Címke: külpolitika

A 21. század első két évtizedének eltelte óta senki előtt nem titok, hogy átalakulóban van a korábban meghatározó világrend (Liberal International Order), amely az Amerikai Egyesült Államok globális katonai-gazdasági hegemóniáján nyugodott és egypólusú nemzetközi rendszert jelentett. A koronavírus-járvány hatása, majd az orosz–ukrán háború nyomában járó átrendeződés egyfelől deglobalizációs tendenciát eredményez, másfelől a multipolaritás irányába mutató elmozdulással jár, amit bár manapság „blokkosodásnak” is szokás nevezni, valójában olyan gazdasági-politikai együttműködések kialakulását jelenti, amelyek önálló nagyterek formájában intézményesülnek. A napjainkat meghatározó főbb nemzetközi törésvonalak érvényesülése, azaz a globális szuperhatalmak (Kína, USA) vetélkedése és Oroszország kurrens geopolitikai kihívásai mellett egy sor állam rendelkezik komolyabb regionális ambíciókkal, amely szintén többpólusú berendezkedést ígér. Ez egyszerre jelenti a „globális Dél” felemelkedését és az eurázsiai korszakváltás lehetőségét. (tovább…)

A 21. században várhatóan egyre nő majd Afrika súlya a nemzetközi porondon. Demográfiai növekedésükön és jelentős természeti kincseiken túl gazdaságuk dinamikus fejlődése is efelé mutat, azt azonban korai lenne állítani, hogy felemelkedésük zökkenőmentes lesz. Afrika vezető államainak (Algéria, Dél-Afrika, Egyiptom, Nigéria) a nagy lehetőségeken túl számos kihívással is szembe kell nézniük, amelyek közül a globális hatalmak geopolitikai szembenállása csupán az egyik és talán nem is a legveszélyesebb a kontinensre nézve. (tovább…)

A háború kirobbanása óta Magyarország nem hajlandó beállni a háborúpárti politikai táborba, továbbra is békét szorgalmaz és a fegyverszállítást is elutasítja. Emiatt egyre látványosabb nyomásgyakorlás éri a háború folytatásában érdekelt Biden-adminisztráció részéről Magyarországot, David Pressman amerikai nagykövet a diplomáciában szokatlan módon támadja a magyar kormányt. Mindemellett a napokban Samantha Power, a USAID vezetője is Budapestre látogatott, melynek keretében számos kormányellenes csoporttal találkozott, akiket a pénzügyi támogatásról is biztosított. Mindez nem példanélküli, már a balliberális HVG is arról ír, hogy 2014-ben is megpróbálta az akkori demokrata amerikai vezetés befolyásolni a magyar közéletet – részletezte legújabb videóelemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, aki kiemelte: már kormánykritikus véleményformálók és amerikai jobboldaliak is felháborodtak a látványos amerikai nyomásgyakorláson. (tovább…)

India a világ második legnépesebb, és hetedik legnagyobb területű országa, atomhatalom, amely gazdaságilag is óriási és egyre növekvő súlyt képvisel, és a geopolitikai jelentőségét sem lehet figyelmen kívül hagyni. A dél-ázsiai óriás minden tekintetben potenciális világhatalom, ennek ellenére ritkán hallhatunk róla a hírekben. Ennek oka a hagyományos indiai semlegesség, amelyet Újdelhi következetesen képvisel. A globális színtéren mutatott visszafogottság azonban határozott regionális érdekérvényesítéssel párosul, ami miatt Indiának Kínával és Pakisztánnal is konfliktusos a kapcsolata. (tovább…)

A világ egyik legnépesebb államaként és atomhatalomként Pakisztán nem csak Dél-Ázsia, de az egész eurázsiai kontinens stabilitása szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. Nem véletlen, hogy a világ vezető hatalmai mind igyekeznek jó kapcsolatokat ápolni Iszlámábáddal, amely pedig mindent megtesz azért, hogy az ebből fakadó lehetőségeket kihasználja. Azonban a közös rivális – India – leginkább Kínához hozhatja közel Pakisztánt, a két ország szövetségének pedig a gazdasági alapjai is megvannak. (tovább…)

Nyugati elszigeteltsége okán Irán legtöbbször negatív értelemben kerül szóba, ám az Egyesült Államok által vezetett unipoláris világrend megroppanása geopolitikai mozgástérbővüléssel járhat Teherán számára. Irán az elmúlt évtizedekben a Közel-Keleten megkerülhetetlen hatalommá vált, paradox módon éppen az USA félresikerült demokráciaexportjainak következtében. Irán befolyása a síiták által lakott területeken, Irakban, Libanonban és Szíriában egyre növekszik, de proxy háborúk által Izraelben és Jemenben is képes rendszeresen beavatkozni. Mindezzel párhuzamosan a Nyugat által latorállamnak kikiáltott közel-keleti ország az új világrendért folytatott küzdelem terén egyre természetesebb szövetségesének számít Kínának és Oroszországnak. (tovább…)

