Címke: Magyarország

Az Európai Bizottság első éves jogállamisági jelentése a már jól ismert ellenzéki álhíreket tartalmazza, az úgynevezett „jogállamisági” kérdést pedig ismét politikai furkósbotként használják a balliberális politikai körök Magyarországgal szemben – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, ezeknek az összehangolt nemzetközi támadásoknak az állhat a hátterében, hogy a liberális körök így igyekeznek csökkenteni Magyarország politikai mozgásterét az uniós egyeztetéseken, amelyek egyebek mellett a következő hétéves uniós költségvetésről, a helyreállítási alapról és az új migrációs paktumról szólnak. Az elemző hozzátette, nem meglepő a jelentés hangneme, hiszen annak az elkészítésében részt vett az a Soros-hálózathoz tartozó Vera Jourová, aki több alkalommal is élesen támadta Magyarországot. (tovább…)

Míg a nyugat-európai tagállamok csak részben voltak képesek megbirkózni a koronavírussal, addig a V4-országok továbbra is élen járnak a járványkezelésben. Bár a pandémia második hullámának megjelenésével az esetszámok a térség országaiban is emelkednek, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia folyamatos együttműködésének, valamint a határozott és időben meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően lényegesen eredményesebben tudtak reagálni a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válságra. Így a V4-országokban a lakosságszámhoz viszonyítva még mindig jóval alacsonyabb az uniós átlagnál a fertőzettek és az elhunytak száma. (tovább…)

A közép-európai rendszerváltoztatások után általánosan elvárttá és elfogadottá vált a nyugati országok másolása.
(tovább…)

Augusztus 20-án, a révkomáromi Tiszti Pavilon dísztermében a felvidéki magyar pártok aláírták azt az együttműködési szándéknyilatkozatot, amelyben a felek elkötelezték magukat egy egységes magyar képviselet mellett. A Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás elnökei által aláírt dokumentum egy olyan, több mint tíz éve tartó ellentétnek és széthúzásnak vethet véget a felvidéki magyarság körében, amelynek komoly negatív hatásai voltak az elmúlt évtized magyar politikájára, ami végül a 2020-as parlamenti választási kudarchoz vezetett. A Forró Krisztián (MKP), Solymos László (Most-Híd), és Mózes Szabolcs (Összefogás) által szignózott szándéknyilatkozat egy olyan hosszútávú együttműködés kezdete lehet, amely újra összefoghatja az apátiába süllyedt felvidéki magyarságot. Mindehhez azonban olyan évtizedes ellentétek és problémák végére kell pontot tenniük a feleknek, amelyek megoldása elengedhetetlen a felvidéki magyarság egységes képviseletéhez. (tovább…)

A trianoni békeszerződés századik évfordulója előtt két nappal Igor Matovič szlovák kormányfő meghívására a pozsonyi várba látogatott a felvidéki magyarság száz jeles képviselője. A történelmi jelentőségű találkozón Matovič a szlovákok és magyarok közti együttműködést és a békés egymás mellett élés fontosságát hangsúlyozta, két nappal később pedig a közösségi oldalán kitett bejegyzésében kért bocsánatot a felvidéki magyarságtól, az őket az elmúlt száz évben ért sérelmekért. A miniszterelnök gesztusa kétségkívül történelmi jelentőségű, amely komoly változást hozhat a felvidéki magyarok számára. A sokáig asszimilációs politikát folytató szlovák kormányok az elmúlt harminc évben több olyan politikai intézkedést hoztak, amelyekkel igyekeztek ellehetetleníteni a felvidéki magyarság megmaradását az országban. (tovább…)

Az elmúlt egy évtized folyamatai jelentősen átrajzolták Európa erőviszonyait, a korábbi sereghajtók dinamikus erősödésen vannak túl, míg számos meghatározó nyugati tagállam súlyos politikai, gazdasági és társadalmi problémával küzd. A koronavírus-járvány éppen azokat a nyugat-európai és dél-európai országokat érintette a legsúlyosabban, amelyek már eleve rossz gazdasági és politikai állapotban voltak, míg az elmúlt évek sikertörténeteinek számító közép-európai országok lényegesen kevesebb áldozattal vészelték át az elmúlt hónapokat. Ráadásul az előrejelzések szerint a cselekvőképes politikai és stabil gazdasági alapoknak köszönhetően például Magyarország a régió több országához hasonlóan jóval kisebb gazdasági visszaesést fog elszenvedni, mint a járvány által leginkább érintett és már eleve rossz állapotban lévő nyugati és déli tagállamok. Mindennek köszönhetően Magyarország és a V4-ek politikai súlya tovább erősödhet az uniós tárgyalásokon, ez a régió megerősödve kerülhet ki a mostani válságból. (tovább…)

