SZŰCS GÁBOR: ADOTTAK A GYŰLÖLETKELTÉS SZANKCIONÁLÁSÁNAK ALKOTMÁNYOS KERETEI

A véleménynyilvánítás szabadságát, mint elsőgenerációs alapjogot, Magyarország Alaptörvénye és számos nemzetközi jogi dokumentum is garantálja, de mint mindennek, úgy a „szabad szólásnak” is van határa. A tradicionális- és közösségi médiában – különösen a politikusokkal szemben – megnyilvánuló uszítás és gyűlöletkeltés olyan szintre jutott, hogy 2024-ben megtörténhetett az Európai Unióban, hogy emberölést kíséreltek meg egy legitim módon megválasztott miniszterelnök sérelmére – mindezt egyfajta politikai véleménynyilvánításként. Ugyan a közszereplők elfogadták, hogy szélesebb körben tűrik a velük szemben megfogalmazott véleményt, arra viszont senki sem vállalkozott, hogy szótlanul viselje a halálát kívánó uszító kommenteket. Mindezt az Alkotmánybíróság is számtalanszor kimondta, itt lenne tehát az ideje, hogy hatósági eszközökkel gátat szabjunk a gyűlölet elburjánzásának. (tovább…)

Mindig péntek: Harci helyzet van

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb, külpolitikai témájú adásában Békés Márton, az Intézet igazgatója először Kosztur András vezető kutatóval beszélget az orosz–ukrán háborúban a jelek szerint közelgő végjátékról, ami persze még hosszan elhúzódhat, katonai, diplomáciai és geopolitikai szempontból egyaránt. Aztán Biró András elemzővel vesznek sorra négy hír, melyek mindegyike a végrehajtó hatalom megrendüléséről szó: a Ficó-merénylettől az iráni elnöki helikopter lezuhanásán és Zelenszkij elnöki ciklusának lejártán keresztül a Netánjáhú elleni elfogatóparancsig. A Mindig péntek legújabb, Harci helyzet című adása elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán. (tovább…)

A Fico-merénylet egész Európának intő jel

Minden eddiginél komolyabb politikai és társadalmi válság alakulhat ki Szlovákiában, miután múlt héten merényletet követtek el Robert Fico miniszterelnökkel szemben. Az ország történelmében mindezidáig példátlan tett következményeként szinte rögtön felfüggesztették a parlament működését, a hatóságok pedig jelentősen megerősítették a legfőbb közjogi méltóságok védelmét. A Fico elleni merénylet a szlovákiai társadalmat is megviselte, ami az elmúlt hónapokban zajló politikai csatározások eredményeként mára minden eddiginél megosztottabbá vált. Az egyre mélyülő törésvonalak így minden bizonnyal tovább polarizálják majd a lakosságot, amiben komoly szerepe van az ellenzéki politikusoknak, akiknek a megnyilvánulásai nagymértékben hozzájárulhattak annak a közhangulatnak a kialakulásához, ami végül a miniszterelnök elleni merénylethez vezetett. (tovább…)

Schmidt Mária: Európának vissza kell térnie a reálpolitikához

Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója a Weltwoche című svájci hetilapnak adott német nyelvű interjújában elemezte a kínai elnök budapesti látogatásának jelentőségét, a realista politika reneszánszának szükségességét, valamint a június 9-ei választások fontosságát is. (tovább…)

MINDIG PÉNTEK CÍMMEL ELINDULT PODCAST-SOROZATUNK

Szuverenitásával fizet Lengyelország a jogállamisági vita lezárásáért

Az Európai Bizottság május első hetében bejelentette, hogy újraértékelte a lengyel jogállamiság helyzetéről szóló álláspontját a hírhedt 7. cikk szerinti eljárással összefüggésben és arra jutott, hogy Lengyelországban helyreállt a jogállam. A döntés hátterében nem állnak frissen elfogadott és végrehajtott reformok, ehelyett Brüsszel bemondásra elfogadta az új lengyel kormány vállalásait. E vállalások egyike, hogy Lengyelország a jövőben feltétel nélkül betartja az Európai Unió Bíróságának döntéseit és korlátozás nélkül elismeri az uniós jog elsőbbségét. Lengyelország azzal fizeti meg a jogállamisági eljárás lezárásnak árát, hogy közjogi értelemben feladja saját szuverenitását. Brüsszel már nem is igyekszik leplezni a politikai alapon alkalmazott kettősmércét, hiszen felfogásában ugyanaz az ország attól függően lehet jogállam vagy nem jogállam, hogy éppen melyik párt van kormányon. (tovább…)

Orbán kontra Soros – Bemutattuk G. Fodor Gábor új könyvét

G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójának legújabb könyve, az Orbán kontra Soros címet viselő kötete kapcsán könyvbemutatót szervezett Intézetünk. A Terror Háza Múzeumban tartott rendezvény során Stumpf István, a Tokaj-Hegyalja Egyetem alapító elnöke laudációban méltatta a könyvet, a kötetről pedig Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója és a szerző, G. Fodor Gábor beszélgetett Szabó László kommunikációs szakember moderálása mellett. Intézetünk Új idők sorozatának ötödik köteteként megjelenő könyve új szempontból világítja meg az elmúlt negyven év magyar és nemzetközi eseményeinek történetét és bepillantást nyújt a politikai küzdelmek kulisszái mögé. A két, világpolitikában jegyzett személy párbaja megfeleltethető kettejük világnézeti szembenállásának és lehető teszi, hogy minden, ami ma a politika középpontjában áll, mindenki számára egyszerűen érhetővé, világossá váljon. (tovább…)

A technológiai verseny geostratégiája

A globális politikai átrendeződés és technológiai változások kölcsönösen hatással vannak egymásra. A koronavírus járvány, valamint az elmúlt évek konfliktusai nemcsak a globális értékláncok törékenységére mutattak rá, de egyes gyorsan fejlődő vagy eddig nem teljesen kiaknázott területek jelentőségére is. A kritikus nyersanyagok hozzáférhetősége, a mesterséges intelligencia fejlődése, a kiújuló űrverseny mind-mind a jövőbeli (geo)politikai folyamatok meghatározó témája lehet. (tovább…)

Az EP-választás tétje: háború vagy béke

A háborúpárti politikai szereplők igyekeznek elterelni a figyelmet a háború ügyéről a választási kampányban, ugyanis tudják, hogy az ő álláspontjuk kisebbségi ebben a kérdésben. Hasonlóval próbálkoztak az illegális bevándorlás ügyében a korábbi választáson, amikor álproblémának nevezték azt – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az EP-választáson Európa jövőjéről és politikai irányáról dönthetnek az európai választók, a legfontosabb európai kérdés most pedig az, hogy tovább folytatódik-e a háborús hergelés vagy sikerül-e a béke irányába elmozdulni. (tovább…)