A szaúdi–amerikai kapcsolatok gyökerei rendkívül mélyre nyúlnak, aminek a legfontosabb sarokköve, hogy Washington katonai védelmet nyújt – és évente többszázmillió dolláros tételben fegyvereket ad el – a közel-keleti államnak, amely ezért cserébe megbízható partnerként olcsó olajjal látja el az Egyesült Államokat. Ez a kölcsönösen előnyös együttműködés évtizedeken át virágzott, az amerikai szuperhatalom – még liberális világhegemón pozíciójában is – szemet hunyt a demokrácia, az emberi jogok vagy a terrorizmus finanszírozásának kérdései felett. Mindennek keretében nem elhanyagolható az a tény sem, hogy Szaúd-Arábia geopolitikai szempontból az Egyesült Államok legfőbb bástyája a Közel-Keleten, és az iráni rezsim hatalmi ambícióinak egyik legjelentősebb gátja. Az átalakuló világrendben azonban Rijád egyre inkább kelet felé – Kína és Oroszország irányába – orientálódik, ami Washingtont okkal tölti el aggodalommal. (tovább…)

Bár a globális politika kapcsán a legtöbbször minden elemzés az Egyesült Államok, Oroszország és Kína szerepét hangsúlyozza, és őket tekintik a világrend meghatározásáért folytatott küzdelem főszereplőinek, a háború is rávilágított arra, hogy számos más hatalom próbálhatja újrapozícionálni magát Washington hegemóniájának hanyatlása közepette. Ezek egyike Törökország, amely bár NATO-tagként hivatalosan az USA szövetsége és emellett az EU-tagság várományosa is, a háború ideje alatt önálló külpolitikájával és jó érdekérvényesítő készségével tűnt ki. (tovább…)

Az Erasmus-ösztöndíjak ügyében mutatott uniós lépés is kiváló példája annak, hogy Brüsszel politikai és ideológiai okok miatt kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, ugyanis más országokkal kapcsolatosan egyáltalán nem probléma, ha politikusok tagjai egyes egyetemek kuratóriumának. Ráadásul Brüsszel úgy hivatkozik erre a kérdésre, hogy a tavalyi tárgyalások eredményeként született megállapodásban mindezt nem kifogásolta – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mára egyértelművé vált, hogy a brüsszeli elit valódi problémája Magyarországgal a szankciókat elutasító álláspontja, a gyermekvédelmi törvény és az illegális migrációval szembeni fellépés. Azonban ez a kettős mércét alkalmazó magatartás jelentősen ront az EU magyarországi megítélésén, a Medián felmérése szerint például rövid idő alatt 10 százalékponttal esett vissza az uniós tagság támogatása a magyarok körében. (tovább…)

A lassan egy éve kitört háború és az arra válaszként adott elhibázott brüsszeli szankciók komoly válságba sodorták az egész világgazdaságot, az IMF vezetője szerint a világ legalább harmada recesszióba fog süllyedni 2023-ban. Magyarországnak ebben a rendkívül nehéz globális környezetben az a célja, hogy ne süllyedjen recesszióba. Emellett januárban felélénkülhet uniós szinten is a szankciókról szóló vita, amelyek kapcsán már az erőteljesen szankciópárti politikusok is kezdik kimondani, hogy hatástalanok Oroszországgal szemben – mondta évindító videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: januárban összesítik a szankciókról szóló nemzeti konzultáció eredményét, ami azért rendkívül fontos, mert az összes eddigi kilenc szankciós kört egybegyúró uniós jogszabály hatálya január 31-én lejár, így ekkor lesz lehetősége Magyarországnak változást elérnie az unió szankciós politikájában. A belpolitikai helyzet kapcsán elmondta: a kormánypártok támogatottsága továbbra is stabil, míg a külföldről finanszírozott baloldal nem tudott profitálni a válságból. (tovább…)

Az Európai Tanácsban is elfogadták a hazánknak járó uniós forrásokról szóló megállapodást, Magyarország sikeresen érvényesítette érdekeit, miközben korábban a balliberális oldal többször is azt állította, hogy semmilyen mozgástere nincsen már a magyar kormánynak Brüsszelben – fogalmazott évzáró videóelemzésében Deák Dániel. Ennek köszönhetően Magyarország jobb helyzetben vághat neki a 2023-as esztendőnek, amelynek legfontosabb kihívása az lesz, hogy a háború és a szankciók okozta európai gazdasági válság ellenére is megmaradjon a növekedés a magyar gazdaságban, ne süllyedjen recesszióba az ország. Ennek egyik legfontosabb eszköze a befektetések ösztönzése, amelyben meglehetősen sikeres Magyarország, ugyanis idén is rekordot döntött a beruházások mértéke, alig pár hónapja jelentették be például a magyar történelem eddigi legnagyobb beruházását, amelyet egy kínai vállalat valósít meg. A hazai balliberális oldal az április 3-i választás óta csak tovább gyengült, a külföldi finanszírozási botrány pedig hosszútávon éreztetni fogja a hatását a támogatottságukban, miközben az Európai Parlamentben dolgozó szövetségeseiket is súlyos korrupciós botrányok tépázzák – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