1993 végén Bukarestben Soros György a következőt mondta a „kelet-európai birtokán” tett többhetes körutazására őt elkísérő amerikai riporternek: „Nyugodtan írja csak azt, hogy ami egykor szovjet birodalom volt, az Soros-birodalom lett.” A terepszemlét novemberben kezdte Prágában, utána Szarajevó következett, ahonnét Horvátországba utazott, hogy pár nappal később Budapesten landoljon. Az újságíró összesen hat napot töltött együtt Sorossal, amikor ezt követően végigjárták délkelet-európai „hátsókertjét”, melynek állomáshelyei a következők voltak: Temesvár, Bukarest, Kisinyov (Chișinau), Szófia, Tirana. Soros mindenütt felkereste helyi alapítványa irodáját, tárgyalt támogatóival és azokkal, akiket ő támogatott, fogadta az újságírókat vagy éppen őt fogadták állami vezetők (Horvátországban és a Moldovai Köztársaságban egyenesen az államfő, bár előbbi emlékei szerint addigi élete legrosszabb találkozója volt). Albániából az eredeti tervek szerint Bécsbe ment volna, de hirtelen irányváltással londoni fuvart kért a pilótától.1993 legvégén, amikor szemléje befejeződött, egy másik projekt is lezárult: a Soros-birodalom létrehozásának első, tízéves szakasza ugyanis befejeződött. 1994-ben Soros György győztesnek nyilvánította a közép- és kelet-európai rendszerváltoztatással párhuzamosan véghezvitt, térségbeli tevékenységét, de kevesellte annak eredményét. Az első tíz évben a Soros-projekt kitüntetett, modellértékűnek szánt, úttörő vállalkozása Magyarországon volt. (tovább…)

Miközben a koronavírus egész Európában komoly erőpróba elé állította a kormányokat, a Visegrádi Együttműködés tagállamai sikeresen vették fel a harcot a járvánnyal. A Csehországból, Lengyelországból, Magyarországból és Szlovákiából álló V4-ek a folyamatos együttműködésnek, valamint az időben meghozott, határozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően sokkal eredményesebben tudtak reagálni a COVID-19 okozta egészségügyi válságra, mint a nyugat-európai országok. Mindemellett az időközben életre hívott gazdasági mentőcsomagok jelentős segítséget nyújtanak számukra a járvány által előidézett gazdasági válság leküzdésében. (tovább…)

A koronavírus-járvány okozta egészségügyi, társadalmi és gazdasági válság eddig soha nem látott kihívás elé állította az Európai Uniót, amely a válságkezelés során nem egy szervezetten működő, erős legitimációjú föderális szervezetként cselekedett, sokkal inkább egy olyan bonyolult működésű, lassan reagáló és a belső politikai feszültségektől döntésképtelen intézményrendszer képét mutatta, amelyet csupán az egyes tagállamok gazdasági érdekei tartanak egyben. Az elmúlt negyedévben jól megfigyelhető volt, hogy a védekezés során a nemzetállamok politikai autonómiája megerősödött. A tagállamok kormányai számos jogosultságot „vettek vissza” az unió közös politikai ügyeiből, részben az EU cselekvésének hiánya, illetve megkésettsége miatt, részben pedig a saját polgáraik elvárásainak engedelmeskedve. A ma rendelkezésre álló tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetállamok saját hatáskörükben gyorsabb, hatékonyabb és a közösség számára eredményesebb döntéseket tudtak hozni, mint az Európai Unió bürokratikus intézményei. (tovább…)

