A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: A közel-keleti béke brókerei.Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Biró András a közel-keleti békecsúcsot tágabb kontextusba helyezve értékelik kül- és belpolitikai szempontból egyaránt.
Október 13-án a sarm es-sejk-i csúcstalálkozó keretében megállapodás született az Izrael és a Hamász közötti harcok beszüntetéséről és a gázai béketerv első fázisának végrehajtásáról. A találkozó kevesebb, mint harminc ország vezetőjének részvételével zajlott, amelyre Orbán Viktor magyar miniszterelnök is meghívást kapott, míg például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nem szerepelt a meghívottak listáján. Donald Trump amerikai elnök történelminek nevezte azt a Gázai övezetet érintő békeszerződést, amelynek garantálását az Egyesült Államok, Egyiptom, Katar és Törökország vállalta magára. Az amerikai elnök béketeremtő tevékenysége illeszkedik abba a külpolitikai nagystratégiába, amelynek keretében a térség országai közötti normalizáció megteremtésére már az első Trump-adminisztráció 2020-ban is kísérletet tett az Ábrahám-egyezmények keretében. A mostani csúcstalálkozó rávilágított arra, hogy a térség államai elkötelezettek a biztonság és stabilitás megteremtésében, ám továbbra is adódnak olyan konfliktusgócok, amelyek megakadályozhatják ennek tartósságát. Ezek közül a legfontosabbak közé tartozik a Hamász jövőbeli szerepe, a gázai újjáépítés részletei, illetve a kétállami megoldás megvalósíthatósága.
Mit jelent a békeszerződés a világrend átalakulása szempontjából? Mi a jelentősége annak, hogy Magyarország is képviseltette magát a csúcson? Mi a relevanciája a sarm es-sejk-i eseményeknek a magyar belpolitikai szempontjából? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Deák Dániel és Biró András a Mindig péntek podcast legújabb adásában.
A műsor felvételére október 15-én, szerdán került sor.
A Mindig péntek legújabb felvétele A közel-keleti béke brókerei címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.
