Biró András: Svédország, a multikulturalizmus fellegvára

  •  
  •  

A muszlimok sikertelen integrációja kapcsán az északi állam az elmúlt években egyre gyakrabban került a figyelem középpontjába.

A 2015-ös migrációs válságot megelőzően Svédország bizonyos fokig képes volt fenntartani a jóléti, stabil multikulturális állam eszményképét, azonban – ahogyan azóta bebizonyosodott – ezen narratíva végérvényesen megbukott. A migrációs válság során Svédország fogadta be a legtöbb egy főre eső menekültet és bevándorlót, ami több mint 1 millió embert jelent, és a lakosság 10 százalékának felel meg.

Emiatt a svédek előszeretettel nevezik magukat 2015 óta „humanitárius szuperhatalomnak”, azonban a válság következtében beáramlott milliós közel-keleti tömeg rávilágított, hogy a korábban befogadott muzulmán bevándorlók sem integrálódtak megfelelően, ezáltal olyan problémák váltak szembetűnővé, amelyeket többé lehetetlen elkendőzni. A muszlimok által kialakított párhuzamos társadalmak már évtizedek óta léteznek Svédországban, ahol az állami szervek erőszak-monopóliuma egyszerűen nem érvényesül, és az országot vezető liberális elit részéről hajlandóság sem mutatkozik a probléma megoldására. A folyamat eszkalációjára rávilágít, hogy már statisztikai kozmetikázással vagy szisztematikus elhallgatással sem lehet fenntartani a muszlimok sikeres integrációjának narratíváját. A bevándorlók felülreprezentáltsága a szexuális és egyéb súlyos bűncselekményekben, a nagyvárosokban történő rendszeres robbantások és bandaháborúk, illetve az egyre súlyosabb antiszemitizmus rávilágít, hogy Svédország – a média fősodra által közvetített torzított kép ellenére – kedvezőtlen átalakuláson megy keresztül.

Egy évtizeddel ezelőtt a gettóbeli zavargások és a rendőrség elleni bombatámadások kivételes eseménynek minősültek, míg napjainkban mindennapi jelenséggé váltak.

A schrödingeri no-go zónák

A svéd hatóságok, szembesülvén az integrációs politika kudarcaival, az elmúlt évtizedek során egy sor olyan intézkedést hoztak, amelyek a nyelv átalakításával a valóság kozmetikázását célozták meg. Az így létrejött orwelli „svéd újbeszél” eufemisztikus módon kívánja elfojtani a társadalmi diskurzust az országot érintő súlyos problémák kapcsán.

A jelenség legszembetűnőbb példája, hogy az északi hatóságok nem használnak olyan kifejezéseket, mint „muszlim gettók” vagy „muszlim párhuzamos társadalmak”, hanem a valóságban ezen kategóriába tartozó területeket „veszélyeztetett kerületek” címkével látták el.

A migrációs válság csúcspontjának évében, vagyis 2015-ben, a svéd rendőrség éves munkája részeként publikált egy listát, amelyen ezek az úgynevezett „veszélyeztetett kerületek”, vagyis az ország szegregált külvárosi kerületei szerepelnek. A rendőrség megfogalmazása szerint ezen kerületek „alacsony szocio-gazdasági státuszú, földrajzilag behatárolható területek, ahol a bűnözők befolyásuk alatt tartják a helyi lakosságot”. A rendfenntartó szerv értékelése szerint a bűnbandák befolyása ezekben a kerületekben inkább szociológiai kontextusú, és nem mutatkozik valódi szándék arra vonatkozóan, hogy átvegyék a hatalmat és kontrollálják a területet.

60-ra növekedett a „veszélyeztetett kerületek” száma az országban, amelyek közül 22 „különösen veszélyeztetett kerület”, 10 „kockázatos kerület” (magas a kockázata annak, hogy különösen veszélyeztetetté válik) és 28 „veszélyeztetett kerület”.

A „különösen veszélyeztetett kerületek” esetében olyan meghatározó a bűnözői jelenlét, hogy széleskörűen ellehetetleníti a bírósági eljárások kivitelezését, továbbá a rendőrség sem képes erőszak-monopóliumát fenntartani. Ez olyan formában is megjelenik, hogy a rendőrök sem mernek bemenni az adott kerületbe erősítés és alternatív menekülési útvonalak megtervezése nélkül. Ezeken a területeken a rendfenntartóknak az ingatag helyzet miatt rendszeresen alkalmazkodniuk kell a helyi bűnbandák módszereihez, amihez jelentősen hozzájárult, hogy az elmúlt évek során rendszeressé váltak a rendőrök elleni késeléses, bomba-, illetve a rendőrautókra dobott Molotov-koktélos támadások.

A svéd rendőrség szerint Stockholmban nyolc, Malmőben és Göteborgban négy-négy, míg Botkyrka, Södertälje, Eskilstuna, Norrköping városában egyaránt három kerület sorolható a „veszélyeztetett kerületek” közé.

A svéd országos rendőrfőkapitány, Anders Thornberg a 2020 novemberében a Financial Timesnak adott interjújában alátámasztotta, hogy Svédországot egyre növekvő biztonságpolitikai veszély fenyegeti a muszlimok által kiépített párhuzamos társadalmak által. A klánalapú rivális bandák közötti lövöldözések és bombatámadások rendszeressé váltak Stockholm, Göteborg és Malmö bevándorlók által lakott negyedeiben. 2015 júniusában egy négyéves kislány halt meg egy vérbosszúalapon elkövetett robbantás következtében Göteborgban, majd 2016 augusztusában egy nyolcéves birminghami fiú egy bandaháború során elhajított gránát által halt meg, szintén Göteborgban.

A teljes írás a 888.hu oldalán olvasható.