Ez vár az Orbán-kormányra

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. Az új évad első részében többek között szó esett a politikai tér megváltozhatatlan sajátosságairól, az európai kormányokra váró dühmenedzsmentről, valamint a kormányon lévő erők önreflexiójának fontosságáról. A vendégek egyetértettek abban, hogy baljóslatú ősz közeledik, ami soha nem látott kihívások elé fogja állítani az európai kormányokat, és próbára teszi cselekvőképességüket.

G. Fodor Gábor azzal kezdte a beszélgetést, hogy érdemes mérleget vonni az áprilisi választások óta eltelt időszakra vonatkozóan. Ennek alapján a belpolitikai színtéren az rajzolódik ki, hogy van egy domináns kormánypárt, ami azóta is nyeri a helyhatósági választásokat, valamint van egy megsemmisült ellenzék, aminek következtében a baloldal a partvonalon kívülre szorult. Meglátása szerint ezért ennek kontextusában kell értelmezni azt is, hogy Dobrev Klára árnyékkormányt alakít, ami nemcsak az ellenzéket zárja karanténba, de a Fideszt is igazolja: csak a régi ellenzék van, aminek a vezetője Gyurcsány Ferenc.

Gerő András egyetértett azzal, hogy miután az ellenzék szétesett, csak a Demokratikus Koalíció maradt meg szervezett erőként, de azt is kiemelte, hogy hiába létezik egy üvegplafon a párt felett, a középpárti jelleg ellenére ők váltak az ellenzék magjává. A történészprofesszor szerint azonban ez a történelmi győzelem a Fidesz számára sem feltétlenül jó, hiszen a megsemmisült ellenzék következtében a kormánypárt is abba a hitbe ringathatja magát, hogy ez a helyzet örökre szól. Ennek kapcsán a politikai filozófus arra hívta fel a figyelmet, hogy ünneplésre nincs ok, mivel a kontextus megváltozása folyományaképp egy soha nem látott krízis sújtja Európát, és benne Magyarországot is. A cselekvő kormányokra tehát új feladat vár, hiszen nem elég önmagában a háború és a szankciók következtében kialakult válságot kezelni, az egyre terjedő elégedetlenség már a dühmenedzsmentet is megkövetelné.

G. Fodor Gábor szerint egy olyan új helyzet állt elő, amit önmagában a magyar politikai elit nem tud megoldani, ezért különösen fontos lenne az eredmény etika figyelembe vétele, és továbbra is megvédeni a választókat a krízis hatásaitól, mivel ennek elmaradása esetén 12 év sikere hullhat porba. 2010 óta ez a spirituális alap teremtette meg a bizalmat az állampolgárok és a kormány között, és ez nem lenne szabad elengedni – emelte ki.

Gerő András úgy vélekedett, hogy ezek a spirituális fogódzkodók szinte eltűntek az elmúlt öt hónapban, és olyan problémák jönnek szembe Európában (infláció, energiaválság, megélhetési válság), ami már a kormány munkaalapú társadalmát, a teljes foglalkoztatottságot, és az emberek jövedelmét is veszélyezteti. Hangsúlyozta, hogy ezeket a kihívásokat túl kell élni, hiszen egy láncreakció elindulta könnyen felboríthatja a korábbi bizonyosságokat. G. Fodor Gábor azt fűzte hozzá a gondolathoz, hogy a Fidesz sikere eddig abban állt, nemcsak politikai, hanem társadalmi többséget is fel tudott építeni, és ezáltal közel került az emberekhez, amit most nem kellene kockára tenni. Olyan baljóslatú ősz közeleg, ami lehetővé tenné, hogy a kormány önkritikát gyakoroljon, ezzel is megőrizve az emberek bizalmát, még ilyen kihívások közepette is.