2020. JANUÁR

  •  
  •  

A XXI. Század Intézet minden hónapban elemzést közöl az eurázsiai (posztszovjet) térség fontosabb eseményeiről, azok sajtóvisszhangjáról, a térség országaiban lezajló politikai folyamatokról. Januári összeállításunk. 

 

Január elején Ukrajna került a nemzetközi figyelem középpontjába az Iránban lelőtt utasszállító tragédiája miatt, a hónap második felében pedig Oroszországra figyelt a világ, ahol Putyin bejelentése nyomán megkezdődött a politikai berendezkedés átalakítása és ezzel a hatalmi átmenet kidolgozása. Bár a térség egyensúlyát felborító fordulatok nem történtek, a Moszkvában zajló személyi változások hosszú távon az ország külpolitikai vonalvezetésére is kihathatnak, akár kimozdítva a holtpontról a kelet-ukrajnai konfliktus vagy a körvonalazódó eurázsiai integráció kérdését. Eközben az ukrán vezetést egyre több kritika éri inkompetenciája és a nyugati elitekkel való leplezetlen összefonódása miatt.

 

ABHÁZIA

Zavargások és előrehozott választások a szakadár köztársaságban. Január 9-én zavargások törtek ki Abházia fővárosában, Szuhumiban, amelyek az elnök lemondását követelték, mivel az ellenzék vezetője, Alhasz Kvicinija csalással vádolta meg a győztes Raul Hadzsimbát. A tüntetők nyomására a helyi választási bizottság érvénytelenítette a tavalyi elnökválasztások eredményét, és január 12-én Hadzsimba benyújtotta lemondását. Helyét ideiglenesen Valerij Bganba vette át, március 22-re új választásokat írtak ki. A tüntetések szervezésében több olyan személy is részt vett, akik korábban az oroszbarát szakadár Donyecki Népköztársaság oldalán harcoltak Ukrajnában. A Grúzia nyugati részén található Abházia maga is szakadár köztársaság, amelyet csupán Oroszország és szövetségesei ismernek el független államként.

 

BELARUSZ

Folytatódik a belarusz–orosz vita. A Belarusz Köztársaságban továbbra is az oroszokkal való viszony jellege a legfontosabb kérdés. Miután a szövetségi állam tervezett elmélyítésére nem került sor, ismét megélénkült a fosszilis energiahordozók ára körüli vita. Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök álláspontja az, hogy az orosz belföldi áraknak megfelelően kapjanak földgázt és kőolajat a belarusz fogyasztók is. Ennek nyomatékosítása végett megérkezett Belaruszba az első norvég kőolajszállítmány. Ennek mennyisége csekély, önköltsége pedig jóval magasabb az Oroszország felől érkező olajénak, így inkább demonstratívnak tekinthető üzletről van szó.

 

OROSZORSZÁG

Megnyitották a Török Áramlatot. Január 8-án hivatalosan is megnyitották a Török Áramlat nevet viselő gázvezetéket Isztambulban Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayip Erdoğan török elnök. A rendezvényen Alekszandar Vucsity szerb elnök és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök is részt vett. A vezeték január első napjaitól szállít orosz gázt a Fekete-tengeren és Törökországon át Bulgária, Észak-Macedónia és Görögország felé.

Módosul az alkotmány, lemondott a kormány. A januári hónap legfontosabb oroszországi történése minden kétséget kizáróan Vlagyimir Putyin elnök január 15-i bejelentése volt. Putyin az alkotmány módosítására tett javaslatot, amelynek lényege a hatalmi ágak közötti egyensúly átalakítása az elnök pozíciójának kárára, a régiók és az Állami Duma javára. Az elemzők ezt a hatalmi átmenet első lépéseként értelmezik, amelynek végén kirajzolódhat, hogy jelenlegi ciklusa 2024-es lejártát követően milyen formában vesz részt Putyin az ország vezetésében. Az elnök ezen kívül egy sor szociális intézkedést is bejelentett, amelyek végrehajtása a kormány hatáskörébe tartozik. Így beszédének első és legközvetlenebb következményeként lemondott Dmitrij Medvegyev kormánya. Az orosz elnök Mihail Misusztyint, a szövetségi adóhatóság vezetőjét javasolta Medvegyev helyére, ezt a Duma már 16-án el is fogadta. Misusztyint hatékony menedzserként ismerik, aki a hatáskörébe tartozó területen csökkenteni tudta a korrupció mértékét, és növelte a költségvetés adóbevételeit jórészt a digitalizációra épülő újításai révén.

