A felvidéki magyarság megmaradásának kulcsa lehet a Szövetség

  •  
  •  

Hosszú tárgyalási folyamat után a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás elnökei közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy egy pártban egyesülve, Szövetség: Magyarok, Nemzetiségek, Régiók (Aliancia) néven folytatják a közös munkát a jövőben. A három párt elnöke még tavaly, augusztus 20-án írt alá közös szándéknyilatkozatot egy egységes képviselet megalkotásáról, az elmúlt hónapokban azonban több alkalommal is megakadtak a hárompárti egyeztetések, egy decemberi botrányos sajtótájékoztatót követően pedig csupán jelentős kompromisszumok árán valósult meg a pártok összefogása. Bár az egységes magyar párt megszületése új lendületet adhat a felvidéki magyar érdekképviseletnek, az elmúlt évek ellentétei nyomán kialakult törésvonalak várhatóan még a következő hónapokban is jelen lesznek a magyar egység létrehozását szkeptikusan fogadó választópolgárok körében. Az új párt vezetése előtt tehát komoly munka áll az emberek bizalmának visszaszerzését illetően, aminek sikerességét a 2022-es önkormányzati és megyei választások eredménye mutatja majd meg.

Hosszú út vezetett a Szövetségig

A felvidéki magyar politikát már több mint tíz éve a két legnagyobb párt, az MKP és a Most-Híd közti szembenállás határozza meg, ami az évek során komoly törésvonalakat eredményezett a két párt szavazótábora között.

A pártok versenygésének a 2020-as parlamenti választások vetettek véget, amikor is sem a –  időközben párttá alakult – 2019-ben létrehozott Összefogással közösen induló MKP, sem pedig a Most-Híd nem jutott be a parlamentbe. A választási kudarc egyértelművé tette a magyar pártok számára, hogy az évek során apátiába süllyedt szavazókat csakis egy egységes magyar képviselettel tudják megszólítani. Ennek első lépéseként mind az MKP, mind pedig Most-Híd tisztújítást hajtott végre, amelyet követően Forró Krisztián (MKP) és Sólymos László (Most-Híd) személyében a rivalizáló pártok új pártelnökökkel kezdték meg a tárgyalásokat a Mózes Szabolcs által vezetett Összefogással.

A 2020 nyarán megkezdett egyeztetések első komolyabb eredményeként a három párt vezetői augusztus 7-én, közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megszületett a megállapodás egy egységes magyar képviselet létrehozásáról, amelyet a felek egy augusztus 20-án, Révkomáromban aláírt szándéknyilatkozattal is megerősítettek. A dokumentum aláírásával a felek többek között vállalták, hogy egy pártként vesznek majd részt a következő választásokon, azonban az új párt szerkezetét, illetve összetételét illetően továbbra is számos kérdés maradt megválaszolatlan.

A pártvezetők zárt ajtók mögött zajló tárgyalásairól sokáig semmit sem lehetett tudni, így a választópolgárok lelkesedése hamar csökkenni kezdett az egységes magyar pártot illetően. Mindezt tovább fokozta, hogy a pártok képviselői sok esetben egymástól eltérő véleményt fogalmaztak meg a különböző aktuálpolitikai kérdésekben, ami egyáltalán nem egy formálódó egység képét mutatta az emberek felé. Az egyeztetések során emellett az elmúlt tíz évben kialakult ideológiai és személyes ellentétek is ismét felszínre kerültek, amik szintén negatívan befolyásolták a tárgyalások alakulását.

Ennek legfőbb oka az volt, hogy noha a tisztújítás mind az MKP-ban mind pedig a Most-Híd-ban megtörtént, a korábbi évek meghatározó politikusai a háttérből továbbra is jelentős befolyást tudtak gyakorolni az egyeztetésekre (Bugár Béla például továbbra is Sólymos László személyes tanácsadója maradt).

A tárgyalásokat lassította továbbá, hogy a feleknek továbbra sem sikerült megállapodniuk az új politikai szubjektum összetételéről. Bár abban már korán megegyeztek, hogy a párt elnökét az MKP adja majd, az Összefogásnak csupán kevés helyet biztosítottak volna a döntéshozatalban, ami miatt a csekély támogatottsággal rendelkező párt vezetése több alkalommal is nyilvánosan bírálta a másik két pártot. Az ellentétek végül egy december 16-án megrendezett botrányos sajtótájékoztatóhoz vezettek, amit követően Forró Krisztián és Sólymos László februárban bejelentette, hogy a továbbiakban az Összefogás nélkül folytatják a közös munkát.

Sokáig úgy tűnt tehát, hogy a hatalmi ambíciókból adódó ellentétek ismételten megakadályozzák az egységes magyar képviselet létrejöttét, amit a következő hetekben csak jelentős kompromisszumok árán sikerült elérniük a feleknek.

Kompromisszumos megállapodás született

A több mint fél évig tartó tárgyalássorozatra végül március 23-án sikerült pontot tenni, amikor is Forró Krisztián (MKP), Sólymos László (Most-Híd) és Mózes Szabolcs (Összefogás) közös sajtótájékoztatón jelentették be a Szövetség: Magyarok, Nemzetiségek, Régiók (Aliancia) megalakulását.

