2020. október

  •  
  •  

A választások hónapja volt az október a posztszovjet térségben – több országban feszültté vált a helyzet. Az Eurázsiai Figyelő októberi összeállítása alább olvasható.

Négy országban is választást rendeztek október folyamán az eurázsiai térségben: Grúziában és Kirgizisztánban parlamenti, Tádzsikisztánban elnökválasztást tartottak, Ukrajnában pedig a helyi önkormányzatok képviselőire és vezetőire adhatták le voksaikat a választók. A választások okozta politikai válságokról bővebb elemzésünkben olvashatnak. Tovább zajlottak a belarusz tüntetések, amelyek azonban egyre inkább zsákutcába kerülnek – akárcsak az Azerbajdzsán és Örményország közötti újabb és újabb tűzszüneti tárgyalások.

AZERBAJDZSÁN

Kudarcba fulladtak a tűzszüneti kísérletek. Októberben is tovább folytak a súlyos harcok Azerbajdzsán és Örményország között Hegyi-Karabah térségében. A felek kölcsönösen lakott területek elleni támadásokkal és külföldi zsoldosok bevetésével vádolták egymást. Az azeri és örmény vezetés kétszer is tűzszüneti megállapodást kötött a hónap során. Azonban mind az október 10-én Moszkvában kötött egyezmény, mind az október 26-án az Egyesült Államokban elért megállapodás pár órán belül semmivé foszlott, a harcok pedig a tovább folytatódtak.

BELARUSZ

Zajlanak a tüntetések. Belaruszban továbbra is folytatódnak az ellenzék lassan hagyományossá vált hétvégi tüntetései, amelyek Aljakszandr Lukasenka elnök által az augusztusi elnökválasztáson szerintük elkövetett választási csalások ellen tiltakoznak. Október 13-án az ellenzék vezetője, Szvjatlana Cihanovszkaja volt elnökjelölt, aki Litvániába távozott a választások után, ultimátumot adott Lukasenkának, miszerint amennyiben két héten belül nem mond le és nem engedi szabadon a politikai foglyokat, az országban általános sztrájkot hirdetnek. Bár október 25-én a korábbiaknál nagyobb létszámú tüntetést sikerült szerveznie az ellenzéknek, amely során többször is összecsaptak a rendőrökkel, az október 26-ra hirdetett általános sztrájk kudarcba fulladt, és elszórt tiltakozásokon kívül nem volt eredménye Cihanovszkaja felhívásának.

GRÚZIA

Győzött a kormánypárt, tiltakozik az ellenzék. A kormányzó Grúz Álom párt győzött a grúz parlamenti választásokon, a szavazatok 48,15 százalékával. A második helyen a Miheil Szaakasvili volt elnökhöz köthető Egységben az Erő pártszövetség végzett 27,14 százalékkal. További hét párt és pártszövetség lépte át az egy százalékos bejutási küszöböt, a harminc egyéni választókerületből tizenhétben második fordulóra kerül majd sor. Az ellenzék azonban kijelentette, nem ismeri el a választások eredményeit, és egyik bejutott párt sem veszi majd fel mandátumait. Az ellenzéki pártok addig terveznek tüntetni, amíg a választási bizottság meg nem semmisíti a szavazás eredményeit, és új választást nem ír ki. Ugyanakkor nemzetközi megfigyelők és az Egyesült Államok is legitimnek ismerte el a választások eredményeit.

KIRGIZISZTÁN

Zavargások a parlamenti választás után. Az október 4-i parlamenti választásokat követően tüntetések kezdődtek Biskekben, mivel az ellenzéki pártok szimpatizánsai csalással vádolták a választáson győztes pártokat. A tiltakozók elfoglaltak több kormányzati épületet, az ország választási bizottsága pedig érvénytelenítette a választások eredményeit. A kormányfő és a házelnök lemondott. Több politikai csoportosulás is saját miniszterelnökjelölttel állt elő, az utcai összecsapásokkal is járó politikai küzdelemből pedig végül a tüntetések során a börtönből kiszabadított Szadir Dzsaparov került ki győztesen. Dzsaparovot október 14-én miniszterelnökké választották, majd miután Szooronbaj Dzsejenbekov elnök lemondott, ideiglenesen az elnöki hatáskörök is hozzá kerültek. Az országban a tél folyamán tartják majd a megismételt parlamenti, valamint az új elnökválasztást.

