A Momentum Gyurcsányék halálos ölelésétől szenved

  •  
  •  

Rövid távon lehet, hogy hasznosnak tűnik a Momentum számára a közös ellenzéki lista, de közép- és hosszú távon mindenképpen káros lesz az a párt támogatottságára nézve.

A Momentumnak előnyös-e, hogy eldőlt, az összes, komolyan vehető ellenzéki párt közös listát állít, vagy számukra az lett volna-e jobb, ha az ellenzék több listán indul?

A Momentum a Jobbikhoz vagy például az LMP-hez hasonlóan identitásproblémákkal küzd, hiszen míg a párt alapításakor Gyurcsány Ferenccel szemben fogalmazták meg magukat, addig most a DK-val szövetkeznek. Az önfeladás következtében – számos pártszakadást követően – az LMP mára egy marginális szereplő lett, míg a Jobbik a legerősebb ellenzéki pártból a parlamenti bejutási küszöbbel küzdő kis párttá vált.Ugyanilyen sors várhat a Momentumra is, amelyet még egyben tart a kezdeti lendület, de előbb-utóbb az összes többi ellenzéki párthoz hasonlóan náluk is kibuknak majd azok a konfliktusok Gyurcsány Ferenc személye kapcsán, amelyek távozásokat és akár pártszakadásokat is eredményezhetnek. Ebből fakadóan rövid távon lehet, hogy hasznosnak tűnik a Momentum számára a közös ellenzéki lista, de közép- és hosszú távon mindenképpen káros lesz az a párt támogatottságára nézve.

Minden bizonnyal ezt a Momentum vezetése is tudja, így nem véletlen, hogy Fekete-Győr András többször is nyílt konfliktust vállalt Gyurcsány Ferenccel, így akarták magukat megkülönböztetni tőlük. Ez ugyanakkor kevés lesz, ha a közös ellenzéki listát egy DK-s politikus fogja majd vezetni miniszterelnök-jelöltként. Egy ilyen forgatókönyv nagyon sok momentumos szavazót el fog bizonytalanítani, minden közvélemény-kutatás szerint egy ilyen felállás nem képes az ellenzéki szavazók teljes egészét megszólítani. Márpedig a győzelemhez nemcsak rájuk lenne szükségük a baloldali pártoknak, hanem ezen felül még több százezer bizonytalan szavazót is maguk mellé kéne állítaniuk.

A Momentum képes lesz-e felvenni a versenyt a DK nyomulásával, vagy beletörődik abba, hogy csupán a második legerősebb ellenzéki párt? Várhatóak-e további konfliktusok közöttük?

Gyurcsány Ferenc lépésről-lépésről, jól megtervezett stratégia mentén vette át az irányítást a baloldalon,

a Momentumon kívül már minden párt tőle függ, hiszen a közös ellenzéki lista nélkül könnyen lehet, be sem jutnának a parlamentbe. Az elmúlt évek eseményei tehát borítékolják, hogy a Momentumot is gyarmatosítani akarja majd Gyurcsány, így mindenképpen további konfliktusokra lehet számítani a DK és a Momentum között.

A 106 egyéni választókerületből az előválasztások után hány hely juthat a Momentumnak, ezekre az ország melyik területén lehet számítani?

A legnagyobb kérdés az lesz a baloldalon, hogy sikerül-e megállapodniuk a közös ellenzéki lista helyeiről. Ezzel kapcsolatosan komoly érdekellentét van a felek között, hiszen míg az MSZP, LMP és a Jobbik a korábbi választások eredményei alapján osztanák szét a helyeket, addig a DK és a Momentum érthető módon az aktuális közvélemény-kutatásokból indulna ki. Szintén vitás kérdés az egyéni körzetek ügye: például az LMP vagy az MSZP ragaszkodik ahhoz, hogy akik 2018-ban egyéni körzetben nyertek, automatikusan elindulhassanak ellenzéki jelöltként, míg a DK és a Momentum mindenhol előválasztást szeretne. Ennek ellenére az előválasztásokon várhatóan a Momentum az országos támogatottságához képest rosszabbul szerepel majd, hiszen nincsen sok ismert, népszerű politikusuk, vidéken egyértelműen káderhiánytól szenvednek. Az előválasztások legnagyobb nyertesei az egyéni körzetekben a DK-s jelöltek lehetnek, további konfliktusokat okozva ezzel az ellenzéki oldalon.

Ki lehet a Momentum miniszterelnök-jelöltje az előválasztáson, elképzelhető-e, hogy Fekete-Győr András? Szél Bernadett és Hadházy Ákos mellett várható-e még, hogy más népszerű, párthoz nem tartozó politikus, valamint ismert és elismert civil csatlakozik a Momentumhoz?

Szél Bernadett és Hadházy Ákos éppen azért közeledik a Momentumhoz, mert a pártnak szüksége van olyan politikusokra, akik országosan ismertek és rendelkeznek tapasztalattal, így rajtuk kívül további igazolások is várhatóak. Nem lenne meglepő, ha a Momentum Szél Bernadettet indítaná majd el miniszterelnök-jelöltként az ellenzéki előválasztáson, hiszen a felmérések szerint ő minden momentumos politikusnál népszerűbb. Hadházy Ákosnak pedig azt a szerepet szánják, hogy megkülönböztesse a korrupciós ügyektől hemzsegő régi baloldali pártoktól a Momentumot, nem véletlen, hogy egyre többször jelenik meg a párt kommunikációjában az, hogy ők a korrupció ellen küzdenek. Ez egy kölcsönös érdekházasság tehát, hiszen míg a Momentum ismert politikusokat szerez, ezek a független képviselők mandátumhoz juthatnak.

A Deák Dániellel készült interjú a Mandiner oldalán jelent meg.