Biden elnökségének dacára marad a trumpizmus

  •  
  •  

A hagyományos értékeket képviselő Donald Trump nagy hatással volt az Amerikai Egyesült Államokra, a „trumpizmusnak” nevezett politika Joe Biden beiktatását követően is velünk marad. Legfeljebb az lehet a kérdés, hogy ki fogja megszemélyesíteni ezt a politikát, Donald Trump újraindul-e 2024-ben – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában,  ahol Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének vendégei ezúttal Patrick Egan, a FWD Affairs igazgatója, Galló Béla és Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársai voltak. A vendégek kitértek arra is, hogy a koronavírus-járvány politikai hatásai mellett az volt a fő problémája Donald Trumpnak, hogy a nem sikerült a kulturális térnyerés a jobboldal számára.

Nem tudják lerombolni Trump örökségét

Miután az Amerikai Egyesült Államok 1917-ben belépett az I. világháborúba, az alapítása óta követett izolációs nemzetközi magatartása nem volt többé tartható. Bár az 1920-as években rövid ideig visszatért az elzárkózáshoz, csakhamar végleg szereplője, sőt aktív alakítója lett a világrendnek. Olyannyira, hogy a II. világháború alatt már „amerikai évszázadnak” kezdték nevezni a 20. századot, amely a hidegháborús győzelem után megvalósulni is látszott. Az „Új Világrend” 1991 után, negyedszázadon keresztül, a Pax Americana kísérletével vált egyenértékűvé.

Trump elnöksége alatt Amerika ismét magára figyelt, az America First jelszavának megfelelően, ha pedig nemzetközi cselekvésre szánta el magát, az is a globalizáció ellenében ment végbe. 2020-ra az Egyesült Államok társadalmi kohéziója veszélyesen meggyengült, újfent a demokraták adnak elnököt, versenytársai pedig megerősödtek – ilyen körülmények között visszatérhet a demokráciaexport gyakorlata.

Patrick Egan, a FWD Affairs igazgatója szerint Donald Trump olyan nagy változást hozott az amerikai közéletben, hogy az úgynevezett „trumpizmus” Joe Biden győzelmével sem fog eltűnni, továbbra is megmaradnak a Trump által elért eredmények.

Mint mondta, Trump politikája nyitott határok helyett erős határokat, teljesen nyitott kereskedelem helyett kölcsönös előnyökön alapuló nemzetközi kereskedelmet, „multikulti” helyett pedig hazafiságot hozott.

Álláspontja szerint ezek a trumpista értékek megmaradnak, csupán az a kérdés, hogy ki fogja ezeket a nyilvánosságban képviselni a jövőben, Trump ott tud-e maradni a Republikánus Párt élén.

Patrick Egan szerint Joe Biden egy középutas politikus a Demokrata Párt élén, nem olyan szélsőbalos politikus, mint Bernie Sanders. Véleménye szerint nem várható olyan típusú beavatkozás a részükről az egyes országok belpolitikájába, mint ami például Hillary Clinton külügyminiszterségét jellemezte.

Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint a koronavírus-járvány egyértelműen közrejátszott Donald Trump vereségében az elnökválasztáson, illetve komoly tényező volt még az a hatalmas médiaellenszél, amivel szembe kellett néznie a kampánya során az amerikai elnöknek.

Szintén komoly tényező volt a vereségében annak is, hogy Trump az elittel szemben politizált, így komoly erők szövetkeztek össze ellene.

Továbbra is az USA a világ vezető hatalma

Galló Béla osztotta Patrick Egan álláspontját, miszerint nem lenne előnyös az Egyesült Államoknak, ha minden tekintetben visszajönne az Obama-adminisztráció külpolitikája, nagyon sok olyan eredményt ért el – például a Közel-Keleten – Donald Trump, amelyhez nem szabad hozzányúlnia az új demokrata vezetésnek.

Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint komoly probléma volt Donald Trump esetében, hogy nem tudta átvenni a kulturális dominanciát és a kulturális elit szinte teljes egészében az amerikai elnökkel szemben foglalt állást. Ez véleménye szerint nagymértékben közrejátszott abban, hogy a demokratáknak kedvező témák domináltak a kampány során és Donald Trump komoly ellenszéllel szembesült. Kitért arra is, hogy Joe Biden akár még a Brexit folyamatába is beleszólhat, az észak-írek például ebben bizakodnak, hiszen ők nem akarnak távozni az Európai Unióból.

Frank Füredi szerint a klímaváltozás témáját is az amerikai dominancia fitogtatására fogja felhasználni Joe Biden, ez lesz az egyik eszköz a kezükben a globális kultúrharchoz.

Az elmúlt évtizedben látványos kihívások érték a globális neoliberális világrendet. Az Egyesült Államok a nemzetközi megegyezésekből kivonult és önmagára koncentrált, Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból, Kína gazdasági pólusépítésbe kezdett, Oroszország és Törökország pedig egyre erősebb geopolitikai játékosokká váltak.

Ezzel kapcsolatosan a Mozgásban vendége elmondták, az Amerikai Egyesült Államok továbbra is a világ vezető hatalma, még Kína sem tudta megközelíteni, az EU pedig nem tekinthető az USA versenytársának, annyira le van maradva.