A konzervatív az új ellenkulturális harcos – Scruton-könyvbemutató

  •  
  •  

Roger Scruton 1985-ben elkövetett egy fatális hibát: írt egy könyvet (Thinkers of the New Left), amelyben alapos elemzés és kritika alá vette a kortárs baloldali gondolkodók munkáit. Az írás nagy vihart kavart, az angol konzervatív filozófust nemtelen támadások érték, és végül egyetemi karrierje emiatt derékba is tört. A szerző a művet 2015-ben átdolgozta, ez magyarul is megjelent. Scruton januári halála miatt a XXI. Század Intézetben tartott könyvbemutató emlékezés is volt egyben.

Maráczi Tamás, a Mandiner újságírójának beszámolója

„Ez talán a legscrutonibb könyv” – méltatta megnyitójában a Futóbolondok, csalók, agitátorok című Scruton-kötetet a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Békés Márton szerint a 2015-ben átdolgozott esszégyűjtemény a posztmodern újbaloldal kritikája, ezért nem tekinthető másnak, mint egy poszt-posztmodern gesztusnak, az angol józan észhez való visszatérés alapvetésének. Scruton üzenete az – és az is méltó örökségéhez –, hogy minden országban a saját nemzeti konzervatív program kidolgozására van szükség, tehát „legyünk a saját nemzetünk konzervatívjai” – tette hozzá Békés.

„Hol lehet könnyű konzervatívnak lenni, ha nem Angliában? De sehol sem könnyű” – utalt Scruton akadémiai vesszőfutására az elhunyt szerző laudációjára felkért filozófus, Lánczi András. A Budapesti Corvinus Egyetem rektora – aki személyesen ismerte és utolsó éveiben sokszor találkozott, beszélgetett Roger Scrutonnal – úgy vélte, hogy az angol politikai filozófus bátor, leleplező erejű könyvet írt arról, miként hatotta át a közbeszédet az újbaloldal nyelve, és milyen félrevezető elemei vannak az újbaloldali gondolkodásnak, nyelvezetnek. „

Az előítéletnek fontos szerepe van, de azt könnyen felváltja az észszerűség” – hívta fel Scruton felismerése alapján a figyelmet Lánczi, példának hozva fel Scruton nagy hatású műveit a szexualitásról: az angol szerző ezekben arról ír, hogy ha a társadalom felrúgja a nemiséggel kapcsolatos régi vallási, erkölcsi hagyományokat, a tradicionális előítéleteket, akkor a szexualitás az észszerűség alapján az örömszerzés eszközévé válik. És ennek a gondolkodásbeli váltásnak évtizedekkel később a statisztikák mutatták meg az eredményét: csökkenő gyerekvállalás, növekvő nemi identitásbeli problémák.

A bevezetők után a könyvbemutató egy kerekasztal-beszélgetés keretében folytatódott, amelynek résztvevői Betlen János rádiós-televíziós műsorvezető, a könyv fordítója, Frank Füredi, a XXI. Század Intézet főmunkatársa és Pogonyi Szabolcs filozófus voltak. „Én a baloldalról jöttem, és máshogy láttam a dolgokat, volt erről a könyvről vitánk” – emlékezett vissza Frank Füredi, aki régóta ismerte az angol filozófust. Ő Roger Scruton nagyságát abban látja, hogy fiatal konzervatív gondolkodóként szokatlanul bátran lépett fel egy olyan közegben, ahol a konzervatívok gyávák voltak. „Scruton nagyon óvatos, megfontolt ember volt, mégis bátran szólalt meg, bátran bírálta már a ’80-as években a multikulturalizmust, a migrációt a The Salisbury Review-ban” – mondta Füredi.

Az 56-os emigráns magyar professzor sokat beszélgetett Scrutonnal a konzervatív értelmiség gyenge pontjairól, arról, hogy a jobboldal miért gyenge a kultúrharcban, hogy az egyetemeken miért ilyen kevés a konzervatív professzor. Scruton válasza az volt, hogy a konzervativizmus olyan eszméket képvisel, amelyek nem bírnak mozgósító erővel, nem tudnak jól inspirálni, másrészt a konzervatív értelmiségiek politikai elemző intézetekhez mennek dolgozni, otthonosabban érzik ott magukat, mint az egyetemeken, így azonban alig tudnak hatással lenni a fiatal generációkra.

Scruton hatása azonban meglepő módon nagy volt, ráadásul nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem világszerte is. Mégis, ez az angol úr valahogy nem érezte jól magát ebben a korban, és utolsó éveiben pedig már hazájában sem. „Régimódi tweedzakókat hordott, mint egy ’50-es évekbeli vidéki gentleman, a kedvenc szórakozása a rókavadászat volt – éreztetni akarta, hogy a hagyomány él az új világban is” – idézte fel Frank Füredi.

Betlen János rádiós-televíziós műsorvezető, műfordító korábban is olvasta Scrutont, a Futóbolondok, csalók, agitátorok című könyv angol szövegét ő gondozta. „Élvezet volt fordítani, a szövege lendületes, a gondolatmenetei nagyon racionálisak. Scruton őszinte, szellemes, kicsit keserű, mégis vidám szerző” – vélekedett a fordító. Betlen szerint elképesztő, ahogy élete végén kikezdték a becsületét, a New Statesman hetilap tavaly manipulált idézetekkel rasszizmussal vádolta meg, a botrány hatására a filozófust elbocsátották kormányzati tanácsadó állásából. A Guardian a hétvégén pedig azt írta az elhunyt szerzőről, hogy a ’80-as években még bátor ember volt, de a végén önmaga árnyéka lett, mert Orbán Viktortól elfogadott egy kitüntetést – a cikk szerzője azonban elfelejti, hogy Scruton a ’80-as években éppen a „bátorságáért” kapta a pofonokat baloldalról – vélekedett Betlen.

„A könyv számomra az ellentmondásai miatt érdekes” – kezdte hozzászólását Pogonyi Szabolcs filozófus. „Szerinte az újbaloldali szerzők kirekesztő nyelvet használnak, miközben a könyvének nyelvezete is az. Szétszedi a baloldali szerzőket, pedig deklarált elve volt, hogy a beszélgetések célja a másik megismerése, megértése.” A CEU oktatója elmondta, hogy nacionalizmus-elmélet órán használta Scruton műveit, a nacionalizmus melletti érveknél az ő gondolatait vette példának. A most magyarul megjelent műben azonban Scruton egy egységes baloldalt konstruált, ezért leegyszerűsítésre kényszerült, az értelmezési kerete emiatt kicsit egyoldalú lett – vélekedett Pogonyi.

Ez a ’68-as újbaloldal egészen más, mint a régi baloldal, Scruton ez ellen a radikális, forradalmi gondolatiság ellen vette fel a harcot, és úgy is vélte: a konzervatív a posztmodern korában egy ellenkulturális harcos – fűzte hozzá Frank Füredi. A XXI. Század Intézet főmunkatársa szerint ma is nagyon fontos az ítélet, vagyis pontosan meghatározni, hogy mi a jó, és mi a rossz, a jelenlegi kultúrharcban pedig elsősorban a nyelvi harcot kell megnyerni.

Sir Roger Scruton angol filozófus, politikai gondolkodó elsősorban politikaelméleti és esztétikai írásai révén vált ismertté Magyarországon. A Futóbolondok, csalók, agitátorok – Az újbaloldal gondolkodói című könyve 2019 novemberében jelent meg magyarul a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kiadásában.