Petőfi-díj: A közép-európai népek szabadságáért

2021. december 9-én újra átadták a Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a MOL Nyrt. által közösen alapított kitüntetést olyan jeles személyek kapják, akik az elmúlt évtizedekben kiemelkedően sokat tettek a közép-európai népek szabadságáért.

Bár az 1989-es közép-európai rendszerváltoztatások legtöbbje nem követelt emberéletet, a diktatúrák pedig kártyavárként omlottak össze, az átalakulás közel sem volt békés. A szabadságért, a közös jóért akár a legnagyobb áldozatra is kész hősök nélkül a hatalom nem hátrált volna meg ilyen hirtelen. Akik elvállalták a közösség által kimondatlanul is rájuk osztott szerepet, abban a tudatban cselekedtek, hogy a hatalom birtokosai nem ismernek kegyelmet. Nem is vártak kegyelmet, ezért kiállásuk még elsöprőbb erővel bizonyította elszántságukat. Közép-Európa népeit szabadságtörekvéseik mellett a szabadság hőseinek kölcsönös tisztelete kapcsolja össze. „A szabadság, mint a közös jó” olyannyira áthatja a régió népeinek múltját, hogy a hősök évszázadokon át nemzetiségi hovatartozástól függetlenül váltak az együvé tartozás jelképeivé Tadeusz Kościuszkótól Petőfi Sándoron és Jerzy Popiełuszkón át Mircea Dinescu-ig, Gabriel Andreescu-ig vagy Tőkés Lászlóig.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat, amellyel a közép-európai népek szabadságáért meghozott áldozatokat és teljesítményeket kívánja bemutatni és jutalmazni. A kitüntetéssel a régió azon kiemelkedő személyiségeit ismerik el, akik helytállásukkal, a szabadságáért hozott személyes áldozattal mutattak példát és mozdították előre a „közös jó”, vagyis a szabadság ügyét.

Az alapítóhoz csatlakozott az egyik legtekintélyesebb magyar vállalat, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., amelynek nemzetközi elismertsége tovább növeli a Petőfi-díj jelentőségét, ugyanakkor biztosítja az elismerés és a kitüntetettek számára a legnagyobb regionális és nemzetközi figyelmet.

Az alapítók szándéka, hogy a nemzetközi díj adományozásával – Juha Richárd szobrászművész Petőfi mellszobra és pénzjutalom – olyan közép-európai személyiségeket ismerjen el, akik a világhírű magyar költőhöz hasonlóan megalkuvás nélkül az emberi lét legnemesebb és legsúlyosabb döntéseit hozták meg. Nélkülük a világból kivesztek volna alapvető értékeink: a szabadság szeretete, az igazságosság és az önfeláldozás.

A 2021-es év díjazottja Horia-Roman Patapievici, fizikus, író, eszmetörténeti kutató, a Temesvári Nyugati Egyetem díszdoktora.

Horia-Roman Patapievici 1957-ben született Bukarestben. A Bukaresti Egyetem fizika karán végzett, majd doktori képzésen vett részt filozófia szakon. 1989 decemberében, a romániai antikommunista forradalom idején az utcáról vitték el és tartóztatták le. Az 1990-es években a román sajtóban megjelent, valamint a Deutsche Welle és a Szabad Európa Rádióban elhangzott esszéivel és cikkeivel szerzett országos és nemzetközi hírnevet.

Patapievici a posztkommunizmusnak nevezett jelenség egyik legjelentősebb bírálója térségünkben, aki bátor, megalkuvást nem ismerő kritikával szállt szembe a pártállami struktúrákat tovább működtető politikai és titkosszolgálati erőkkel. 2000 óta tagja volt a titkosszolgálati archívumok tanulmányozására létrehozott Nemzeti Tanácsnak, 2005 és 2012 között pedig a Román Kulturális Intézet elnöki tisztét töltötte be. A kommunista múlt feltárására tett erőfeszítései miatt állandó támadásoknak volt kitéve társaival, így például Mircea Dinescu költővel és Andrei Pleșu filozófussal együtt, akikkel a Nemzeti Tanács vezetőségében dolgozott együtt.

Horia-Roman Patapievici több román televíziós műsor producere, 1995 óta számos könyv szerzője, amelyekben a rendszerváltoztatást és napjaink filozófiai kihívásait elemzi. Az általa alapított és 2004–2009 között vezetett “Ötletek a párbeszédben” című folyóiratot a romániai szellemi élet legfontosabb vitafórumának tekintették. Műveiben nemcsak a múlt század totalitárius diktatúráit bírálja, hanem a progresszivizmus megváltó ideológiáját is, beleértve a multikulturalizmust, a filozófiai posztmodernizmust és az eltörléskultúrát. A politikai korrektség köntösébe bújtatott ideológiák egyik legmarkánsabb kritikusa, aki könyveiben azzal érvel, hogy a legnagyobb veszélyt, amellyel civilizációnk a 20. század totalitárius ideológiái óta szembesül, az európai humanista és keresztény hagyományok ellen indított támadás, valamint az aláásásukra és elnyomásukra tett kísérlet jelenti.

 

Eddigi díjazottak:

2009 – Tőkés László, református lelkész, az Európai Parlament képviselője (Románia)

Gabriel Andreescu, politológus, emberjogi aktivista (Románia)

2010 – Anne Applebaum, történész, újságíró (USA)

2011 – Mart Laar, Észtország volt miniszterelnöke, történész (Észtország)

2012 – Miroslav Kusý, politológus, tanár, polgárjogi aktivista (Szlovákia)

2013 – Vlagyimir Bukovszkij, neurofiziológus, emberjogi aktivista (Oroszország)

2014 – Filep Mária, építészmérnök, a Páneurópai piknik főszervezője

Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója, elnöke

2015 – Karol Sauerland, a Szolidaritás mozgalom egyik alapító tagja, filozófus,  germanista, egyetemi tanár (Lengyelország)

2016 – Balás-Piri László, 1956-os szabadságharcos

Regéczy-Nagy László, 1956-os szabadságharcos

2017 – Stanisław Dziwisz bíboros, Krakkó nyugalmazott érseke

2018 – Václav Klaus, a Cseh Köztársaság volt államfője és miniszterelnöke

2019 – Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke

             Szájer József, jogász, az Európai Parlament képviselője

2020 – Kónya Imre, jogász, politikus, az MDF első parlamenti frakcióvezetője, a Boross-kormány belügyminisztere

             Deutsch Tamás, jogász, politikus, a Fidesz alapító tagja, az első Orbán-kormány ifjúsági és sportminisztere, az Európai Parlament képviselője