A Fidesz és az Európai Néppárt jövője kapcsán is fontos a CDI tanácskozása Indonéziában

  •  
  •  

Orbán Viktor és a Fidesz több meghatározó politikusa is Yogyakartaba utazott, mivel ott tartják a Kereszténydemokrata Internacionálé, új nevén a Centrista Demokrata Internacionálé (CDI) következő vezetőségi ülését. A mostani találkozón többek között eldőlhet, hogy a Fidesz kilép-e az Európai Néppártból, milyen irányt vesznek a kereszténydemokrata pártok a világban. Az Európai Néppárt mára teljesen elvesztette néppárti jellegét: miközben a pártszövetség liberális szárnya meghatározó lett, a normalitást és a keresztény értékeket képviselő pártokat egyre inkább elnyomják. A Fidesz esetleges kilépésével nem csökkenne Magyarország érdekérvényesítő képessége, hiszen a regionális – például V4-ek – és tagállami együttműködések szerepe felértékelődött, emellett a néppárttól jobbra elhelyezkedő formációk is kiemelkedő erővel rendelkeznek Európában.

A CDI-t 1947-ben hívták életre annak érdekében, hogy a nyugat-európai országok kereszténydemokrata pártjainak politikáját összehangolják. Ebből jött létre 1961-ben Santiago de Chilében a Kereszténydemokrata Világúnió, amely a világ keresztényszociális mozgalmainak, kereszténydemokrata pártjainak együttműködési fórumaként működik mind a mai napig, 1982 óta Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI), majd 2016-tól Centrista Demokrata Internacionálé név alatt. A CDI regionális szövetségének számít Európában az Európai Kereszténydemokrata Unió, amelyen belül működik az Európai Néppárt. Ennek az európai együttműködésnek az amerikai megfelelője az Amerikai Kereszténydemokrata Szervezet. 2018-ban a CDI Budapesten tartotta a vezetőségi ülését, amelyen döntöttek arról, hogy elindul a CDI ifjúsági szervezetének megalapítása, a Kaukázusból érkezett pártok közelebb léptek a szervezethez, új tagokat fogadtak be Latin-Amerikából és Közép-Európából, továbbá a térség magyar pártjainak nagy részét is felvették tagnak a CDI-be.

A mostani indonéz tanácskozásnak kiemelt jelentősége van a Fidesz és az Európai Néppárt jövője kapcsán, hiszen találkoznak egymással a tagpártok vezetői, így egyeztethetnek az európai pártszövetség jövőjéről.

A CDI-n belül is látják, hogy miközben Európán kívül a kereszténydemokrata pártok többsége tartja magát a hagyományos értékekhez, addig sok nyugat-európai tagpárt egyre inkább a balliberális formációkhoz idomul, többek között például támogatják az azonos neműek házasságát, emellett a liberális demokrácia és liberális gazdasági felfogás támogatói, továbbá pártolják a muzulmán bevándorlást. Ennek egyik legékesebb példája Manfred Weber, aki pár év alatt 180 fokos fordulatot vett és mára a keresztény értékek helyett sokkal inkább azt hangoztatja, hogy szerinte meg kell védeni Európát a „nacionalistáktól”, illetve, hogy az iszlám hozzátartozik Európához.

Egyértelmű tehát, hogy nem a Fidesz változott, hanem az Európai Néppárt, amely egyre kevésbé tűri meg tagjai között a hagyományos keresztény értékeket fontosnak tartó politikai erőket.

Orbán Viktor az elmúlt években többször hangsúlyozta, hogy célja visszatéríteni a néppártot az eredeti irányba, ugyanakkor úgy tűnik, erre egyre kevésbé van esély. Ennek jele, hogy néppárti politikusok mondvacsinált indítékból a balliberálisok nyomására ún. jogállamisági kérdések mentén támadják Magyarországot, amelynek világosan az a célja, hogy megbélyegezzék a Fideszt és ürügyet kreáljanak egy esetleges kizáráshoz.

Az Európai Néppárt egyre látványosabban szakít néppárti jellegével és nem törekszik arra, hogy egyensúlyt keressen a liberálisabb és a konzervatívabb irányzatok között.

Ebből fakadóan jelentősen megnőtt az esélye annak, hogy a Fidesz elhagyja az Európai Néppártot és egy olyan új formációnak a létrehozását támogassa, amely rövid időn belül világos alternatívája lehet a balra tolódott Európai Néppártnak. Ezek a pártok együttesen már most is komoly erővel bírnak, egy esetleges új szövetségük a harmadik erő lehetne az Európai Parlamentben. Emellett a Fideszt több néppárti formáció is követheti.

Szintén fontos hangsúlyozni, hogy jelentősen megnőtt az utóbbi időszakban a regionális és tagállami együttműködések szerepe, elég csak a Visegrádi Négyekre gondolni, amelyek annak ellenére tudják zökkenőmentesen összehangolni a politikájukat, hogy vezetőik különböző pártcsaládokban foglalnak helyet. Ugyanez a helyzet hazánk legfontosabb európai gazdasági partnereinek számító Ausztriával és Németországgal, amelyekkel akkor is fenn fog maradni a pragmatikus együttműködés, ha esetleg a Fidesz már nem lesz tagja az Európai Néppártnak.