A jobb és bal helyett mára a globalisták és a szuverenisták állnak egymással szemben

A XXI. Század Intézet A történelem, ami nem ért véget – Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel rendezett nemzetközi konferenciáján Ivan Krastev, a szófiai Liberális Stratégiák Központjának igazgatója, Francesco Giubilei, az olaszországi Fondazione Tatarella elnöke és Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa is beszélt a rendszerváltoztatásról és az azóta eltelt időszakről. Francesco Giubilei kiemelte: míg a XX. századot a jobb és bal ellentéte jellemezte, addig a XXI. században már a globalisták és a szuverenisták állnak szemben egymással. Ivan Krastev szerint a világon mindenki másként emlékszik vissza 1989-re, míg Frank Füredi arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugat intellektuálisan és morálisan kimerült. (tovább…)

Schmidt Mária: a nemzeti eszme vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat

A közép-kelet-európai nemzetek emancipációs küzdelmei és az antikommunizmus voltak a döntő tényezők a szovjet rendszer megdöntésében; “a nemzeti eszme vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat” – mondta Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója Intézetünk A történelem, ami nem ért véget – Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel rendezett nemzetközi konferenciáján. (tovább…)

Az állam legfőbb célja az ország szuverenitását és a magyar családokat erősíteni

Az állam legfőbb célja 2010 óta, hogy Magyarország geopolitikai biztonságát, szuverenitását és a magyar családokat erősítse – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a XXI. Század Intézet nemzetközi konferenciáján. Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója előadásában pedig arról beszélt, hogy az 1989-es rendszerváltástól kezdve a gyarmatosító logika az uniós bővítési hullámokban mindig érvényesült. (tovább…)

A XX. századi magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontja a rendszerváltoztatás

1989-90 a 20. századi magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontja – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a XXI. Század Intézet által rendezett A történelem, ami nem ért véget – Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után című nemzetközi konferencia megnyitóján. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: „mai mindennapjainkra semmilyen más történelmi esemény nem volt nagy olyan hatással, mint az 1989-90-es átalakulás, alkotmányos forradalom”.

(tovább…)

Látószög blog: Amikor Gorbacsov megnyitotta a Falat

A német tanulók a 30 évvel ezelőtti békés forradalomról és az NDK jogtipró államáról szinte semmit sem tudnak. (tovább…)

Karácsony borzalmas hónapja

Ha rövid pillantást vetünk Karácsony programjára és hangzatos ígéreteire, és türelmesek is maradunk azzal a több mint százzal szemben, amire valóban nem jutott idő, akkor is igencsak felemás képet láthatunk. (tovább…)

Ez Európa jövője? – Francesco Giubilei fiatal olasz konzervatív a XXI. Század Intézet konferenciáján

Francesco Giubilei olasz író, könyvkiadó és egyetemi professzor a XXI. Század Intézet A történelem, ami nem ért véget című nemzetközi konferenciáján a nemzeti populizmusról és konzervativizmusról tart előadást, amelyben olasz szemszögből nyújt betekintést az olasz és magyar politikai folyamatokba. Legutóbb a Forbes magazin a legbefolyásosabb 30 évnél fiatalabb olaszországi személyiség közé választotta. (tovább…)

Ivan Krastev a XXI. Század Intézet konferenciáján

Ivan Krastev, a szófiai Liberális Stratégiai Központ elnöke és a bécsi Társadalomtudományi Intézet (IMW) állandó tagja liberális politikatudósként nem a már nyugati társaitól megszokott érveket ismételgeti, hanem tényleg megpróbálja megérteni a keleti uniós tagállamok nézőpontját. November 14-én a XXI. Század Intézet A történelem, ami nem ért véget című nemzetközi konferenciáján az „1989 és a másolás imperatívusza” címen tart előadást. (tovább…)

Véleménydiktatúra Németországban a jobboldallal szemben – Jan Fleischhauer a XXI. Század Intézet konferenciáján

Már azzal is az állását kockáztatja az ember Németországban, ha egy kávét megiszik valamelyik jobboldali AfD-s politikussal. Európa vezető hatalma nagyon rossz irányba halad, egy felmérés alapján a lakosság többsége szerint például vigyázni kell azzal, mit mond az ember a nyilvánosság előtt, hiszen annak súlyos következményei lehetnek. A XXI. Század Intézet „Mit szabad ma mondani?” című konferenciáján a német sajtóhelyzetről és a véleménynyilvánítási szabadság hiányáról Jan Fleischhauer német újságíró beszélt, aki harminc éven át dolgozott a Spiegelnél. (tovább…)