Az elmúlt években az eurázsiai térség fokozatosan gyorsuló mozgásba lendült, és ennek csupán a legszembetűnőbb és legglobálisabb, de korántsem egyetlen megnyilvánulása az orosz–ukrán háború. Ehhez a mozgásfolyamathoz hozzátartoznak az elmúlt évek zavargásai és politikai válságai, a posztszovjet államok sorában szinte egyszerre felmerülő hatalmi átmenet kérdése, de ebbe a sorba illeszkedik a térség befagyott és időről időre „kiolvadó” konfliktusainak sora, amelyek az elmúlt években ismét a figyelem középpontjába kerültek. Mindezen folyamatok pedig természetesen nem elszigetelt térben történnek: azokból az átalakuló világrend összes jelentősebb játékosa igyekszik hasznot húzni, ami miatt az egykori Szovjetunió területe a geopolitikai változások egyik fő ütközőzónájává is vált. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború kirobbanásáig az egykori Szovjetunió területének legforróbb pontja kétségkívül Hegyi-Karabah, valamint az örmény–azerbajdzsáni határvidék volt, ahol több mint három évtizede ki-kiújultak a kisebb-nagyobb összecsapások. A legutóbbi kiterjedt háborút lezáró, Szocsiban kötött megállapodás után, az orosz békefenntartók jelenléte miatt is csökkent ugyan valamelyest a feszültség, idén azonban többször is az eszkaláció közelébe kerültek az összetűzések a két ország csapatai között. Ugyanakkor – különböző közvetítők részvételével – a két ország folyamatos tárgyalásokat is folytat egymással egy végleges békeszerződésről, amelyről egyes vélemények szerint már idén megállapodás születhet. (tovább…)

A tegnapi V4-csúcs jól mutatja, hogy hiába próbálják megtörni a visegrádi országok közötti együttműködést a nyugati országok, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország továbbra is szorosan együttműködik, hiszen ez a négy ország csak így tudja érvényesíteni az érdekeit az Európai Unión belül – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a négy ország ugyan nem ért egyet az orosz–ukrán háború több kérdésében, de a NATO és az EU tagjaként a fő stratégiai célok azonosak. Magyarország számára a mostani találkozó az uniós források ügyében is fontos volt, ugyanis a hazánknak járó pénzek kérdésében az Európai Tanács dönt majd, ahol a V4-ek szavazata nagy súlyt képvisel majd minősített többségi szavazásnál. (tovább…)

Ugyan még mindig nincsen végleges eredmény az amerikai félidős választások kapcsán, de az már látható, hogy a képviselőházban a Joe Biden mögött álló demokraták várhatóan elveszítetik a többségüket, míg a szenátus többsége még kérdéses, akár decemberig sem dől el – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint kifejezetten előnyös a mostani eredmény Magyarország számára, a republikánusok például biztosították hazánkat arról, hogy visszaállítják azt az adóügyi megállapodást a két ország között, amelyet a demokrata kormányzat mondott fel nyomásgyakorlásként. Ron DeSantis floridai kormányzó hatalmas győzelme a vezető elemző szerint azt vetíti előre, hogy ő lehet az egyik legnagyobb esélyes az elnökjelöltségre a Republikánus Párton belül Donald Trump mellett. Mindkét politikus 2024-es győzelme kedvező lenne Magyarországra nézve – fogalmazott. (tovább…)

John J. Mearsheimer a nemzetközi kapcsolatok realista iskolájának egyik legismertebb képviselője. Az elmúlt napokban a geopolitikai szakértő Budapestre látogatott, amelynek apropóját A nagy téveszme. Liberális álmok és nemzetközi realitások című könyvének a Századvég Kiadónál történő magyar megjelenése szolgáltatta. A könyvbemutatón Mearsheimer munkásságát a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke, Fűrész Gábor, valamint Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész professzor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója méltatta, majd a szerzővel Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője beszélgetett. (tovább…)

Olaszországban bekövetkezett a jobboldali fordulat, a geopolitikai szempontból rendkívül fontos Izraelben Orbán Viktor szövetségese, Benjámin Netanjahu kerül vissza a hatalomba, az Egyesült Államokban pedig jó eséllyel legalább a kongresszusban többségbe kerül a jobboldal a félidős választásokon – sorolta legújabb videóelemzésében Deák Dániel a Magyarország számára kedvező külpolitikai fordulatokat. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette, a lengyel kormányfő hetekkel korábban bejelentette, hogy visszatérnének a V4-es együttműködéshez, amelynek kormányfői előreláthatóan novemberben találkoznak. Az olasz, az izraeli és az amerikai változások lényegesen szélesítik a magyar kormány geopolitikai mozgásterét és talán, ami a legfontosabb a jelenlegi helyzetben, erősödhet a békepárti tábor hangja a világban, ugyanis a republikánusok már nem támogatnák korlátlanul Ukrajnát fegyverekkel és dollárral. (tovább…)

