Erős kormány, stabil ország: Magyarország az egyik legstabilabb uniós tagállam

  •  
  •  

A XXI. Század Intézet arra vállalkozott, hogy létrehozza az Európai Stabilitás Indexet, amelynek keretében számos szempont alapján megvizsgálja, mennyire stabilak az európai országok, és milyen helyzetben van Magyarország a többi uniós tagállamhoz képest. Az Index a 2016 és 2019 közé eső politikai, gazdasági és biztonsági folyamatokat vizsgálja az Európai Unió akkor még 28 tagállamában. Magyarország a lista második helyén végzett, mind politikai, gazdasági és társadalmi téren is az egyik legstabilabb ország az unióban. Míg a közép-európai országok a lista élére kerültek, addig több dél-európai ország komoly politikai és gazdasági gondokkal küzd, a leginstabilabb ország Spanyolország. Magyarországnak és a hozzá hasonlóan stabil tagállamoknak komoly előnyt jelenthet a mostani válságkezelésben, hogy mind politikai, mind gazdasági téren igen stabilak voltak az elmúlt közel fél évtizedben. Ennek köszönhetően jobb kiindulóhelyzetből futnak neki a mostani egészségügyi és gazdasági krízisnek, hiszen cselekvőképesebben tudnak fellépni. Komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy a koronavírus a leginstabilabb déli tagállamokat sújtja a leginkább, ezeknek az országok már egy eleve rendkívül nehéz kiinduló helyzetből kell megbirkózniuk a járvánnyal és annak gazdasági hatásaival.

A teljes tanulmány ide kattintva letölthető.

A 2008-as gazdasági világválság félrekezelése, a 2015-ös tömeges bevándorlási hullám begyűrűzése, a Brexit folyamatának elhúzódása, a spanyol belpolitikai válság eszkalálódása csak néhány olyan példa, amely komoly próbatétel elé állította Európa országait az elmúlt bő egy évtizedben és rávilágított arra, hogy Európa egy része a politikai, gazdasági és társadalmi stabilitás hiányától szenved. E három terület összefügg egymással, hiszen politikai stabilitás nélkül nem lehet sikeres gazdaságpolitikát folytatni, átalakítani a gazdaság szerkezetét, míg a gazdasági fejlődés és stabilitás elengedhetetlen a stabil társadalomhoz.

A XXI. Század Intézet által készített Európai Stabilitás Index az elmúlt négy év politikai, gazdasági és társadalmi folyamatainak elemzését követően pontozza és rangsorolja az Európai Unió tagállamait, kialakítva ezzel egy olyan listát, amely jól mutatja, mely országokban van a legnagyobb probléma, és mely országok tudhatják magukat biztonságban.

Az Index megállapításai szerint az elmúlt évek jelentősen átrajzolták Európa erőviszonyait, a korábbi sereghajtók dinamikus erősödésen vannak túl, míg számos meghatározó tagállam súlyos politikai, gazdasági és társadalmi problémákkal küzd. A gazdagabb országok egy ideig ugyan még fel tudják élni az elmúlt évtizedekben felhalmozott javaikat, azonban ha a jelenlegi folyamatok hosszú távon fennmaradnak, akkor belátható időn belül a közép-európai tagállamok felzárkóznak nyugati társaikhoz gazdasági és társadalmi szempontból.

Jól mutatja a közép-európai régió és leginkább a V4-országok elmúlt években tapasztalt erősödését, hogy az Európai Stabilitás Index utolsó tíz helyére öt dél-európai (Spanyolország, Görögország, Olaszország, Ciprus, Portugália), három nyugat-európai (Franciaország, Belgium, Egyesült Királyság), egy észak-európai (Finnország) és csupán egy közép- és kelet-európai (Románia) ország került. A lista első tíz helyére ugyanakkor öt közép-európai (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Szlovákia), három nyugat-európai (Luxemburg, Dánia, Írország), egy északi (Svédország) és egy déli állam került (Málta).

A legstabilabb ország Málta, ahol a miniszterelnök 2019 végén egy újságíró meggyilkolásának ügye miatt ugyan lemondásra kényszerült, de a kormánypárt támogatottsága továbbra is a legmagasabb Európában: az EP-választáson például közel 55 százalékot ért el a Máltai Munkáspárt, az eset tehát a politikai stabilitásra alig volt hatással. Az országban a gazdasági növekedés mértéke grandiózus, a költségvetés pedig évről évre masszív többlettel zár. Az ország államadóssága is jóval az éves GDP 50 százaléka alatt az utolsó vizsgált évben, 2019-ben, ráadásul a lakosság és a vállalati szektor sem számít eladósodottnak.

A második legstabilabb ország Magyarország. A politikai stabilitás itt is rendkívül erős, a kormánypártok támogatottsága 2006 óta, tehát közel másfél évtizede töretlen, az Orbán Viktor vezette kormány 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban is kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben.

A GDP-növekedés mértéke rendre meghaladja az uniós átlagot, sőt az élmezőnyben található, 2019-ben sem volt érzékelhető lassulás, egyik-másik negyedévben még az 5 százalékot is meghaladta. Az államháztartás hiánya alacsony, a kormányzat célként tűzte ki a szufficites költségvetés elérését. A korábbi magas szintről az államadósság évről évre csökken, 2019-re az éves GDP 70 százaléka alá mérséklődött.

