomásgyakorlásnak is ellen tud állni – tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, hiába próbálták a tárgyalások során megosztani a magyar-lengyel együttműködést, ez nem sikerült. (tovább…)

A nemzetközi balliberális körök várakozásaival ellentétben Magyarország álláspontja egyáltalán nem puhult a Szájer-ügy hatására, Orbán Viktor továbbra is elfogadhatatlannak tartja az uniós források hozzákötését politikai feltételekhez – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a német soros elnökség igyekszik megosztani a magyar-lengyel együttműködést, ezért külön javaslatot tettek a lengyeleknek. Szintén a megosztási kísérlet része szerinte Jaroszlaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes tegnapi nyilatkozatának felnagyítása is, amelyben a lengyel vétó feladásának lehetőségéről beszélt. Kiemelte: Jaroszlaw Gowin nem a Jaroszlaw Kaczynski vezette PiS tagja, hanem egy kisebb koalíciós párt elnöke, ráadásul ő már korábban is ellenezte a vétót. A lengyel és magyar miniszterelnök megállapodása világos: csak akkor írják alá az uniós megállapodást, ha az mindkét országnak elfogadható, így Brüsszelnek engednie kell, jogi garanciákat kell nyújtania – szögezte le Deák Dániel. A brüsszeli törekvések kapcsán a vezető elemző hangsúlyozta, egyre látványosabb, hogy az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmussal akarják rábírni a magyarokat és a lengyeleket a bevándorláspolitikájuk feladására. (tovább…)

Soros György hosszú évtizedeken keresztül a jótékony filantróp szerepében tetszelgett, azonban a 2015-ös migrációs válság óta kijött a fényre és saját maga árulta el, hogy valójában egy olyan milliárdos spekuláns, aki előszeretettel avatkozik be egyes országok belpolitikai folyamataiba, illetve még az Európai Unió döntéseit is képes befolyásolni. Magyarán láthatóvá tette a láthatatlant – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a nyíltan Magyarország és Lengyelország megbüntetését követelő legújabb írásával Soros egyértelművé tette, hogy az ő támogatásával erőltetik Brüsszelben az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmust. Hozzátette: ennek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a mechanizmust megalapozó jogállami jelentésben a 12 külső hivatkozásból tizenegy Soros által támogatott szervezethez kötődik. Mindezek ellenére az elemző szerint a december 10-i uniós csúcsra megszülethet egy olyan kompromisszumos megállapodás, amely tartalmazza a magyarok és lengyelek elvárásait. (tovább…)

Az Európai Unióban felrúgták a tagállamok júliusi megállapodását is, amikor mind a huszonhét állam- és kormányfő igent mondott a költségvetésre és a segélyalapra. (tovább…)

A balliberális oldal szerint a magyar és a lengyel kormány vétója az oka annak, hogy még mindig nincsen elfogadva az uniós költségvetés és a helyreállítási alap, de valójában az Európai Parlament miatt tart még mindig a vita, hiszen ők nem voltak hajlandóak elfogadni a tagállami vezetők júliusi megállapodását politikai okokból – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a bevándorláspárti liberális közvélemény az elmúlt tíz évben saját magát hergelte hazánkkal szemben, aki ki mert állni Magyarország mellett Nyugat-Európában, rögtön megtámadták. Ennek a liberális véleményterrornak – melynek része a Soros-hálózat is – igyekeznek megfelelni a nyugat-európai politikusok és erőltetik az úgynevezett „jogállamisági” feltételeket. A magyar és a lengyel kormány álláspontja világos: a költségvetési források ideológiai és politikai feltételekhez történő kötését elutasítják, csak objektív mércéket és vizsgálatot fogadnak el, amihez először azt kéne tisztázni, mit is értünk „jogállamisági” feltételek alatt – tette hozzá Deák Dániel kiemelve: várhatóan a december 10-i EU-csúcson lesz megállapodás. (tovább…)

