Márciusban a koronavírusé volt a főszerep az eurázsiai térségben is, és úgy tűnik, hosszabb távon is hatással lesz a régió politikai és gazdasági helyzetére. Alább olvasható az Eurázsiai Figyelő márciusi összeállítása.

Közép-Ázsia országai és Oroszország Kínával való szomszédságuk miatt hamar észlelték a koronavírus jelentette kockázatokkal, a járvány azonban végül Európa felől érkezett a térségbe. A posztszovjet térség vezetői március folyamán sorra hozták meg a vírus terjedését meggátolni hivatott intézkedéseket – szigorúbbakat és enyhébbeket egyaránt –, szembesülve a majd minden országot foglalkoztató kérdéssel: vajon a járvány terjedése vagy az esetleges karantén okozta gazdasági válság jelenti-e a nagyobb fenyegetést? A járvány az egészségügyi és gazdasági kockázatokon túl komoly politikai következményekkel is járhat, főképp az egyébként is gyenge lábakon álló kormányzatok számára jelenthet nagy kihívást a rendkívüli helyzet kezelése.

 

ABHÁZIA

Választások és rendkívüli állapot. A Grúzia nyugati részén fekvő, csupán Oroszország és közvetlen szövetségesei által elismert Abháziában március 22-én előrehozott elnökválasztást tartottak, amelyen a januári tüntetések egyik vezéralakja, Aszlan Bzsanyija győzött, maga mögé utasítva Adgur Ardzinba miniszterelnök-helyettest és gazdasági minisztert. A hatalmat azonban jelenleg még az ideiglenesen megbízott elnök, Valerij Bganba gyakorolja, így ő hirdette ki március 28-án az egész ország területén érvényes rendkívüli állapotot is, amelynek megfelelően az ország határait lezárták, megtiltották a nagyobb rendezvényeket, leállították a tömegközlekedést, bezárták a vendéglátóhelyeket és a nem alapszükségleteket ellátó üzleteket, megtiltották a vallási és oktatási intézmények látogatását.

 

BELARUSZ

Minszk nem szigorít. A belarusz vezetés szomszédai többségétől eltérő módon eddig nem vezetett be szigorú korlátozó intézkedéseket a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében, az országban még a labdarúgó-bajnokság is zajlik. Lukasenka elnököt jobban aggasztják a karantén miatti leállás esetleges gazdasági következményei, és még a határzár bevezetését is számonkérte az Oroszországi Föderáció vezetésén. Ugyanakkor nem állítható, hogy egyáltalán nem vennék komolyan a vírus jelentette fenyegetést: a nemzetközi légiforgalmat már korábban jelentősen korlátozták, március végére pedig közel 31 ezer tesztet végeztek a tízmilliós országban, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) helyi képviselője szerint is megfelelően kezelik a helyzetet.

 

OROSZORSZÁG

Olajár-háború a járvány előestéjén. Oroszország kilépett az OPEC+ egyezményből, emiatt pedig nemcsak a kőolaj világpiaci ára csökkent rekordmértékben, de a rubel dollárhoz és euróhoz viszonyított árfolyama is drasztikusan romlott. Ennek előzményeként Szaúd-Arábia a kőolaj iránti kereslet koronavírus-járvány okozta csökkenésére hivatkozva az egyezményben foglaltnál nagyobb mértékű termelésvisszafogást javasolt, ezt azonban az oroszok elutasították. A kockázatos manőver célja elemzők szerint a szintén magas kőolajárakban érdekelt amerikaiak visszaszorítása lehetett, tekintettel azonban a várható globális gazdasági visszaesésre, az Igor Szecsin Rosznyefty-igazgató és Alekszandr Novak energetikai miniszter által kezdeményezett lépés könnyen balul sülhet el az orosz gazdaság helyzetére nézve.

Szobjanyin átvette a kezdeményezést. A nemzetközi határforgalom ellenőrzésének szigorítását leszámítva Oroszországban csupán március utolsó hetében születtek országos korlátozó intézkedések a koronavírus megállítása érdekében. Ezek meghozatalában a moszkvai polgármester, Szergej Szobjanyin járt az élen, aki a lassan reagáló kormányzatot a háttérbe szorítva a járvány elleni védekezés mintájául szolgál a többi régió számára. Március 30-tól szigorú kijárási korlátozás van érvényben a fővárosban. Ebben persze az is közrejátszott, hogy az oroszországi fertőzöttek több mint fele moszkvai illetőségű. Sokan máris az elnök utáni második legfontosabb embernek tekintik a határozott fellépésű Szobjanyint.

Elhalasztott népszavazás, szociális intézkedések. Március 25-én Vlagyimir Putyin elnök televíziós beszédében bejelentette az április 22-re tervezett, az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazás elhalasztását a járványügyi helyzetre való tekintettel. Ugyanekkor egy sor szociális intézkedést is bejelentett, amelyek a járvány okozta gazdasági és társadalmi károkat hivatottak enyhíteni. Ezek között szerepel a kis- és középvállalkozások számára elérhető adóbefizetési halasztás, a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése, a jelenleg folyósított szociális támogatások automatikus meghosszabbítása, a táppénz és a munkanélküli segély emelése. Az offshore-jövedelmeket terhelő adókat két százalékról tizenötre emelik, a nagyösszegű bankbetétekből származó kamatjövedelmekre pedig tizenhárom százalékos adót vetnek ki. Az intézkedések általánosan illeszkednek az alkotmánymódosítási reform kontextusába, amelynek egyik célja szintén az állam szociális gondoskodó szerepének rögzítése.

