Helyre állt a rend Kazahsztánban

Stabilizálódni látszik a helyzet Kazahsztánban a múlt heti zavargásokat követően, az események háttere azonban továbbra sem tisztázott. Több értelmezési is született a történtek kapcsán, amelyek egyikében sem lehetünk azonban jelen tudásunk alapján biztosak. Ami világos, hogy az eddig az egyik legstabilabbnak tekintett közép-ázsiai ország a polgárháború szélére sodródott. Ezt jelen állás szerint – az orosz vezetésű szövetségi erőknek is köszönhetően – sikerült elkerülni, a múlt heti események viszont így is a több mint három évtizedes Nazarbajev-korszak lezárását jelenthetik.

(tovább…)

Ukrajna áll az amerikai–orosz ellentét középpontjában

A 2021-es év során Ukrajna többször is a nemzetközi figyelem középpontjába került, miután a határai közelében zajló vélt vagy valós orosz csapatösszevonások miatt felmerült a kelet-ukrajnai konfliktus eszkalációjának veszélye. Ezzel párhuzamosan a Nyugat, valamint az Oroszország és Kína között formálódó szövetség közötti hidegháborús feszültség is növelte az ukrán–orosz ellentétek jelentőségét. Olyannyira, hogy Ukrajna az amerikai–orosz tárgyalások központi témájává vált év végére. (tovább…)

Válságban a román államiság

Miközben a legtöbb európai ország az oltásoknak köszönhetően sikerrel vette fel a harcot a koronavírus-járvány sokadik hullámával szemben, addig Románia képtelen kilábalni a válságból. Az átoltottság mértéke továbbra sem éri el a 40 százalékot, és noha ez a szám a székelyföldi megyékben a legalacsonyabb, a románok sem hajlandóak oltakozni. Ennek hátterében azonban elsősorban nem az oltásszkepticizmus áll, hanem az állam cselekvőképességébe vetett hit megrendülése. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Románia egy évtizede húzódó politikai válság közepén van, egyre inkább elmélyülnek vagy gyarapodnak azok a törésvonalak, amelyek már magát a román államiságot is megkérdőjelezik. 2008 óta 16 különböző kormány állt az ország élén, melynek következtében annyira lerombolódott az állam tekintélye, hogy már saját állampolgárai sem bíznak benne. (tovább…)

Orbán Viktor Európa legmeghatározóbb politikusa

Budapestre látogat Emmanuel Macron francia elnök jövő hétfőn, aki a V4 miniszterelnökei mellett kétoldalú megbeszélést is folytat Áder János köztársasági elnökkel, majd Orbán Viktor miniszterelnökkel. A liberális francia államfő közismerten jó kapcsolatot ápol a jelenlegi uniós vezetők közül a legtapasztaltabbnak számító Orbán Viktorral, miközben az európai jobboldali politikusok egyenesen zarándokolni utaznak Budapestre. Az elmúlt egy évtized eseményei is azt jelzik: a magyar miniszterelnöknek hazánk geopolitikai súlyánál lényegesen nagyobb hatása van az európai politikára, még ellenfelei is viszonyítási pontként tekintenek rá – összegezte legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán kiemelkedő politikai teljesítménye sokakat zavar a nyugati világban, ezért is támogatják külföldről a baloldalt soha nem látott erővel. (tovább…)

Felnyitni Kínát?

A 21. század harmadik évtizedének eleje a hidegháborúra emlékeztet: az Amerikai Egyesült Államok katonai, gazdasági és ideológiai tekintetben szemben áll egy keleti, kommunista birodalommal. A 20. század második felében zajló nemzetközi versengéssel szemben azonban ez az ellenfél, vagyis Kína, a világgazdaság motorja. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendége David P. Goldman közgazdász, elemző, az Asia Times újságírója volt, aki hangsúlyozta, hogy Kína befolyása egyre csak nő a világban s mára megkerülhetetlen szereplőjévé vált a világfolyamatoknak. (tovább…)

Súlyos energiaválság Nyugat-Európában

Az utóbbi hetekben több nyugat-európai országban is drasztikus mértékben emelkedett a villamosenergia és a földgáz ára, ami sok esetben a fosszilis energiahordozók tartalékainak elégtelen mennyiségével párosult. Az ebből fakadó esetleges ellátásbeli problémáknak, különösen a téli hónapokhoz közeledve, lehetnek komoly következményei, amin az Európai Unió által javasolt klímavédelmi csomag is tovább ront. Eközben Magyarországon a több éve folytatott pragmatikus és következetes rezsipolitikának köszönhetően szinte semmit nem érezni az Európát sújtó energiaválságból, ráadásul az ország a klímaváltozás negatív hatásai ellen folytatott küzdelemben is jobban teljesít a legtöbb uniós tagállamnál. (tovább…)

Európa: ismét a terror frontvonalában?

A tálibok hatalomátvétele Afganisztánban újabb szöget ütött a liberális intervencionizmus koporsójába. Az iszlamisták sikerrel foglalták el az országot, és kezdtek hozzá saját államépítésükhöz, aminek a nemzetközi közösség mindössze passzív szemlélőjévé vált.  Az Afganisztáni Iszlám Emirátus a terrorizmus és a migrációs kibocsátás fellegvárává válhat, miután a rezsimváltás következtében többszázezer, ellenőrizhetetlen hátterű ember indult útnak Európa irányába. Az Európai Unió nyugati vezetői szembefordultak a korábbi, emberjogi fundamentalizmustól vezérelt Willkommenskultur ideológiájával és egyre inkább igazodnak a magyar kormány által következetesen képviselt bevándorláspolitikához. (tovább…)

Mérlegen a Soros-hadművelet

A XXI. Század Intézet 400 oldalas ténykönyvet adott ki nyár végén Soros György közép- és kelet-európai tevékenységéről, amely a nemzetközi tőzsdespekuláns 1984 és 2020 közötti, nyílt és közvetett regionális befolyásszerzését vizsgálja. A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában című kötet összesen 18 országra terjed ki, amelyhez szerzői egy éven keresztül 12 nyelven gyűjtötték és elemezték a forrásokat. A közép-ázsiai és amerikai kitekintéssel kiegészített regionális körkép nyilvános adatok alapján bizonyítja, hogy Soros György tevékenysége elsősorban a nemzetállamok destabilizálására irányul. (tovább…)

Európa élvonalában a V4-ek

Az utóbbi években minden korábbinál szorosabbá vált a Visegrádi Együttműködés tagállamainak kapcsolata, ami a gazdasági projektek mellett ma már a politikai érdekérvényesítés terén is megmutatkozik. Ennek okán a Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát magába foglaló V4-ek ma már nem csupán egy a kontinens többi regionális együttműködése közül, hanem sokkal inkább az elmúlt harminc év legsikeresebb államközi szövetsége, ami a 2020-as években több előrejelzés szerint is Európa gazdasági motorjává válhat. (tovább…)