Az összes uniós tagállam ki van szolgáltatva a német beruházásoknak, a németek által irányított eurónak, ami nagyon nagy probléma – mondta Schmidt Mária az M5 műsorában. A XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint Németország mondvacsinált ügyekkel próbálja a saját dominanciáját Magyarországgal szemben érvényesíteni, aminek az elmúlt négy évben a Trump-adminisztráció valamelyest gátat szabott. Joe Biden győzelmével szerinte nem lesz egy olyan ellenerő, amely kordában tartaná a német nagyhatalmi törekvéseket Európában. (tovább…)

A 2015-ös migrációs válság óta egyre gyakoribbá váltak az iszlamista terrorcselekmények Európában. Míg korábban sokan vitatták, mára egyértelmű, hogy a bevándorlás és terrorizmus között szoros összefüggés van. Az elmúlt hetekben előbb Párizsban, majd Bécsben került sor iszlamista terrorcselekményekre, melyek gyökerei a muszlim világ válságában, pontosabban a nyugat-európai muszlimok identitásválságában keresendőek – hangzott el XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, melynek vendégei ezúttal Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő és Sayfo Omar politológus voltak, akik a muszlim fiatalok radikalizációjának okairól és következményeiről beszélgettek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének műsorvezetésével. (tovább…)

A koronavírus-járvány második hulláma hosszú hónapokig eltarthat még, így a legtöbb ország igyekszik elkerülni a tavaszi teljes leállást annak beláthatatlan gazdasági és társadalmi hatásai miatt. Még a legszigorúbb korlátozó intézkedéseket bevezető EU-tagállamokban sincsen olyan mértékű bezárkózás, mint a járvány első hulláma során. Az amerikai elnök is többször hangoztatta: a kúra nem lehet súlyosabb, mint maga a probléma, és a működőképesség fenntartását támogatja. Egy dolog ugyanakkor változatlan: az ellenzék tavaszhoz hasonlóan továbbra sem segíti a járvány elleni védekezést, a kormányzásképtelenségükről tanúbizonyságot adva, felelőtlen hangulatkeltést folytatnak. Jó példa erre Karácsony Gergely pártjának javaslatcsomagja is, amit rövid időn belül saját maguk vontak vissza. Szintén komoly probléma, hogy az Európai Unió továbbra sem nyújt egységes stratégiát a járvánnyal szemben, a védekezés nemzetállami szinten zajlik. (tovább…)

Érdekes és fontos is azon gondolkozni, hogy milyen lesz, vagy pontosabban milyennek kellene lennie Európának 2030-ra, de ennél még sokkal fontosabb, hogy addig mi lesz velünk?  (tovább…)

Nem meglepő, hogy a Soros-hálózat minden eszközt bevetett a felsőoktatási törvény 2017-es módosításával szemben, hiszen Soros György a közép-európai befolyásszerzésének egyik ékköveként tekintett a Közép-európai Egyetemre – mondta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a Soros Alapítvány vezetői a 90-es évek elején nyíltan beszéltek arról, hogy egy olyan politikai elitet akarnak létrehozni, amely szembeszáll a nacionalizmussal, a nemzeti alapú felfogással. Soros György egyebek mellett a CEU-nak köszönhetően a politika közvetett vagy akár közvetlen befolyásolására nagyszerűen alkalmas kultúra területén kulcspozíciókat szerzett, illetőleg biztosított a „nyílt társadalom” helyi támogatói számára – tette hozzá Deák Dániel. Elmondta, az Európai Unió Bíróságának döntése ellenére nem várható, hogy a Soros-birodalom befolyása ismét növekedésnek indulna Magyarországon. (tovább…)

Brüsszelben úgy csámcsognak a jogállamiság fogalmán, mint Nemecsek Ernőék Rácz tanár úr óráján, habár utóbbiak a megrovás ellenére senkinek nem ártottak vele. (tovább…)