Az egész Európában jelen lévő energiaválság különösen érzékenyen érinti Németországot, amit tovább súlyosbít, hogy a kontinens ipari nagyhatalmát vezető kormánykoalíció eddig semmilyen eszközzel nem tudott úrrá lenni az egyre kiterjedtebbé váló krízisen. Amellett, hogy az energiaárak drasztikusan megemelkedtek az országban, történelmi csúcson van az infláció, egyre csökken a piaci szereplők befektetési bizalma, a legtöbb szakértő immár biztos recessziót jósol a 2023-as naptári évre, ráadásul a gázhiány miatt esetlegesen leálló – vagy külföldre menekülő – iparágak rémképe is egyre fenyegetőbb alakot ölt. Mindezek együttes hatása pedig megélhetési válságot idézett elő, amely már az átlagemberek egzisztenciáját is fenyegeti, amit jól mutat, hogy egyre több német nagyvárosban tüntetnek a kormány politikája ellen. A koalíciós kormány sikertelen válságkezelése egyre gyakrabban válik kritika tárgyává, ami már nem csak a fősodorból kiszorított pártok (Alternative für Deutschland, Linke) oldaláról érkezik, hanem a CDU/CSU pártszövetség, valamint a német ipar vezetőinek részéről is. Ez pedig természetszerűleg jár együtt a politikai erőviszonyok átrendeződésével is. (tovább…)

A XXI. Század Intézet zsebkönyvsorozata, a 21, egy égetően aktuális könyvvel jelentkezik. Az intézet főigazgatója, Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor Látlelet az orosz–ukrán háborúról címmel a szomszédunkban zajló véres konfliktus mögött rejlő mozgatórugókat, nagyhatalmi játszmákat, szembenálló érdekeket veszi sorra. A Látlelet tehát nem csupán azt mutatja meg, hol tartunk ma, de arról is szól, hogy jutottunk el idáig. Ennek megértése pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy visszatérhessünk a békéhez. 

(tovább…)

Orbán Viktor háromnapos körutat tartott Németországban, amelyen Olaf Scholz német kancellár mellett a német gazdaság meghatározó szereplőivel és a hírek szerint Angela Merkellel is találkozott. A magyar kormányfő gyümölcsözőnek nevezte a kétórás egyeztetését a német kancellárral, ami arra enged következtetni, hogy elégedett a tárgyalás eredményeivel, amelyen minden bizonnyal a Magyarországnak járó uniós források sorsa is téma volt – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország számára az lenne a legjobb forgatókönyv, ha november 19-ig az Európai Bizottság visszavonná a forrásfelfüggesztésről szóló javaslatát, de ellenkező esetben a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsban is elérheti Magyarország, hogy ne legyen meg a minősített többség a források blokkolása mellett. Kiemelte: a V4-ek mellett például Románia, Olaszország, Ausztria és Horvátország is hazánk mellé állhat, de Franciaország és a mostani tárgyalások eredményeként Németország sem biztos, hogy hazánk megbüntetése mellett szavazna az Európai Tanácsban. (tovább…)

Nem Ukrajna az egyetlen ország, amely fejtörést okoz a moszkvai vezetőknek az elmúlt időszakban. A Szovjetunió felbomlása utáni időszakban olykor lassú, máskor gyors és intenzív elhidegülés ment végbe Oroszország és a posztszovjet országok egy része közt, és azon országok sem kizárólag Moszkva felé orientálódnak már, amelyek megtartották a jó viszonyt vele. Az elmúlt időszakban válságok sora rázta meg, illetve destabilizálja továbbra is a térség több államát, ezek pedig nem csupán az orosz külpolitika problémáira mutattak rá, hanem az egykori Szovjetunió országainak belső feszültségeire is rávilágítottak. (tovább…)

A 21. század nagy kihívása az energiahordozókhoz való hozzáférés lesz, amelynek jelentőségét már a koronavírus-járvánnyal párhuzamosan kialakult gazdasági válság és az orosz–ukrán háború, majd a rá adott elhibázott európai szankciók is megmutatták. A 2020-as évek első két éve elegendő bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy új globális energiarend alakul ki, amelyben az energiaszuverenitás és a diverzifikált hordozókhoz való hozzáférés biztosítása elsődleges kérdés lesz. Az orosz–ukrán háború nyomán felszínre került és eszkalálódott globális energetikai átalakulásról szólt a XXI. Század Intézet Mozgásban Extra adása, amelynek során Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója osztotta meg gondolatait Ferkó Dániel történésszel, a műsor házigazdájával. (tovább…)

Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa szerint a magyar kormány elmúlt hetekben tett lépései jó irányba mutatnak az uniós források megszerzése érdekében és tegnap üdvözölte azt a konstruktív hozzáállást, amit Magyarország tanúsít. A magyar parlament az előre megállapodott menetrendben elfogadja a szükséges jogszabálymódosításokat, ugyanakkor a baloldal többsége továbbra sem támogatja mindezt, ők politikai haszonszerzésből továbbra is hazánk megbüntetésében érdekeltek – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a hazánknak járó uniós forrásokról a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsban döntenek majd minősített többséggel, ahol egyre több partnere van Magyarországnak. Nehezítő tényező ugyanakkor a balliberális többségű Európai Parlament, amely zsarolni próbálja hazánkat és azt akarja elérni, hogy Magyarország támogassa az elhibázott brüsszeli szankciók meghosszabbítását. (tovább…)

Három évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a 21. század legnagyobb kihívása a klímaváltozás lesz, amire a megoldás a zöldenergia irányából érkezik. Azóta az energiakrízis újra felszínre hozta a kérdést, amelyre fenntartható válaszokat kellene találni. Megoldást jelent-e az atomenergia, visszatérünk-e a fosszilis tüzelőanyagokhoz, zöld útnak számít-e az LNG-kitermelés és létezik-e klímabarát energiamix? A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője és Litkei Máté, az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatója beszélgetett Ferkó Dániel történésszel, a műsor házigazdájával.   (tovább…)

Szeptemberben több olyan választás is történt Európában, amelyeken a választópolgárok kinyilvánították elégedetlenségüket a regnáló kormányzattal szemben. Először Svédországban, most pedig Olaszországban került sor jobboldali fordulatra, a cseh önkormányzati választásokon az Andrej Babiš vezette ANO-mozgalom ért el jelentős sikereket, míg az október 2-ára kitűzött előrehozott bolgár választásokon szintén a jobboldal előretörésére lehet számítani. Noha a felsorolt esetekben országspecifikus okok állnak a választási eredmények mögött, összességében megállapítható, hogy az elmúlt évek egymással is konvergáló válságainak (többek között migrációs, gazdasági és a szankciópolitikából fakadó energiaválság) félrekezelése járult hozzá leginkább az erőviszonyok – adott esetben váratlan – átalakulásához. Nem meglepő tehát, hogy a szankciópárti és/vagy ingatag koalíciós kormányok különösen gyenge választási eredményeket értek el az elmúlt hetek európai választásai során. (tovább…)

Szeptember 15–16-a között az üzbegisztáni Szamarkand városában tartották a Sanghaji Együttműködési Szervezet idei csúcstalálkozóját. A nagyjából az emberiség felét képviselő államok legmagasabb szintű vezetői találkozójának egyik fő témája az együttműködés területi és tartalmi bővítése volt. A többoldalú tárgyalások mellett azonban kétoldalú egyeztetések sora is lezajlott Szamarkandban, amelyek szintén nagy jelentőséggel bírhatnak mind az eurázsiai térség, mind a globális geopolitika erőviszonyainak alakulása szempontjából. (tovább…)

Teljesen egyértelmű – már egyes ellenzéki véleményformálók által is elismert – tény, hogy az uniós szankciós politika hatására emelkedtek egekbe az energiaárak Európában, ami hatalmas inflációt eredményez az egész kontinensen. Különösen igaz ez a május végén elfogadott hatodik szankciós csomagra, ami az olajembargót is tartalmazza – hangsúlyozta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint Európát csak egy olyan szankcióellenes szövetség létrehozása menthetné meg, amely megakadályozza, hogy a fél év után lejáró szankciós csomagokat meghosszabbítsák Európa vezetői. Magyarország egyedül ehhez kevés lenne, ugyanakkor, ha például a jövő héten várható jobboldali fordulat után Olaszország is csatlakozna, akkor már sikerrel járhatna hazánk szankcióellenes törekvése. (tovább…)

A háború és az elhibázott szankciópolitika következtében kibontakozó válság lassan egész Európában érezteti a hatását. Számos országban pedig a gazdasági nehézségeket politikai problémák is tetézik, elsősorban ott, ahol a többpárti koalíciók megosztottak a jelenlegi helyzetre adandó válaszok kérdésében. Egyesek mennének tovább a krízishez vezető úton, mások viszont már a válságtünetek enyhítésére koncentrálnának. Ennek eredménye azonban több országban is a koalíciók összeomlása lett, míg másutt az egyben maradt koalíciók ellenére is nő az elégedetlenség a kormányzat hajthatatlansága miatt. (tovább…)

