Míg korábban azt hangoztatták Brüsszelben a nyugati vezetők, hogy jogállamisági kérdések miatt tartanak vissza uniós forrásokat Magyarországtól, ma már egyre nyíltabban kimondják, hogy valójában ez csak egy zsarolási eszköz annak érdekében, hogy változtassák meg Magyarország álláspontját például Ukrajna ügyében. Az új német kancellár már Szlovákiát is ezzel fenyegeti, amire Robert Fico határozottan reagált – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Tisza is részt vesz ebben a külföldi nyomásgyakorlásban, amit Kollár Kinga pár héttel ezelőtti kijelentése is jól mutat.

Az elmúlt években az uniós források ügye fontos vitatéma Magyarország és Brüsszel között, hazánktól továbbra is jelentős pénzösszeget tartanak vissza, olyan forrásokat, amelyek járnak Magyarországnak – kezdte legújabb videóelemzését Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: ugyanakkor míg korábban szinte kizárólag jogállamisági szempontokkal indokolták az uniós források visszatartását, az utóbbi időben egyre nyíltabban vallják be brüsszeli és más nyugati tagállami vezetők, hogy valójában egy nyílt politikai zsarolásról van szó.

Tavaly januárban például maga Ursula von der Leyen jelentette ki, hogy Brüsszel az LMBTQ-jogok és a migráció miatt tartja vissza a Magyarországnak járó uniós pénzek jelentős részét, de az elmúlt napokban maga az új német kancellár jelentette ki, hogy az Ukrajna kapcsán képviselt álláspontjuk miatt az Európai Unió nyomást tud gyakorolni a magyar és szlovák kormányokra. Friedrich Merz úgy fogalmazott: „Nem tudjuk elkerülni a konfliktust Magyarországgal és Szlovákiával, ha ezen az úton haladunk.” A német kormányfő kijelentette, „nem engedhetjük meg, hogy az egész Európai Unió döntései egy kis kisebbségtől függjenek”. Szerinte az EU-nak vannak lehetőségei arra, hogy fokozott nyomást gyakoroljon Magyarországra és Szlovákiára, ezek közé tartozik szerinte a Magyarország ellen indított jogállami eljárás. Hozzátette, „mindig van lehetőség arra is, hogy megvonjuk tőlük az európai pénzeket” – idézte Deák Dániel az új német kancellárt. Ugyancsak hasonló kijelentést tett a napokban a dán EU-s ügyekért felelős miniszter, aki szerint, miután Magyarország ellenzi Ukrajna uniós tagságát, újabb nyomást kell helyezni hazánkra annak érdekében, hogy változtassa meg az álláspontját.

Robert Fico szlovák kormányfő határozottan reagált a német kancellár kijelentésére, mint mondta: Szlovákia nem egy kisdiák, akit ki kell oktatni, „a német kancellár szavai teljes mértékben elfogadhatatlanok a modern Európában. Ha nem engedelmeskedünk, akkor büntetés következik? Ez nem a kohézió és az együttműködés keresésének útja. Szlovákia szuverén álláspontjai nem hiúságból fakadnak, hanem nemzeti-állami érdekeinkből.” A szlovák miniszterelnök szerint az egyetlen kötelező vélemény politikája a szuverenitás és a demokrácia tagadása. „Ha halljuk ezeket az agresszív megjegyzéseket, az az érzésem, hogy nem jó idők felé tartunk” – tette hozzá.

Deák Dániel hozzátette: ehhez a külföldi nyomásgyakorláshoz kapcsolódnak belpolitikai szereplők is, ilyen például a Tisza párt, melynek EP-képviselője, Kollár Kinga pár héttel ezelőtt kijelentette, hogy örül az uniós források visszatartásának, hiszen az rossz a magyarok számára, ha pedig rossz Magyarországnak, az javítja az ellenzék esélyeit a 2026-os parlamenti választáson. Ez a kijelentés is azt mutatja az elemző szerint, hogy van egy nyílt összejátszás a brüsszeli vezetés és a hazai ellenzék között. Brüsszelnek ebben az az üzlet, hogy ha esetleg 2026-ban a választáson a Tisza nyer, akkor egy olyan kormány kerülne hatalomra, amelyik engedelmeskedik a kéréseknek, támogatja például Ukrajna uniós tagságát – mondta az elemző.

Ugyanis, ha sokan visszaküldik az íveket, az jelentős erődemonstráció, olyan erős társadalmi legitimációt jelez, amely nagyobb mozgásteret nyújt a szuverenista magyar kormánynak, amelyik mind a migráció, mind a genderpropaganda, mind Ukrajna kapcsán a magyar nemzeti érdekeket képviseli.