Az Európai Unió migrációs rendszerét nem a tömeges bevándorlás kezelésére találták ki, a 2015-ös nagy migrációs hullám során az egyik napról a másikra omlott össze a dublini rendszer. Az Európai Bizottság korábbi vezetése egyértelműen beállt a bevándorláspárti tagállamok álláspontja mögé, Ursula von der Leyen részéről azonban már érződik, hogy bizonyos pontokban hajlik egy kompromisszumos álláspont kialakítására. Ennek ellenére a nemrég bemutatott új migrációs paktum még mindig inkább a bevándorláspárti tagállamok törekvéseit tükrözi, nem megállítani, hanem kezelni szeretné a migrációt. Az elkövetkezendő hónapokban éles viták várhatóak, a Magyarországgal szembeni úgynevezett „jogállamisági” támadások is azt a célt szolgálják, hogy gyengüljön hazánk és a V4-ek tárgyalási pozíciója az új migrációs paktumról szóló viták során. (tovább…)

Az Európai Bizottság első éves jogállamisági jelentése a már jól ismert ellenzéki álhíreket tartalmazza, az úgynevezett „jogállamisági” kérdést pedig ismét politikai furkósbotként használják a balliberális politikai körök Magyarországgal szemben – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, ezeknek az összehangolt nemzetközi támadásoknak az állhat a hátterében, hogy a liberális körök így igyekeznek csökkenteni Magyarország politikai mozgásterét az uniós egyeztetéseken, amelyek egyebek mellett a következő hétéves uniós költségvetésről, a helyreállítási alapról és az új migrációs paktumról szólnak. Az elemző hozzátette, nem meglepő a jelentés hangneme, hiszen annak az elkészítésében részt vett az a Soros-hálózathoz tartozó Vera Jourová, aki több alkalommal is élesen támadta Magyarországot. (tovább…)

Orbán Viktor a 15. Bledi Stratégiai Fórumon hétfőn arról beszélt, hogy Európa bajban van, nem tud már olyan kulcsszerepet betölteni, mint az Egyesült Államok, vagy Kína. A XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében ezzel kapcsolatban kiemelte, Európa bajainak egyik fő forrása az euró bevezetése, amelynek következtében az eurózóna tagállamainak GDP-növekedése az elmúlt húsz évben lényegesen alacsonyabb volt, mint az euró bevezetését megelőző húsz évben, így Európa már gazdasági téren is egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt riválisaival. Deák Dániel kiemelte, az euró bevezetése történelmi hiba volt és egyáltalán nem gazdasági, hanem egy politikai projekt, amelynek végső célja a föderalista „európai egyesült államok” létrehozása. Hozzátette: jól jelzi az eurózóna válságát, hogy a tagállami vezetők által júliusban elfogadott mentőcsomag lényegében a monetáris unió életben tartását szolgálja. (tovább…)

Szemmel láthatóan sokként érte a baloldali politikusokat Orbán Viktor sikere a hétvégi uniós csúcson, egymásnak ellentmondó módon nyilatkoztak a történtekről – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő videóelemzésében. Mint fogalmazott, a legradikálisabb gyurcsányista politikusokon kívül lényegében a legtöbb baloldali megszólaló elismerte, hogy jóval – egyes becslések szerint nagyjából 35 százalékkal – több forrást kap hazánk a korábbi költségvetési ciklusnál, ráadásul az általuk korábban remélt úgynevezett „jogállamisági” kritériumokat sem sikerült elfogadtatniuk a tárgyalásokon. Jól példázza szerinte a hatalmas magyar sikert, hogy a még a hazánkkal szemben igen kritikus nemzetközi sajtótermékek is Orbán Viktor győzelméről írtak. A vezető elemző kiemelte, a V4 együttműködés most is rendkívül jól működött, amelyhez egyre több ország csatlakozik szövetségesként.

