Teljesen egyértelmű – már egyes ellenzéki véleményformálók által is elismert – tény, hogy az uniós szankciós politika hatására emelkedtek egekbe az energiaárak Európában, ami hatalmas inflációt eredményez az egész kontinensen. Különösen igaz ez a május végén elfogadott hatodik szankciós csomagra, ami az olajembargót is tartalmazza – hangsúlyozta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint Európát csak egy olyan szankcióellenes szövetség létrehozása menthetné meg, amely megakadályozza, hogy a fél év után lejáró szankciós csomagokat meghosszabbítsák Európa vezetői. Magyarország egyedül ehhez kevés lenne, ugyanakkor, ha például a jövő héten várható jobboldali fordulat után Olaszország is csatlakozna, akkor már sikerrel járhatna hazánk szankcióellenes törekvése.
A háború önmagában is megemelte az energiaárakat, azonban amióta május végén elfogadták az olajembargót is tartalmazó hatodik szankciós csomagot, azóta a gáz és az áram ára is megsokszorozódott – hívta fel a figyelmet Deák Dániel. Ezt tetézték azok a gázszankciós törekvések, amelyeket ugyan sikerült megakadályozni, de Brüsszel újabb próbát tesz azok bevezetésére. Számszerűsítve a kérdést az elemző kiemelte: az orosz–ukrán háború kitörése előtt, az év elején még 80 euró körül mozgott a gáz egységára az irányadó holland gáztőzsdén (TTF). Az ár augusztus végén már bőven 250 euró fölött is járt.
Az elmúlt fél év történései pedig azt bizonyítják, hogy a brüsszeli szankciók állnak a háromszoros növekedés hátterében.
Európának – különösen Közép-Európának – mindez elviselhetetlen terhet jelent. Ha ez a helyzet huzamosabb ideig fennáll, akkor abba a kontinens gazdasága teljesen belerokkan, az európai polgárok teljesen elszegényednek. Világos tehát, hogy a szankciós csomagok azon részeit, amelyek az energiaáremelkedést okozzák, biztosan nem szabad meghosszabbítani. Ha ezt sikerül elérni, akkor várhatóan arra a szintre esik vissza a gáz ára, mint a háború kirobbanásakor, ami szintén magas, de már korántsem elviselhetetlen – mondta az elemző.
A jelenleg Oroszország ellen bevezetett vagy szigorított szankciók ugyanannak a 2014-es tanácsi határozatnak a meghosszabbításai és kiegészítései, amelyet még a Krím-félsziget megszállását követően fogadtak el az Európai Unió tagállamai. Az elfogadott szankciók hatálya mindig fél évre szól, a határidő lejárta előtt kell döntenie a tagállamok vezetőinek azok meghosszabbításáról. Szankciós kérdésekben teljes egyhangúságot ír elő a Lisszaboni Szerződés, ez igaz az egyes szankciók meghosszabbítására is. A hosszabbításokról eddig vita nélkül szavaztak minden alkalommal a külügyminiszterek tanácsában – részletezte a jogi hátteret Deák Dániel.
Ősszel indul el ismét a vita a szankciók meghosszabbításáról Európában.
Magyarország egyedül nem elég erős ahhoz, hogy megakadályozza a szankciók meghosszabbítását, ehhez mindenképpen szükségünk lenne egy európai nagyhatalom támogatására is. Ez a partner lehetne az elemző szerint Olaszország, ahol, ha a jövő heti választáson tényleg egy jobboldali fordulat áll be, akkor a szankciókkal szemben együtt tudnánk működni velük.
A jövő heti olasz választáson várhatóan egy hárompárti jobboldali koalíció – a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI), a Matteo Salvini által irányított Liga, valamint Silvio Berlusconi pártja, a Forza Italia – kerül majd hatalomra, amelynek tagjai a kommunikációjukban jelenleg eltérően viszonyulnak a szankciókhoz. Salvini egyre határozottabban lép fel Olaszország védelmében, mint fogalmazott: „a szankciók szítják a háborút. Sok üzletember kéri, hogy vizsgáltassam felül őket. Az olaszok veszítenek, az oroszok pedig nyernek, tehát valaki Brüsszelben elszámította magát” – hangoztatta Salvini. Kérdés, hogy kormányra kerülve a többi koalíciós partnere is ilyen határozottan szembeszáll-e majd a szankciókkal – fogalmazott Deák Dániel, hozzátéve: ha ez bekövetkezik, akkor egy komoly partnere lenne a kérdésben Magyarországnak.
Izgalmas és nehéz őszre számíthatunk, az elkövetkezendő hónapokban Magyarországnak a szankciókkal szemben kell szövetségeseket keresnie – fogalmazott.
Nehezíti a helyzetet szerinte, hogy szinte mindenhol ingatag, sokpárti koalíciós kormányok vannak, akik döntésképtelenek, nem képesek egyértelmű irányok kijelölésére. Ez az amerikaiak számára nagyon kedvező, hiszen ellenállás híján könnyen tudják befolyásolni az európai belpolitikát, így Európa olyan szankciókba is belemegy, ami az érdekeivel ellentétes – zárta a videóelemzését.