A járvány kitörése óta az ellenzéki pártok és sajtótermékek rendre kritizálják a kormány járványügyi intézkedéseit, többször azt állították, hogy azok nem elegendőek vagy nem megfelelőek. Van olyan ellenzéki politikus is, aki szerint a halálozások száma arányaiban Magyarországon a legmagasabb az egész világon. A XXI. Század Intézet a tisztánlátás érdekében összesítette a fertőzöttek, az aktív esetek és a halálozások számát az Európai Unió tagállamaiban, amelyből kiderül, hogy az ellenzéki állításokkal szemben hazánk kezelte az egyik leghatékonyabban a járványt, hiszen Magyarországon van a lakosságszám arányában az egyik legkevesebb fertőzött, illetve a halálázások száma is jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. Arányaiban a legtöbben Belgiumban, Spanyolországban és Olaszországban hunytak el a koronavírus-járvány következtében. (tovább…)

A XXI. Század Intézet arra vállalkozott, hogy létrehozza az Európai Stabilitás Indexet, amelynek keretében számos szempont alapján megvizsgálja, mennyire stabilak az európai országok, és milyen helyzetben van Magyarország a többi uniós tagállamhoz képest. Az Index a 2016 és 2019 közé eső politikai, gazdasági és biztonsági folyamatokat vizsgálja az Európai Unió akkor még 28 tagállamában. Magyarország a lista második helyén végzett, mind politikai, gazdasági és társadalmi téren is az egyik legstabilabb ország az unióban. Míg a közép-európai országok a lista élére kerültek, addig több dél-európai ország komoly politikai és gazdasági gondokkal küzd, a leginstabilabb ország Spanyolország. Magyarországnak és a hozzá hasonlóan stabil tagállamoknak komoly előnyt jelenthet a mostani válságkezelésben, hogy mind politikai, mind gazdasági téren igen stabilak voltak az elmúlt közel fél évtizedben. Ennek köszönhetően jobb kiindulóhelyzetből futnak neki a mostani egészségügyi és gazdasági krízisnek, hiszen cselekvőképesebben tudnak fellépni. Komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy a koronavírus a leginstabilabb déli tagállamokat sújtja a leginkább, ezeknek az országok már egy eleve rendkívül nehéz kiinduló helyzetből kell megbirkózniuk a járvánnyal és annak gazdasági hatásaival. (tovább…)

A magyar kormány cselekvőképesen lép fel a koronavírus járvánnyal szemben, a legújabb gazdasági döntéseket például Európa legbátrabb intézkedéseinek nevezik. Ez a belpolitikai stabilitás nem alakulhatott volna ki a 2010-es szemléletmódváltás nélkül. Ahhoz, hogy megértsük ennek a világszerte tapasztalható fordulatnak a gondolati elemeit mindenképpen el kell olvasnunk Békés Márton a Kommentár legújabb, 2020/1. számában megjelent írását. (tovább…)

A török-kurd konfliktus októberi kiéleződése miatt kiemelt figyelmet kap Recep Tayyip Erdoğan budapesti látogatása, a hazai balliberális oldal élesen kritizálja a török elnököt, tiltakozást is szerveznek ellene. Ez az ellenzéki magatartás leginkább az aktuálpolitikai helyezkedésüknek tudható be, amely szembe megy a magyar érdekekkel. Hazánk számára ugyanis a legfontosabb szempont, hogy Törökország továbbra is betartsa az EU-val kötött megállapodását és ne engedje tovább a területén tartózkodó több millió bevándorlót. A nyilvános üzengetések ellenére szemmel láthatóan az EU vezetése is tisztában van mindezzel, hiszen október végén nagyjából 218 milliárd forintot utaltak át Törökországnak a területén tartózkodó migránsok ellátására. Tovább tetézi a problémát, hogy a Szíriával határos Libanon gyakorlatilag az összeomlás szélére került. (tovább…)

A konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) még a 2015-ös nagyarányú győzelménél is jobban szerepelhet az október 13-i parlamenti választáson Lengyelországban. Mindez kiemelt jelentőségű hazánk számára, hiszen a magyar kormány a bevándorláspolitikai kérdések mellett az uniós viták során is mindig számíthatott a lengyelekre. Mivel ez a két ország számít a V4 együttműködés motorjának, így a közép-európai partnerség jövője szempontjából is fontos a mostani választás. A Fidesz-KDNP és a PiS amellett, hogy kitűnően együtt tud működni külpolitikai kérdésekben, belpolitikai téren is hasonló felfogást képviselnek. (tovább…)