Sokan vélik úgy, hogy a Momentum és az egykori SZDSZ közé vastag egyenlőségjel biggyeszthető, csupán generációs különbség van.

Habár az utóbbi megállapítás igaz, és a kozmopolitizmus, a nemzetellenesség is hasonlóan sugároz mindkét formáció politikájából, illetve a hagyományos családmodellel való szembenállásban is ugyanazt az álláspontot véljük felfedezni, jómagam mégis úgy vélem, hogy bőven akad különbség a két fura képződmény között. Az egykori szabad madarak ugyanis másolták a nyugati liberális mintákat, a kádárizmusban megszokott megalkuvásuk röpítette őket a posztkomcsik ölébe, a klasszikus műveltségük miatt voltak gőgösek, kizárólagos szakértőknek és különlegesen tehetségesnek mutatták magukat; míg a momentumos nyikhajok francia érdekeket képviselnek, nem másolnak semmit, a pénz- és a hataloméhség végett fogtak kezet a szocikkal és Gyurcsánnyal, klasszikus műveltségük nincs, helyette „jól informáltak”, a pökhendiség mellett szemtelenek és pimaszok, megjelenésük pedig a 21. századi, a belvárosi, jómódú trendiséget sugallja. Az SZDSZ a liberális értelmiséget, a „progresszív” tudósembereket és a dekadens művészvilágot igyekezet maga köré gyűjteni, a Momentum pedig a hipszter fiatalokat tekinti fő bázisának.

A hasonlóság persze feltűnőbb jelenség, hisz a rombolás kultusza, a hagyományok lenézése, a nagyképű politikai alapállás, a tudálékosság, a szellemi hübrisz (gőg), a nemzetellenesség, a kereszténység kigúnyolása és a komprádor tőke kiszolgálása, melyek mindkét pártra jellemző attitűdök sokkal nagyobbat szólnak a közéleti adok-kapokban. Akár a multikulti szellemiség – amely ma a globális politikai célok kontra szuverenitásra törekvés törésvonalán éleződött ki, és amelynek előbbi harcvonalán foglalta el mindkettő párt a helyét.

Nagy Ervin teljes írása a PestiSrácok oldalán olvasható.