Lengyel–orosz történelmi vita. Januárban tovább folytatódott a lengyel és orosz vezetők közötti szópárbaj a II. világháború eseményeinek értelmezése kapcsán. Ennek előzményeként a tavalyi évben a lengyel és orosz vezetők kölcsönösen felelősként nevezték meg a másik elődeit a második világháború kirobbantásában. A lengyelek szerint – összhangban az Oroszországban nagy felháborodást kiváltó európai parlamenti állásfoglalással – a Szovjetunió Németországgal azonos mértékben felelős a világháború kirobbantásában. Erre válaszként maga Putyin is számos alkalommal utalt arra, hogy Lengyelország maga is részt vett Csehszlovákia feldarabolásában, és jóval hamarabb kötött megnemtámadási szerződést Németországgal, mint a szovjetek. Egy alkalommal pedig az orosz elnök „antiszemita disznónak” nevezte az ‛30-as évekbeli lengyel nagykövetet, az orosz titkosszolgálatok által nyilvánosságra hozott korabeli dokumentumokra hivatkozva. A vita odáig fajult, hogy Lengyelország és vele karöltve Litvánia nem vett részt az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 75. évfordulója alkalmából megrendezett megemlékezéseken Izraelben, mivel azok fő felszólalója Putyin volt.

Lemondott Szurkov? Január 25-én egyik közeli munkatársa, Alekszej Csesznakov közlése szerint lemondott az elnöki segítői posztjáról Vlagyiszlav Szurkov, akit sokan a Kreml főideológusának tartanak. Ennek oka állítólag a Kreml Ukrajnával kapcsolatos politikájának megváltozott vonalvezetése. Utódjaként Dmitrij Kozakot emlegetik, akit a napokban neveztek ki az elnöki adminisztráció helyettes vezetőjének. Szurkov a grúziai és ukrajnai szakadár köztársaságok „kurátora” volt az elmúlt években. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint Szurkov elbocsátásáról szóló elnöki rendelet még nincs, így hivatalosan az elnök segítője továbbra is betölti pozícióját.

 

TÁDZSIKISZTÁN

Átalakulások a kormányban, harc az iszlám radikálisok ellen. Január utolsó napjaiban Emomali Rahmon tádzsik elnök egy sor személyi változtatást hajtott végre a kormány összetételében. A változtatások súlyát növeli, hogy ősszel elnökválasztásokat tartanak az országban, és hasonlóan a térség több államához, a negyedszázada kormányzó Rahmon utódlásának kérdése is egyre gyakrabban vetődik fel. A kormány tagjain kívül a leváltások és áthelyezések számos magasrangú hivatalnokot és oktatási intézmények vezetőit is értintették. Eközben Juszuf Rahmon tádzsik főügyész bejelentette 113 személy letartóztatását, akiket a számos országban, így 2006 óta Tádzsikisztánban is betiltott Muszlim Testvériség nevű szervezetben való részvétellel vádolnak. Néhány nappal korábban hetven elítélt büntetését hosszabbították meg, amiért 2018-ban és 2019-ben lázadásokat kezdeményeztek a tádzsik büntetésvégrehajtási intézményekben. Ezekért a börtönlázadásokért az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez köthető személyek voltak felelősek.

 

UKRAJNA

Irán tévedésből lelőtte az ukrán MAU légitársaság egyik utasszállító repülőjét. 2020. január 8-án Irán az iraki amerikai bázisok elleni légicsapásokat követően tévedésből légvédelmi rakétával megsemmisített egy ukrán utasszállító repülőgépet. A személyzet és az utasok­ – többségük iráni állampolgár – életüket vesztették. A tragédia heves vitákat váltott ki Ukrajnán belül. Miután Nyugaton felvetették Irán felelősségének lehetőségét, a nyugatbarát ellenzék ezen változat elfogadását követelte Zelenszkij elnöktől, aki azonban kivárt egészen az iráni beismerésig. Elemzők szerint ennek két oka lehetett: egyrészt biztosítani akarta az ukrán szakemberek munkáját a helyszínen, másrészt pedig az amerikai demokraták és az EU-s vezetők által képviselt irányvonalhoz alkalmazkodott, amely mérsékeltebb álláspontot képvisel Irán kérdésében.