A lengyelek visszafordulnak a V4-es együttműködéshez és Magyarországhoz; két hét múlva jobboldali fordulat várható Olaszországban; a félidős választásra készülő amerikai jobboldal soha nem ápolt még olyan erős kapcsolatot a magyar jobboldallal, mint most; Izraelben pedig novemberben visszatérhet a kormányfői székbe Orbán Viktor barátja, Benjámín Netanjáhú – összegezte a Magyarország számára kedvező külpolitikai fordulatokat Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez azt jelzi, hogy az elkövetkezendő hónapokban jelentősen növekedhet Magyarország külpolitikai mozgástere, aminek az uniós ügyeinkre is pozitív hatása lesz. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború következtében minden korábbinál világosabbá vált, hogy Európa képtelenné vált saját geopolitikai és gazdasági érdekeinek képviseletére és érvényesítésére. Nemcsak az Európai Unió elitje, de a legtöbb tagállami vezető sem ismerte fel a szankciópolitika kontraproduktív mivoltát, ami végső soron az uniót hozta előnytelen helyzetbe. Az ellátásbiztonsággal összefüggő alapvetések önsorsrontó módon való figyelmen kívül hagyása többek között magas energiaárakat, egyre emelkedő inflációt és megélhetési költségeket eredményeznek, ráadásul már a stagfláció vagy az akut gázhiány következtében leálló teljes iparágak rémképe sem tűnik elképzelhetetlennek. Az uniós szankciópolitika kudarcára az is kellően rávilágít, hogy a nemzetek feletti intézmény egyre több esetben kénytelen az Oroszország „megbüntetésére” kivetett szankciókon enyhíteni annak érdekében, hogy különböző Európára nézve katasztrofális kimenetelű eseményeket elhárítson. (tovább…)

Öt hónapja tart már Oroszország és Ukrajna háborúja, és sajnos nem tűnik közelinek a vége. A harcok középpontja továbbra is a Donyec-medence (Donbasz), ugyanakkor a többi frontszakaszon is bármikor nőhet a harcok intenzitása. Az orosz–ukrán katonai összecsapáson kívül a globális diplomáciai szembenállás is élesedik, Moszkva és a Nyugat egyaránt gazdasági nyomásgyakorlással próbálja kibillenteni a másik felet – úgy tűnik, eddig előbbi járt sikerrel. (tovább…)

Folyamatosan gyengülnek, sőt meg is buknak a háború- és szankciópárti nyugati vezetők. Az olasz kormányfő tegnap lemondott, amit ugyan az államfő nem fogadott el, de kétséges, hogy tud-e többséget teremteni maga mögé az olasz törvényhozásban, az országban jobboldali fordulatot eredményező előrehozott választás jöhet. A szintén lemondott Boris Johnson brit miniszterelnök körül a botrányai miatt fogyott el a levegő, de a szankciópárti amerikai és francia elnök és a német kancellár sem állnak túl jól, miközben a békepárti magyar kormányfő és a Fidesz–KDNP támogatottsága eddig a válság ellenére is töretlen volt. A nyugati politikusok támogatottságcsökkenésének oka az egyes országok belpolitikai botrányai mellett, hogy a lakosság egyre nehezebben viseli a háború és az elhibázott szankciók egyre érezhetőbb negatív hatásait. (tovább…)

Az elmúlt két évben a posztszovjet térség több államában is nagyszabású alkotmányreformra került sor, amelyek szinte mind a hatalmi átmenet problematikájával álltak kapcsolatban. Az alkotmánymódosításokat Belaruszban, Kirgizisztánban és Kazahsztánban is zavargások előzték meg, míg Üzbegisztánban éppen a módosítások miatt kezdődtek tüntetések. A volt szovjet országok jelentős része szembesült ebben az időszakban azzal a problémával, hogy hogyan tarthatóak fenn a nagy tekintéllyel bíró, gyakran évtizedekig hatalmon lévő vezetők által kialakított rezsimek a hatalom átadása után. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően a nyugati országok és szövetségeseik szankciók ezreit vezették be Oroszországgal szemben, amelyek deklarált célja az, hogy olyan gazdasági károkat okozzanak Moszkvának, amelyek rákényszerítik a hadműveletek befejezésére. Eddig azonban úgy tűnik, a szankciók nem érik el a várt hatást: a rubel mondhatni szárnyal, az orosz költségvetés pedig extraprofitra tesz szert a magas földgáz- és kőolajáraknak köszönhetően. A Putyin-rendszer támogatottsága is stabilan 80 százalék fölötti, az országot elhagyó nyugati vállalatok pedig megkezdték a gyakran fedett visszaszivárgást. A szankciók eközben már nem a mielőbbi békéért folynak, hanem a háború más formáját jelentik. A szankciópolitika kudarca azonban történelmileg nem meglepő: számos példa bizonyítja, hogy ez az intézmény az elmúlt évtizedekben sem mutatkozott életképesnek. (tovább…)

A harctéri küzdelmek mellett emlékezetpolitikai csatározás is zajlik az ukrán–orosz háború hátterében. Ez a II. világháború lezárásának évfordulójához közeledve különösen érzékelhetővé vált. A lassan nyolcvan évvel ezelőtti történések megítélése eddig is problémás pont volt Ukrajna és Oroszország, sőt Európa és Oroszország kapcsolatában, az idei évben pedig végképp elszakadni látszanak egymástól a narratívák. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb adás témájául az embargó kérdése szolgált, ami a vendégek meglátása szerint jelenleg a háborút is letakarva tematizálja a közbeszédet. A vendégek egyetértettek abban, hogy az embargó a büntetés eszköze, s ezáltal nem a békét szolgálja. Ennek fényében pedig okkal merül fel a kérdés, hogy akik az embargót szorgalmazzák, azok érdekeltek-e a béke megteremtésében? (tovább…)