Az új pártban három platformon belül folyik majd a közös munka, az egyes platformokat pedig az alapító pártok adják majd. A Szövetség elnöke az MKP, az Országos Tanács elnöke a Most-Híd, míg a szakmai alelnök az Összefogás pártjából kerül majd ki. Az Országos Elnökségen belül 9:5:4, az Országos Tanácson belül 5:3:2, a járási elnökségeken belül 3:2:1-es arány fog megvalósulni az egyes pártoktól delegált képviselőket illetően. Az arányok felosztásából látszik, hogy az Összefogásnak az elmúlt hetekben komoly engedményeket sikerült kiharcolnia a tárgyalópartnerektől – különösen a Most-Híd részéről –, hiszen a párt által korábban kifogásolt 3:2:1 arányú „leosztás” már csupán a járási elnökségekbe delegált képviselőket érinti majd, míg az Országos Elnökségbe a párt négy, az Országos Tanácsba pedig két képviselőt delegálhat majd a korábban elutasított egy helyett. Noha a párt elnökének személyét illetően egyelőre nem történt bejelentés, a Szövetség elnöke várhatóan Forró Krisztián lesz majd, míg az Országos Tanács elnöki pozícióját Sólymos László, a szakmai alelnökét pedig Mózes Szabolcs tölti majd be. A fennálló járványhelyzet miatt a három párt egyelőre a 2020-as választások előtt bejegyzett Magyar Közösségi Összefogásban egyesül, míg a Szövetség hivatalos bejegyzésére várhatóan nyáron kerül sor. Forró Krisztián a jövőbeli együttműködéseket illetően hangsúlyozta, hogy minden, a felvidéki magyarokat érintő kérdéseket komolyan kezelő szlovák párttal készek tárgyalni, kizárta azonban az együttműködést a balodali SMER-el, és a szélsőjobboldali, A Mi Szlovákiánk Néppárttal (Ľudová strana Naše Slovensko, ĽSNS).

A Szövetség programjának legfontosabb sarokköveként a felek a magyar közösségek megmaradását és Dél-Szlovákia felzárkóztatását jelölték meg. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy noha a pártelnökök kijelentették, hogy az új párt elsősorban a magyar választók érdekeit fogja képviselni, a sajtótájékoztatón többször elhangzott, hogy a párt céljai között szerepel a Szlovákiában élő egyéb nemzetiségek megszólítása is.

Mindez arra utal, hogy a tárgyalások során Mózes Szabolcshoz hasonlóan Sólymos Lászlónak is komoly engedményeket sikerült kiharcolnia, és a 2020-ban a választói nagy részét elveszítő párt elképzelései és képviselői is hangsúlyos szerephez juthatnak a Szövetségben a jövőben.

Ezt bizonyítja az is, hogy a sajtótájékoztatót követően nem Forró Krisztián, hanem Sólymos László mutatta be az új pártot a TA3 nevű hírtelevízióban, míg a következő nap maga Bugár Béla – akit sokan még mindig a Most-Híd valódi elnökeként tartanak számon – szögezte le ugyanitt, hogy hiba lenne a Szövetséget magyar pártnak nevezni.

Az egységes magyar pártként létrejött Szövetség nem magyar pártként történő definiálása azonban a pártvezetésen kívül a választók szintjén is komoly ellentétekhez vezetne, így Bugár kijelentései kapcsán további viták várhatóak a következő hetekben.

Továbbra is sok feladat áll az új párt előtt

Az újonnan alakult párt legfontosabb feladata azonban kétségkívül az egységet szkeptikusan fogadó választópolgárok bizalmának visszaszerzése lesz.

Az elmúlt 11 év alatt kialakult személyes ellentétek és törésvonalak mára sok esetben olyan mértékben vannak jelen az MKP és a Most-Híd szavazótáborában, hogy azok a pártok egyes képviselőinek közös munkáját is negatívan befolyásolhatják. A bizalom visszaépítésre így mindenképp hiteles politikusokra és üzenetekre lesz szükség, amik nélkül a következő választásokon a magyar szavazók egy része ismételten a szlovák pártok felé fordulhat.

Fontos tehát, hogy a Szövetség képviselői a felvidéki magyarságot érintő olyan alapvető problémák mellett, mint a Beneš-dekrétumok ügye, vagy a kettős állampolgárságot tiltó törvény rendezése, az embereket napi szinten érintő gazdasági és szociális kérdésekben is egységes álláspontot képviseljenek, a felmerülő problémákra pedig gyors és hatékony megoldást nyújtsanak. Ezek megoldásában jelentős szerepet játszhat a mindenkori szlovák kormányokkal kialakított jó viszony, ami különösen azért fontos, mert parlamenten kívüli pártként a Szövetségnek csupán kevés szerep juthat a felvidéki magyarságot érintő kérdések megvitatásában.

Az új párt vezetése előtt tehát komoly munka áll a következő hónapokban, ami leginkább a továbbra is fennálló személyi és sok esetben ideológiai ellentétek leküzdésére és a szavazók bizalmának visszaszerzésére irányul majd. Ennek sikerességét leghamarabb a 2022-es önkormányzati és megyei választások eredménye mutatja majd meg, ami akár a felvidéki magyarság további sorsára is hatással is lehet.