 

TÁDZSIKISZTÁN

Parlamenti választások és határzár. Március elsején parlamenti választásokat tartottak Tádzsikisztánban, amelyen a kormányzó Tádzsikisztán Népi Demokratikus Pártja szerezte a legtöbb mandátumot, összesen 46 képviselői helyet a 63-ból. Bár Közép-Ázsiában Kína közelsége okán jóval korábban vezettek be intézkedéseket a koronavírus terjedésének megállítása érdekében, mint Európában, ez a választások lebonyolítását még nem érintette. Sőt, Tádzsikisztán egyike azon kevés országoknak, ahol a mai napig nem jelent meg a vírus. A kormányzat tesz érte, hogy így is maradjon, az egyébként is nehezen megközelíthető ország, amely a turisták között sem számít népszerű célpontnak, fokozatosan bezárkózott, és ma már a külföldi illetőségű áruszállító sofőröket sem engedi be, saját polgárait pedig hazatérésükkor tizennégy napos, nem otthoni karanténra kötelezi.

 

TÜRKMENISZTÁN

Eddig elkerülte a vírus Türkmenisztánt? Az aşgabati vezetés állítása szerint eddig Türkmenisztánban sem jelent meg az új típusú koronavírus. Bár a türkmén vezetés elsők között lépett a járvány terjedése ellen, és már február végétől korlátozta polgárai kiutazását az országból, azóta pedig további intézkedések születtek – határzár, a tavaszi iskolai szünet meghosszabbítása, a belföldi közlekedés korlátozása –, a rendszerkritikus ellenzék szerint a kormányzat titkolózik a valódi helyzetet illetően, egyes hírek szerint pedig még a „koronavírus” szó említését is megtiltották a türkmén sajtónak és lakosságnak. Azonban a gazdasági környezet járvány miatti megváltozása így is súlyosan érintheti a közép-ázsiai országot, a kormányzat máris lépésekre kényszerült az alapvető élelmiszerek árnövekedésének megállítása, valamint az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében.

 

UKRAJNA

Kormányváltás, felemás eredménnyel. Március 4-én az ukrán Legfelsőbb Tanács rendkívüli ülésén elfogadta Olekszij Honcsaruk miniszterelnök lemondását és megszavazta a Denisz Smihal vezette új kabinet felállítását. A nyugati érdekcsoportokhoz köthető miniszterek többsége távozott, helyüket az oligarchikus körökből kikerülő, tapasztalt technokraták vették át. A kormányváltás célja az effektivitás növelése volt, azonban a koronavírus-járvány már a hónap végére eloszlatta az ezzel kapcsolatos reményeket: még be sem töltötték az összes miniszteri pozíciót, az új kormány két tagja máris lemondott. A két távozó ráadásul Ilja Jemec egészségügyi és Ihor Umanszkij pénzügyminiszter volt, ami még úgy is intő jelnek tekinthető, hogy mindkettejük utódját azonnal ki is nevezték.

Karantén és rendkívüli helyzet. Bár Ukrajnában viszonylag későn jelent meg a koronavírus, és a betegek száma sem tekinthető eddig kiugrónak, viszonylag hamar a korlátozó intézkedések mellett döntött a kijevi vezetés. Március közepétől fokozatosan, több hullámban állt le az oktatás, a vendéglátás, a nem létfontosságú kereskedelem, a nagyobb városok metróhálózata és gyakran teljes közösségi közlekedése, előbb a határokon átívelő, majd a belföldi regionális repülő-, busz- és vonatforgalom. Több megyében rendkívüli helyzetet hirdettek a kijárási korlátozások különféle formáival. A legnagyobb félelmet az országba az elmúlt hetekben hazatérő közel 150 ezer vendégmunkás okozza, akiket ugyan 14 napos házi karanténra köteleztek, azonban sokan közülük teljesen figyelmen kívül hagyják azt, elősegítve ezzel a járvány terjedését.

IMF-hitel mint mentőötlet. A karanténintézkedések miatti visszaesés gazdasági katasztrófával fenyegeti az egyébként is instabil lábakon álló Ukrajnát. Ennek elhárítása érdekében a kormány a költségvetés átcsoportosítását kezdeményezte. Mivel a nem létszükségletű kiadások csökkentésével sem lehetséges a válságkezeléshez szükséges összegek előteremtése, a költségvetésben keletkező hiányt belső és külső kölcsönök segítségével kívánják fedezni, amelynek jelentős részét a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a tavalyi év végén előirányzott 5,5 milliárd dolláros hitelkeret tenné ki. Ezt az ukrán kormány 10 milliárd dollárra szeretné növelni, ennek érdekében pedig a Legfelsőbb Tanács március 30-i, éjszakába nyúló rendkívüli ülésén rohamtempóban elfogadták az IMF által a további hitelek feltételéül szabott földtörvényt. Ez lehetővé tenné a termőföldek adásvételét, igaz, egyelőre csupán ukrán állampolgárságú természetes személyek részére. Az ellenzék, valamint a kormánypárt egyes tagjai szerint azonban a törvény rövidtávon az agrároligarchák, hosszabb távon pedig a külföldi befektetők kezére juttatná az ukrán termőföldeket, véglegesen kiárusítva ezzel az országot. A kormánypárti képviselők egy részének ellenállása miatt a Nép Szolgája frakciójának nem állt rendelkezésére elég szavazat a törvény keresztülvitelére, és többek között Petro Porosenko exelnök pártjának támogatására volt szükségük. Figyelembe véve, hogy nem ez az első eset, amikor a kormánypárt egyedüli többsége ellenére külső segítségre szorul, a Nép Szolgája egységének fokozódó felbomlására lehet számítani.