Botrányok a kormány körül. Az Olekszij Honcsaruk vezette miniszteri kabinet ténykedése többször is kiváltotta a közvélemény felháborodását. Előbb a miniszterek és helyetteseik ukrajnai de olykor nemzetközi viszonylatban is – kimagasló bérezése borzolta a kedélyeket: egyes tisztviselők 3–5 millió forintnak megfelelő fizetést vihettek haza decemberben, miközben az orvosok vagy tanárok fizetése alig haladja meg a 60 ezer forintot. Még el sem csendesedett a fizetések körüli botrány, néhány nyilvánosságra került hangfelvétel rombolta tovább a kormány tekintélyét. A hangfelvételeken az hallható, ahogy a miniszterelnök néhány kollégájával Zelenszkij elnök „primitív gazdasági elképzeléseiről” beszél, valamint saját magát is gazdasági kérdésekben laikusként tünteti fel – miközben éppen azt vitatják meg, hogyan lehetne meggyőzni az elnököt, hogy az általuk megkezdett út helyes, és ne hallgasson a kritikusaikra. A hangfelvétel okán Honcsaruk benyújtotta lemondását, ez azonban inkább tekinthető színjátéknak, ugyanis a törvény által előírtaktól eltérően nem a Legfelsőbb Tanácsnak, hanem az elnöknek címezte azt. Az elnök színpadias körülmények között beszélt a miniszterelnökkel, majd adott neki „egy második esélyt”, megpedzegetve a kormány átalakítását.

Davosi út – oligarchák pénzén. Ukrajna 23 képviselőből álló delegációt küldött a davosi Világgazdasági Fórumra. A képviselők a kormányzó Nép Szolgája, valamint az ellenzéki Holosz (Hang) soraiból kerültek ki. Tekintetbe véve az eseményen való részvétel költségeit, a delegáció azonnal a média célkeresztjébe került: ki finanszírozta ezt az utazást? A képviselők egy része némi mellébeszélést követően elismerte, hogy útjukat a többek között Viktor Pincsuk oligarcha által finanszírozott Ukrainian House Davos állta. Pincsuk és alapítványai Soros György legfontosabb ukrajnai partnerei közé tartoznak az ezredforduló óta, emellett az oligarcha a Clinton Foundation egyik legnagyobb támogatója is. Pincsuk kapcsolata a Holosszal régóta ismert, a Nép Szolgája képviselőinek ilyen nyílt „támogatása” azonban még az ukrán sajtót is váratlanul érte.

Ukrán vasút a németeknek. Honcsaruk miniszterelnök Davosban jelentette be, hogy az ukrán vasutak irányítását tíz évre át fogják adni a Deutsche Bahnnak. A DB rövidesen cáfolta ezt, mondván, csupán tanácsadói szolgáltatást fognak nyújtani, később azonban elismerték, hogy folynak egyeztetések az irányításban való részvételükről is. Elemzők szerint a németek cáfolatának oka az lehet, hogy míg irányítás esetén nekik kellene fizetniük, a tanácsadói szolgáltatásokért az ukrán félnek kell majd a zsebébe nyúlnia. Mások meglepődtek, hogy miért a közismerten rosszul működő Deutsche Bahnt kérik fel az ukrán vasutak szervezeti rendbetételére.

 

ÜZBEGISZTÁN

Parlamenti választások, borítékolható eredménnyel. 2020. január 5-én tartották az üzbég alsóházi parlamenti választások második fordulóját, amelynek eredményeképpen kirajzolódott az új Oliy Majlis pontos összetétele. A választásokon az öt regisztrált politikai párt szerzett mandátumot, egyéni választókerületi rendszerben. Az eddig is kormányzó, centrista Üzbegisztáni Liberális Demokrata Párt szerezte a legtöbb mandátumot (53), eddigi koalíciós partnerét, a jobboldali Nemzeti Újjászületés Üzbegisztáni Demokratikus Pártot megelőzve (36). A hivatalos parlamenti ellenzéknek számító, baloldalibb retorikájú Adolat Szociáldemokrata Párt és a posztkommunista Üzbegisztáni Nemzeti Demokrata Párt 24, illetve 22 helyet szerzett. Az eddig kvótaalapon parlamenti képviselettel rendelkező, Üzbegisztán Ökológiai Pártjává alakuló Üzbegisztáni Ökológiai Mozgalom megtartotta 15 helyét. A rendszerellenzéket a választásokon indulni sem engedték. Január 1617-én a felsőházi választásokat is megtartották: a szenátorok többségét a helyi önkormányzatok képviselői választhatták meg, a száz szenátorból tizenhatot pedig Shavkat Mirziyoyev elnök nevezett ki.