Matyi Tamás: A felvidéki magyarság sorsán múlik a szlovák–magyar viszony

  •  
  •  

Fordulatot az hozott a szlovák-magyar viszonyban, hogy 2010-ban ismét megválasztották Orbán Viktort, aki komoly stratégiai és gazdasági partnerség kiépítésére törekedett Robert Ficóval.

Kimondva-kimondatlanul, de a két ország viszonyára mindig is rányomta a bélyegét a felvidéki magyarság sorsa. Márpedig a rendszerváltást követően a magyar közösség helyzete kifejezetten rosszul alakult, Vladimir Mečiar kormánya konkrétan fenyegetést látott a magyarokban – tekintett vissza a kétoldalú kapcsolatok alakulására a Magyar Nemzet megkeresésére Matyi Tamás.

A XXI. Század Intézet kutatója egyik elemzésében felidézte, hogy akkoriban kifejezetten magyarellenes politika jellemezte a pozsonyi vezetést. Ennek példája volt az 1995-ben elfogadott nyelvtörvény, amely megtiltotta a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát, megnehezítve ezzel az oktatást és ügyintézést a magyarlakta területeken, de az egész kommunikációt is ez a hangnem jellemezte. Enyhülést 1998-tól Mikuláš Dzurinda kabinetje hozott, amely többek között módosította a nyelvtörvényt, kiterjesztette a kisebbségi jogokat, és látványos gesztusként ekkor nyitotta meg kapuit a Selye János Egyetem is. Robert Fico 2006-os hatalomra kerülésével azonban újabb bizonytalan időszak következett, kormányzása idején helyet kapott a koalícióban a szélsőjobboldali, magyarellenes kirohanásairól ismert Ján Slota is.

Fordulatot az hozott, hogy 2010-ban ismét megválasztották Orbán Viktort, aki komoly stratégiai és gazdasági partnerség kiépítésére törekedett Robert Ficóval, ami a felvidéki magyarság helyzetére is pozitív hatással volt – folytatta az értékelést Matyi Tamás. A szakember rámutatott, hogy szlovák részről mégis az idén hatalomra került Igor Matovič ütött meg eddig teljesen más hangnemet. Az elemzéséből kiderült, hogy az új szlovák miniszterelnök sem volt mindig ennyire magyarbarát, politikai pályafutásának elején például több, a felvidéki magyarságot negatívan érintő törvényt is megszavazott. Aktívan közreműködött 2011-ben abban is, hogy a magyar nyelvhasználati küszöböt húsz százalékról a kért tíz százalék helyett csak 15 százalékra csökkentsék, valamint felszólalt a Selye János Egyetem működése ellen.

Matyi Tamás teljes nyilatkozata a Magyar Nemzet oldalán olvasható.