OROSZORSZÁG

Zsákutcában a leszerelési tárgyalások? Továbbra is bizonytalan a New START (oroszul SZNV-III) nevű, a stratégiai támadó fegyverek számának korlátozásáról szóló orosz–amerikai egyezmény sorsa. A 2010-ben kötött, 2021 februárjában lejáró szerződés meghosszabbítása kapcsán mindkét fél a másikat vádolja hajthatatlansággal. Az amerikaiak Kína bevonását szorgalmazzák az egyezménybe, az oroszok azonban nem kívánnak nyomást gyakorolni Pekingre ennek érdekében. A hónap végén egy másik, már felbomlott megállapodás, a kis és közepes hatótávolságú rakéták likvidálásáról szóló szerződés (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, IRNFT) témája is újból napirendre került, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök felvetette, az oroszok és a NATO kölcsönösen vizsgálják meg az egyezményt sértőnek tekintett rakétarendszereket, az amerikai Aegis Ashore-t és az orosz 9M729-et. A nyugati hatalmak elutasítóan reagáltak Putyin felvetésére.

Újabb vakcinát regisztráltak. Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy egy újabb, a koronavírus ellen védelmet nyújtó vakcinát regisztráltak Oroszországban. Az EpiVakKorona első 60 ezer adagját a közeljövőben gyártják le, január 1-től lesz széles körben elérhető, mondta Tatjana Golikova miniszterelnök-helyettes, aki maga is megkapta az oltást a klinikai tesztelések során.

TÁDZSIKISZTÁN

Maradt a regnáló elnök. Az országot 1992 óta irányító Emomali Rahmon nyerte a tádzsik elnökválasztást. Rahmon a szavazatok több mint 90 százalékát szerezve újabb hét évig irányíthatja az országot. Bár a kirgizisztáni események miatt a szavazások idején Dusanbe városában is fokozott rendőri jelenlétről és komoly biztonsági intézkedésekről számoltak be az újságírók, az október 11-i választás és az eredmények kihirdetése is teljes nyugalomban telt.

UKRAJNA

Kormánypárti bukás az önkormányzati választásokon. Nagyot bukott a kormánypárt az ukrajnai önkormányzati választásokon, amelyeket október 25-én tartottak. A Nép Szolgája párt jelöltjei a második fordulóba sem tudtak kerülni a legfontosabb városok polgármesteri székeiért vívott küzdelmekben, és a települési, járási és megyei szintű képviselőtestületek többségében is lecsúsztak az első helyről. A helyi, regionális eliteken túl a nacionalista Európai Szolidaritás és az Oroszországgal való kapcsolatok rendezése mellett álló Ellenzéki Platform – Az Életért ért el jó eredményeket, amely a politika újbóli polarizálódásáról tanúskodik. Kárpátalján jó eredményt ért el a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt, amely magabiztosan jutott a megyei tanácsba, és több jelöltje és támogatottja is győzni tudott a településvezetői tisztségekért folytatott versengésben.

Újabb feszültség az ukrán–magyar kapcsolatokban. Az elmúlt hónapokban tapasztalható enyhülést követően ismét feszültebbé vált az ukrán–magyar viszony, miután Kijev az ukrán belügyekbe történő beavatkozással vádolta Magyarországot, és kitiltott az országból két, meg nem nevezett magyar tisztségviselőt. Az ukrán külügy fellépésének közvetlen kiváltó oka az volt, hogy több magyar vezető politikus, köztük Szijjártó Péter külügyminiszter is támogatásáról biztosította a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Pártot, valamint Beregszász polgármesterét, Babják Zoltánt. Kijev szerint ezzel megsértették Ukrajna törvényeit, a magyar külügyminiszter viszont „szánalmasnak és nonszensznek” nevezte az ukrán reakciót, amivel szerinte az európai integráció felé vezető útjukat vágják el.

Botrány az alkotmánybíróság döntése nyomán. Az ukrán alkotmánybíróság érvénytelenített egy sor, az elmúlt években hozott törvényi előírást, amellyel gyakorlatilag megfosztotta hatásköre nagy részétől a Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökséget. Míg a Nyugat-barát politikai erők ebben a korrupcióellenes küzdelem Majdan után elért eredményeinek semmissé tételét és az ország Oroszország felé történő visszafordulását látják, addig az alkotmánybíróság döntését megelőző indítványt benyújtó képviselők szerint az ukrán hivatalnokokat érintő nyugati befolyás csökkenéséhez járul hozzá a vitatott döntés. Az elnök környezetében Petro Porosenko egykori elnököt és Ihor Kolomojszkij oligarchát látják a döntés mögött, akik szerintük politikai válságot akarnak szítani az országban. Volodimir Zelenszkij elnök is elítélte az alkotmánybíróság döntését, és felszólította a rendvédelmi szerveket, hogy vizsgálják ki annak körülményeit. Emellett benyújtott egy törvényjavaslatot, amely érvénytelenítené a döntést, és menesztené a jelenlegi alkotmánybírákat, az ellenzék szerint azonban ez a javaslat maga is alkotmányellenes és államcsínnyel ér fel. A nyugati államok és nemzetközi szervezetek támogatásukat fejezték ki Zelenszkij részére a „korrupcióellenes törvénykezés védelmében,” ugyanakkor az alkotmány betartására szólították fel az elnököt.

 

Cikkajánló


[pt_view id="574d475nxz"]