(tovább…)

A magyar-német gazdasági kapcsolatok elképesztően erősek, ráadásul az elmúlt időszakban a politikai helyzet is enyhült a két ország között, hiszen Angela Merkel belátta, Orbán Viktor politikai stabilitást jelent Közép-Európa számára, ami a németeknek gazdasági és politikai szempontból egyaránt rendkívül fontos – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című online műsorában. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a műsorban egyebek mellett arról beszélt, a német soros elnökségnek nagyon sok fajsúlyos kihívással kell megküzdenie, a bevándorlás kapcsán az elosztási mechanizmust leszámítva már lényegében a korábbi magyar javaslatokat látjuk visszaköszönni, hiszen látják már ők is, hogy a 2015-ös német álláspont „totális kudarc”. Galló Béla, politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint a magyar kormány nagyon okos álláspontot képvisel az uniós hitelfelvétel kapcsán, sikeresen képviseli a magyar érdekeket. A műsor házigazdája, Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője pedig kiemelte, a soros elnökség alatt a németeknek kompromisszumra kell törekedniük, ugyanakkor várhatóan a saját érdekeiket akarják majd érvényesíteni minden kérdésben.

(tovább…)

Korunkban kulturális proxyháború zajlik, amelyben az egyik fél a maga nézeteit az egyedül objektív és igazságos álláspontként kezelve leplezi politikai céljait és veszi fel a harcot a valósággal, a józan ésszel, a történelmi múlttal. A faji alapú politika antirasszizmusként jelenik meg, a cenzúratörekvéseket „nyílt társadalomnak” nevezik, az egyeseknek nem tetsző szobrok ledöntése pedig a sokszínűség nevében történik. Ma a BLM-mozgalom jelenti a kultúrharc legújabb állomását, a szimbólumok elleni küzdelem azonban régóta tart. Mi azonban nem akarjuk ezeket a mintákat követni és a saját utunkon akarunk járni – ez hangzott el  XXI. Század Intézet 2020. július 14-én Mozgásban – Kultúrharc a XXI. században címmel rendezett konferenciáján, amelyen az előadók az aktuális eseményeken túl azok történeti hátterére is rávilágítottak. (tovább…)

Morton Abramowitz, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért elnöke, egy 1994-es interjú során úgy vélekedett Soros Györgyről, hogy ő „az egyetlen ember az Egyesült Államokban, akinek saját külpolitikája van, és érvényre is tudja juttatni azt”. Szavait jól tükrözi, hogy a milliárdos 1993-ra – alig tíz év alatt – 23 országra tudta kiterjeszteni befolyását, amelyekben szervezetei több mint 300 millió dollárt költöttek a „nyílt társadalom” építésére, és amellyel Soros alig pár év alatt megkerülhetetlen személlyé vált a közép- és kelet-európai térségben. A balkáni országok közül a leglátványosabb befolyásszerzés egyértelműen a mai Észak-Macedónia esetében történt, ahol a tőzsdespekuláns a ’90-es évek elején könnyedén tudta elfoglalni azokat a kulcspozíciókat, amelyeket kihasználva még ma is döntően befolyásolni tudja az ország politikai és gazdasági folyamatait. Az „Európa kapujaként” emlegetett országot már hosszú idő óta komoly belső etnikai és politikai feszültségek teszik instabillá, amit rendre kihasznál vagy éppen súlyosbít, sőt elő is idéz az elmúlt harminc évben felépített „Soros-birodalom” élén álló milliárdos. Soros György több olyan konfliktusban is kulcsszerepet játszott, amelyek nagymértékben alakították Macedónia belpolitikai folyamatait.   (tovább…)

A trianoni békeszerződés századik évfordulója előtt két nappal Igor Matovič szlovák kormányfő meghívására a pozsonyi várba látogatott a felvidéki magyarság száz jeles képviselője. A történelmi jelentőségű találkozón Matovič a szlovákok és magyarok közti együttműködést és a békés egymás mellett élés fontosságát hangsúlyozta, két nappal később pedig a közösségi oldalán kitett bejegyzésében kért bocsánatot a felvidéki magyarságtól, az őket az elmúlt száz évben ért sérelmekért. A miniszterelnök gesztusa kétségkívül történelmi jelentőségű, amely komoly változást hozhat a felvidéki magyarok számára. A sokáig asszimilációs politikát folytató szlovák kormányok az elmúlt harminc évben több olyan politikai intézkedést hoztak, amelyekkel igyekeztek ellehetetleníteni a felvidéki magyarság megmaradását az országban. (tovább…)