A Fidesz–KDNP-pártszövetség választáson aratott fölényes győzelme nem maradt nemzetközi visszhang nélkül. A nyugati fősodratú médiumok – morális felsőbbrendűséggel átitatott – beszámolói kapcsán egyre világosabbá válik, hogy a nemzeti blokk politikai modelljét képviselő Orbán-korszakot egyrészt nem értik, másrészt szándékosan festenek róla torz képet. Ezen médiumok a kormánypártok sorozatban negyedik kétharmados választási győzelme ellenére sem képesek önreflexiót gyakorolni, és továbbra is leegyszerűsített és a valóságtól elrugaszkodott magyarázatokba bonyolódnak, hogy saját narratívájukat s ezáltal legitimitásukat igazolják. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború kitörése egyértelművé tette, hogy a hidegháború utáni világrend megszűnőben van. Ám nemcsak az Egyesült Államok „unipoláris pillanata” múlt el végleg, hanem az a berendezkedés is kezd a múlté válni, amely a globális együttműködésen és az ezt sok esetben kikényszerítő nyugati eredetű intézményrendszeren alapult. Százéves elméletek hullottak porba és évtizedes garanciák vesztek oda, miközben véget ért a „történelem vége” és elkezdődött a „földrajz bosszúja”. Eközben Kína és Oroszország közeledése egy többpólusú világ kialakulását előlegezi meg. Az orosz–ukrán háború hosszútávú nemzetközi hatásáról szólt a Mozgásban adása, amelynek ezúttal a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársai, Frank Füredi szociológus és Galló Béla politológus voltak a vendégei. (tovább…)

Az Ukrajna elleni orosz támadást az új világrend kialakítása irányába tett első lépésnek is tekinthetjük. Az elmúlt évek tapasztalati rávilágítottak arra, hogy az Egyesült Államok által vezetett liberális világrend, vagyis az amerikai hegemónia unipoláris pillanata elillant, és a nagyhatalmak kendőzetlenebb konfrontációjának korszaka következhet be.  Az elviekben a nemzetközi jog szupremáciáján alapuló, 1989 utáni globalista–neoliberális rend eróziója felgyorsulni látszik. Az erőpolitikán és nagyhatalmi érdekeken alapuló új kor beköszöntésével okkal beszélhetünk egy „világrend nélküli világ” (Schmidt Mária) beköszöntéről. Majd pedig egy új világrend kiépülésével. (tovább…)

Lassan két hete tart Oroszország és Ukrajna háborúja, és bár a kimenetelével kapcsolatban még nem állíthatunk biztosat, az már világos, hogy a konfliktus az egész világot megrengeti majd. Bár az első napok félelmei, miszerint a harcok akár egy világháborúvá is terebélyesedhetnek, eloszlani látszanak, a háború és az amiatt kivetett szankciók gazdasági következményeit még sokáig érezni fogja a világgazdaság. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban többek között szó esett az orosz birodalmi gondolkodásról, Oroszország kiírásáról a nyugati civilizációból a cancel culture  szellemében, valamint a magyarországi baloldal hiteltelen és szürreális pozíciójáról a háborús helyzetben békére és biztonságra törekvő kormánnyal szemben. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adás témájául magától értetődő módon az orosz–ukrán háború szolgált, amelynek kapcsán a vendégek egyetértettek abban, hogy az orosz agressziót legitimálni nem, ám magyarázni lehet. Meglátásuk szerint a konfliktus eszkalálódását mindenáron meg kell állítani, miután az egyik fél érdekeit sem szolgálja. Ukrajna szomszédjaként Magyarország érdekeivel ellentétes a háborúba való belesodródás, ám a baloldal hatalomra jutásával valós veszély fenyegetné hazánk békéjét és biztonságát. (tovább…)

Évek óta megszokottá vált, hogy a nyugati államok és Oroszország kölcsönös vádaskodásai a nemzetközi politika elválaszthatatlan részét képezik, az utóbbi hónapokban pedig már-már háborús hangulat alakult ki Moszkva és Washington között. Azonban nem volt ez mindig így. A hidegháború lezárultával és a Szovjetunió felbomlásával Oroszország és a Nyugat között egyre szorosabbá vált az együttműködés, amely ráadásul éppen a jelenlegi orosz államfő, Vlagyimir Putyin elnökségének első éveiben érte el csúcspontját. Aztán a kétezres évek közepétől valami megváltozott, mára pedig Moszkva – Peking oldalán – az amerikai vezetésű világrend egyre hangosabb kihívójaként jelenik meg.