A harmadik és negyedik helyre szintén a Visegrádi Négyekhez tartozó Lengyelország, illetőleg Csehország került. A középmezőnyben helyezkedik el a meghatározó tagállamok közül Ausztria, Hollandia és Németország. Ezekben az országokban a politikai stabilitás mellett a gazdasági és társadalmi stabilitás is erőteljesen csökkent az elmúlt években. Szintén ebben a csoportban találhatók a balti államok.

A legnagyobb bajban Spanyolország van, ahol 2019 novemberében négy éven belül a negyedik választást kellett megtartani, de így is csak hónapok után sikerült felállítani egy parlamenti többséggel éppen csak rendelkező koalíciós kormányt.

Az országot emellett a katalán szeparatizmus erősödése miatt a szétesés is fenyegeti, számottevő továbbá a terrorfenyegetettség, gyenge a gazdasági növekedés, magas az államadósság, az unióban a második legmagasabb a munkanélküliek aránya, ráadásul egy rendkívül súlyos demográfiai válság is komoly társadalmi kockázatokat jelent.

Igen instabil Görögország is. A déli-európai országban 2018. augusztus 20-án ért véget a világtörténelem egyik legnagyobb pénzügyi mentőprogramja, amelynek keretében az egymást követő mentőcsomagokra összesen 289 milliárd eurót költöttek.

A görögök életszínvonala hatalmasat esett, a nyugdíjak majdnem megfeleződtek, rengeteg segélytípus megszűnt, jelentősen emelkedtek az adók, a munkanélküliség közel 20 százalékos, mintegy 400 ezren hagyták el az országot. A görög kormányoknak emellett el kellett adniuk az állami javakat, többek között a kikötőket és a repülőtereket, amelyek nagy része külföldi kézbe került. A gazdaság az utóbbi időszakban lassú növekedésnek indult, a munkanélküliség csökken, a tetemes államadósság (a GDP több mint 170 százaléka) viszont megmaradt, a görög gazdaság jóval gyengébb most, mint a kétezres évek elején volt.

Nincsen sokkal jobb helyzetben Olaszország és Franciaország sem, mely országok szintén az Európai Stabilitás Index rangsorának a végén helyezkednek el. Mindkét ország komoly problémáktól szenved: Olaszországot a politikai instabilitás mellett súlyos gazdasági problémák – például magas államadósság és munkanélküliség – is sújtják, Franciaország pedig a súlyos terrortámadásokkal, magas eladósodottsággal, romló közhangulattal és a bevándorlás miatt párhuzamos társadalmak kialakulásával szembesül.

A 2020 elején kitörő koronavírus járvány éppen azokat az államokat sújtja leginkább Európában, amelyek már a korábbi években is a leginstabilabbak voltak, így már egy eleve rossz helyzetben érte őket a mostani újabb egészségügyi és gazdasági válság.

Ebből a szempontból előnyt élveznek a közép-európai tagállamok, különösképpen a V4-ek, amelyek az elmúlt években stabil politikai és gazdasági környezetet alakítottak ki. Ennek köszönhetően cselekvőképesen tudnak fellépni a járvánnyal szemben és már most elkezdték kidolgozni azokat a programokat, amellyel a negatív gazdasági hatásokat kezelnék.

Magyarországot sokkal jobb állapotban érte a mostani válság, mint a 2008-as globális gazdasági válság, amikor a politikai instabilitással és a már eleve gyengélkedő gazdasággal rendelkező hazánk elsőként fordult az IMF-hez és más nemzetközi szervezetekhez segítségért.

Az elmúlt tíz éves stabil kormányzás felhalmozási időszak is volt, így egy ilyen kiinduló helyzetből sokkal könnyebb lesz a válság politikai és gazdasági kezelése. Magyarország az elmúlt 10 évben végig próbálta és megszokta azokat a stratégiákat, amelyek a közgondolkodásban és politikai cselekvésben is segítségére lehetnek most. Ilyen fontos lépések voltak többek között a határzár bevezetése, a nemzeti közösség megerősítése, a stratégiai ágazatok nemzeti kézbe vétele, az önálló és bátor társadalom- és gazdaságpolitikai lépések megtétele.

Az Európai Stabilitás Index a politikai, gazdasági és társadalmi stabilitáson belül 6–6 különböző területet vizsgál. Területenként maximum 10 pontot kaphat egy ország, ami egy kategórián belül maximum 60 pontot, a három kategóriát összesítve pedig maximum 180 pontot jelent. A végső rangsor a XXI. Század Intézet szakértői által adott pontok száma alapján állt össze, továbbá minden ország esetében készült szöveges elemzés is, amely az elmúlt négy év legfontosabb politikai, gazdasági és társadalmi folyamatait mutatja be. Az országok elemzése és rangsorolása során az Eurostat, a KSH, az OECD, a Statista, a World Bank, a Trading Economics, a NATO, a Global Terrorism Index, valamint a The Global Economist adatbázisait vettük alapul. Felhasználtuk továbbá az adott ország kormányzati honlapját, dokumentumait, illetőleg az Index által vizsgált területeken megjelent bejelentéseket, híreket, politikai eseményeket és közvélemény-kutatási adatokat. Az adatokat az Index kialakításánál négy évre visszamenően (2016–2019) értékeltük a rangsor megalkotásakor.

Az Európai Unió tagállamainak rangsora:

A teljes tanulmány ide kattintva letölthető.