Június 5-én a Belarusz Köztársaság fővárosába, Minszkbe látogatott Orbán Viktor miniszterelnök, ahol Aljakszandr Lukasenka elnökkel folytatott tárgyalásokat. A megbeszélések fő témája a két ország közötti gazdasági együttműködés volt, amely kapcsán mindkét vezető a belarusz–magyar kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználásának fontosságát hangsúlyozta. A XXI. Század Intézet a havonta publikált Eurázsiai Figyelő készítése mellett nagy figyelmet szentel Magyarország kelet-európai, illetve a nyugat-eurázsiai nagytérségbe tartozó államokkal fenntartott és egyre mélyülő kapcsolatainak. A legutóbbi magyar–belarusz találkozó is ebbe a folyamatba illeszkedik. (tovább…)

Az elmúlt egy évtized folyamatai jelentősen átrajzolták Európa erőviszonyait, a korábbi sereghajtók dinamikus erősödésen vannak túl, míg számos meghatározó nyugati tagállam súlyos politikai, gazdasági és társadalmi problémával küzd. A koronavírus-járvány éppen azokat a nyugat-európai és dél-európai országokat érintette a legsúlyosabban, amelyek már eleve rossz gazdasági és politikai állapotban voltak, míg az elmúlt évek sikertörténeteinek számító közép-európai országok lényegesen kevesebb áldozattal vészelték át az elmúlt hónapokat. Ráadásul az előrejelzések szerint a cselekvőképes politikai és stabil gazdasági alapoknak köszönhetően például Magyarország a régió több országához hasonlóan jóval kisebb gazdasági visszaesést fog elszenvedni, mint a járvány által leginkább érintett és már eleve rossz állapotban lévő nyugati és déli tagállamok. Mindennek köszönhetően Magyarország és a V4-ek politikai súlya tovább erősödhet az uniós tárgyalásokon, ez a régió megerősödve kerülhet ki a mostani válságból. (tovább…)

Az uniós bürokrácia elidegenedett az állampolgároktól, belemart az egyes nemzetállamok önállóságába. (tovább…)

Miközben a koronavírus egész Európában komoly erőpróba elé állította a kormányokat, a Visegrádi Együttműködés tagállamai sikeresen vették fel a harcot a járvánnyal. A Csehországból, Lengyelországból, Magyarországból és Szlovákiából álló V4-ek a folyamatos együttműködésnek, valamint az időben meghozott, határozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően sokkal eredményesebben tudtak reagálni a COVID-19 okozta egészségügyi válságra, mint a nyugat-európai országok. Mindemellett az időközben életre hívott gazdasági mentőcsomagok jelentős segítséget nyújtanak számukra a járvány által előidézett gazdasági válság leküzdésében. (tovább…)

A koronavírus-járvány soha nem látott válság elé állította az Európai Uniót. (tovább…)

A 2008-as gazdasági világválság és a 2015-ös migrációs válság után a koronavírus-járvány jelentette kihívásokra és gazdasági problémákra sem ad megfelelő választ az Európai Unió, a tagállamok újra nemzeti keretek között tesznek meg fontos lépéseket. A mostani válság ismét rávilágít a brüsszeli intézményrendszer működésképtelenségére, melynek hatására a föderatív uniót támogató politikai erők tovább gyengülhetnek, míg a „nemzetek Európájában” gondolkodó kormányok újabb lendületet kaphatnak. A járvány kezdeti bagatellizálása mellett az EU a járvány utáni gazdasági válságra sem képes egységes választ adni, továbbra sincs megállapodás például a gazdaság védelmére irányuló közös intézkedési csomagról, miközben a tagállamok többsége nemzeti szinten már rég döntött az ilyen jellegű gazdasági programokról. Az EU rövid időn belül immár a harmadik krízishelyzetre reagál rosszul, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek. (tovább…)

