Mintha ismét ébredezne a marxizmus szelleme.

A múltat végképp eltörölni, a jövőbeni egyenlőséget erőszakkal kicsikarni – kiáltják szerte a világ nagyvárosaiban a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) mozgalomhoz csatlakozó „hasznos hülyék”, a jelen anarchistái. Az eszköz most sem számít, de forradalom nélkül ezúttal sincs radikális változás, legalábbis a változást akarók szerint, akik voltaképp azt sem tudják, hogy miért küzdenek.

És persze a hírhedt hívószó is elhangzott már Marx után szabadon: nem megérteni kell a körülöttünk lévő (teremtett) világot, hanem terrorral átalakítani, új és mesterséges életteret teremteni, az „elnyomottakból” „uralkodókat” faragni. Az amerikanizálódásnak, mint tágabb értelemben vett globális kulturális folyamatnak számos szürreális eseményt „köszönhetünk” a világban. Ilyen a Black Lives Matter mozgalom, amely az antirasszizmust hirdeti, a különböző bőrszínek közti egyenlőségre hívja fel a figyelmet, illetve bűntudatot ébreszt, és tovább mélyíti azt a társadalmi törésvonalat, amit inkább be kellene temetni végre. (Ők is erről beszélnek!)

A valóságon túli események mára valósággá váltak – több száz évig tisztelt történelmi szereplők szobrai dőlnek le, és minden fehér embernek le kell térdepelnie, majd bocsánatot kérnie azért, mert elődeik a múltban gyalázatos módon bántak a fekete bőrűekkel. Az angol focisták is térdepeltek, a Forma–1-es versenyzők egy része is térdepelt a héten, ahogy az összes nagy multicégnek örömmel kell reagálnia és támogatnia a mozgalmat, aminek célja már régóta nem az, aminek látszik.

Mert minek is látszik és mi is valójában ez a világméretű „felforgatás”? Nem klasszikus ugyan, de hiteles gondolat hangzott el a minap egy bizonyos Lord Jamar nevű népszerű fekete rapper szájából, amikor a Daily Wire magazinnak adott interjút. A zenész szerint a Black Lives Matter mozgalom nem az afroamerikaiak érdekeit szolgálja, hisz amit most látunk, már messze van a kezdeményezés eredetileg megjelölt céljától. Mert ezt a mozgalmat, és most idézzük az énekest: „George Soros és a hozzá hasonló figurák hozták létre.” Pedig az előadó nem éppen arról híres, hogy rasszista lenne. Sőt, fekete rapperként szinte minden dalában felszólal a feketéket ért sérelmek miatt, rímeket gyárt a rasszizmusról, és énekel az emberi jogokról.

Nagy Ervin teljes írása a Magyar Hírlap oldalán olvasható.