(tovább…)

Az Európai Unió Bírósága mai ítélete alapján ugyan életbe léphet az úgynevezett jogállamisági mechanizmus, de a baloldal eredeti terveivel ellentétben az április 3-i parlamenti választás előtt már biztosan semmilyen pénzügyi szankció nem érheti Brüsszelből Magyarországot, ráadásul csak konkrét ügyekben lehet alkalmazni a mechanizmust, az nem lehet politikai nyomásgyakorlás eszköze – hangsúlyozta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. Ez annak köszönhető, hogy Orbán Viktor lengyel kollegájával közösen 2020 végén a vétó eszközével sikeresen elérte, hogy Magyarország és Lengyelország megkapja, amit szeretett volna. Mindez jól mutatja, hogy Magyarország érdekérvényesítő képessége erős, a korábbi baloldali és brüsszeli tervekkel ellentétben pénzügyi szankciókkal nem tudnak beavatkozni a választási kampányba – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

2019 ősze óta először, hivatalban töltött idejük alatt azonban már sokadjára találkozott egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő február 1-én Moszkvában. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok az elmúlt évben a pandémia ellenére is fokozódtak, Oroszország nem csupán Magyarország energiabiztonságának megteremtésében játszik fontos szerepet, de a kölcsönös ipari beruházások volumene is növekszik. A jelenlegi találkozóra ugyanakkor feszült nemzetközi légkörben került sor, ami miatt a magyar miniszterelnök sajátos „békemisszióként” tekintett moszkvai útjára. (tovább…)

Továbbra sem csillapodnak a kedélyek Ukrajna körül. A mainstream nyugati média továbbra is a közelgő orosz invázióról ír, miközben Oroszország – sőt, olykor Ukrajna is – cáfolja a támadási előkészületekről szóló híreket. A kölcsönös vádaskodások és fenyegetések közepette azonban a tárgyalások is egyre intenzívebbé váltak, a háborús hisztéria így remélhetőleg alaptalannak bizonyul. (tovább…)

Stabilizálódni látszik a helyzet Kazahsztánban a múlt heti zavargásokat követően, az események háttere azonban továbbra sem tisztázott. Több értelmezési is született a történtek kapcsán, amelyek egyikében sem lehetünk azonban jelen tudásunk alapján biztosak. Ami világos, hogy az eddig az egyik legstabilabbnak tekintett közép-ázsiai ország a polgárháború szélére sodródott. Ezt jelen állás szerint – az orosz vezetésű szövetségi erőknek is köszönhetően – sikerült elkerülni, a múlt heti események viszont így is a több mint három évtizedes Nazarbajev-korszak lezárását jelenthetik.

(tovább…)

A 2021-es év során Ukrajna többször is a nemzetközi figyelem középpontjába került, miután a határai közelében zajló vélt vagy valós orosz csapatösszevonások miatt felmerült a kelet-ukrajnai konfliktus eszkalációjának veszélye. Ezzel párhuzamosan a Nyugat, valamint az Oroszország és Kína között formálódó szövetség közötti hidegháborús feszültség is növelte az ukrán–orosz ellentétek jelentőségét. Olyannyira, hogy Ukrajna az amerikai–orosz tárgyalások központi témájává vált év végére. (tovább…)

Miközben a legtöbb európai ország az oltásoknak köszönhetően sikerrel vette fel a harcot a koronavírus-járvány sokadik hullámával szemben, addig Románia képtelen kilábalni a válságból. Az átoltottság mértéke továbbra sem éri el a 40 százalékot, és noha ez a szám a székelyföldi megyékben a legalacsonyabb, a románok sem hajlandóak oltakozni. Ennek hátterében azonban elsősorban nem az oltásszkepticizmus áll, hanem az állam cselekvőképességébe vetett hit megrendülése. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Románia egy évtizede húzódó politikai válság közepén van, egyre inkább elmélyülnek vagy gyarapodnak azok a törésvonalak, amelyek már magát a román államiságot is megkérdőjelezik. 2008 óta 16 különböző kormány állt az ország élén, melynek következtében annyira lerombolódott az állam tekintélye, hogy már saját állampolgárai sem bíznak benne. (tovább…)

Budapestre látogat Emmanuel Macron francia elnök jövő hétfőn, aki a V4 miniszterelnökei mellett kétoldalú megbeszélést is folytat Áder János köztársasági elnökkel, majd Orbán Viktor miniszterelnökkel. A liberális francia államfő közismerten jó kapcsolatot ápol a jelenlegi uniós vezetők közül a legtapasztaltabbnak számító Orbán Viktorral, miközben az európai jobboldali politikusok egyenesen zarándokolni utaznak Budapestre. Az elmúlt egy évtized eseményei is azt jelzik: a magyar miniszterelnöknek hazánk geopolitikai súlyánál lényegesen nagyobb hatása van az európai politikára, még ellenfelei is viszonyítási pontként tekintenek rá – összegezte legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán kiemelkedő politikai teljesítménye sokakat zavar a nyugati világban, ezért is támogatják külföldről a baloldalt soha nem látott erővel. (tovább…)