A koronavírus-járvány okozta egészségügyi, társadalmi és gazdasági válság eddig soha nem látott kihívás elé állította az Európai Uniót, amely a válságkezelés során nem egy szervezetten működő, erős legitimációjú föderális szervezetként cselekedett, sokkal inkább egy olyan bonyolult működésű, lassan reagáló és a belső politikai feszültségektől döntésképtelen intézményrendszer képét mutatta, amelyet csupán az egyes tagállamok gazdasági érdekei tartanak egyben. Az elmúlt negyedévben jól megfigyelhető volt, hogy a védekezés során a nemzetállamok politikai autonómiája megerősödött. A tagállamok kormányai számos jogosultságot „vettek vissza” az unió közös politikai ügyeiből, részben az EU cselekvésének hiánya, illetve megkésettsége miatt, részben pedig a saját polgáraik elvárásainak engedelmeskedve. A ma rendelkezésre álló tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetállamok saját hatáskörükben gyorsabb, hatékonyabb és a közösség számára eredményesebb döntéseket tudtak hozni, mint az Európai Unió bürokratikus intézményei. (tovább…)

Éles vita bontakozott ki az elmúlt napokban arról, hogy magas-e Magyarországon a koronavírus miatt elhunyt személyek száma, Szabó Tímea például azt állította, hogy nálunk a világon a legmagasabb a halálozási ráta. A tényadatok ugyanakkor azt mutatják, míg nálunk egymillió lakosra harminc koronavírus miatt elhunyt személy jut, addig például Belgiumban ez a szám hatszáznál is magasabb, illetve az összes nyugat-európai országban megközelíti vagy jóval meghaladja a százat – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő Facebook bejelentkezésében. Hozzátette, még az olyan gazdag országokban is jóval többen haltak meg arányaiban a járvány következtében, mint az Egyesült Államok vagy Kanada. Ezzel párhuzamosan a megbetegedések számát illetően is rendkívül jól áll Magyarország, az unióban itt van a negyedik legkevesebb fertőzött. (tovább…)

A járvány kitörése óta az ellenzéki pártok és sajtótermékek rendre kritizálják a kormány járványügyi intézkedéseit, többször azt állították, hogy azok nem elegendőek vagy nem megfelelőek. Van olyan ellenzéki politikus is, aki szerint a halálozások száma arányaiban Magyarországon a legmagasabb az egész világon. A XXI. Század Intézet a tisztánlátás érdekében összesítette a fertőzöttek, az aktív esetek és a halálozások számát az Európai Unió tagállamaiban, amelyből kiderül, hogy az ellenzéki állításokkal szemben hazánk kezelte az egyik leghatékonyabban a járványt, hiszen Magyarországon van a lakosságszám arányában az egyik legkevesebb fertőzött, illetve a halálázások száma is jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. Arányaiban a legtöbben Belgiumban, Spanyolországban és Olaszországban hunytak el a koronavírus-járvány következtében. (tovább…)

„Két vírussal küzdünk, az egyik Orbán Viktor politikája” – olvashatjuk a sommás megállítást, abban a 73 európai közszereplő által aláírt felhívásban, amelyet a CIVICO Europa nevű transznacionális civil szervezet közölt a kontinens 19 lapjában, Magyarországon például a Népszavában. A levél mondanivalója jól illeszkedik az elmúlt hetekben tapasztalt összehangolt politikai offenzívák sorába, amelyek egytől-egyig a koronavírus-törvénnyel kapcsolatos kritikákat taglalják, illetve hamis félinformációkra hivatkozva fejezik ki aggodalmukat a magyar jogállamisággal kapcsolatban. A szövegezők önmagukat „független polgári szerveződésként” és a „demokratikus elvek” iránt elkötelezett közszereplők csoportjaként definiálják, miközben az aláírók egytől-egyig egykori vagy ma is aktív politikai szereplők. A kiáltványnak – a CIVICO Europa társelnökei mellett – két kezdeményezője volt: az elmúlt évtized leghangosabb „magyarkritikusa”, a liberális EP-képviselő Guy Verhofstadt; valamint az az Andor László, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki tanácsadója, majd szocialista uniós biztos volt 2010 és 2014 között, és az erősen baloldali értékrendet valló Eszmélet című folyóirat köréhez tartozik. (tovább…)