Globalisták a demokrácia ellen

Az Amerikai Egyesült Államokban Donald Trumpot lehúznák a szavazólapokról, Lengyelországban erőszakkal veszik át a közmédia irányítását és politikai tisztogatásokba kezdtek, Németországban betiltanák az egyébként nemzetbiztonsági megfigyelés alatt álló jobboldali AfD-t, Brüsszelben pedig tovább folytatják a nyomásgyakorlást Magyarország ellen amiért más a magyarok álláspontja a háború ügyében – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez azt mutatja, hogy egyre antidemokratikusabb eszközökhöz nyúlnak a globalista erők miután az előrejelzések szerint mind Európában, mind Amerikában jelentősen meggyengülhetnek az idei választásokon. A kettős mércét jelzi, hogy mindeközben éppen ők vádolják Magyarországot a jogállamiság megsértésével.

Még tavaly októberben kezdeményezte egy balliberális érdekvédelmi csoport az Amerikai Egyesült Államokban, hogy Donald Trumpot vegyék le a szavazólapokról a coloradói választásokon, majd Colorado állam legfelsőbb bírósága úgy döntött, hogy kizárja a korábbi elnököt az újbóli indulásból. Az eset hatalmas felháborodást keltett az országban és végül Donald Trump is szerepelni fog Colorado állam republikánus előválasztási szavazólapján, miután a Republikánus Párt helyi szervezete fellebbezést nyújtott be a szövetségi legfelsőbb bíróságon. Ennek ellenére Donald Trump választási indulásának megakadályozására több államban indítottak pereket különböző szervezetek, többek között Texasban, Nevadában és Wisconsinban – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez azt jelzi, hogy a globalista erők tartanak attól, hogy az idén novemberben tartandó amerikai elnökválasztáson visszatérhet a hatalomba Orbán Viktor szövetségesének és barátjának számító Donald Trump. „Minden okuk megvan erre, hiszen a felmérések szerint Trump jóval népszerűbb a jelenleg hivatalban lévő Bidennél” – fogalmzott.

Deák Dániel megjegyezte: képzeljük el mekkora nemzetközi botrány lenne abból, ha Magyarországon bírósági úton próbálná meg a jobboldal ellehetetleníteni azt, hogy valamelyik baloldali pártvezető elinduljon a választáson.

Az elemző kitért Németországra is, ahol ezen a héten nagyszabású tiltakozás kezdődött a globalista balliberális–zöld kormánykoalícióval szemben. A gazdák lezárták az utakat, a vasutasok sztrájkolnak, de több szakma képviselői is csatlakoztak a tiltakozásokhoz, egész Németország megbénult. A tiltakozások fő oka, hogy miközben a német kormány amerikai elvárásra eurómilliárdokat küld Ukrajnának a háború folytatásához, addig otthon megszorításokat hajt végre a gazdasági nehézségek és a recesszió miatt. A német baloldal támogatottsága mélyponton van, miközben a jobboldali AfD népszerűsége történelmi csúcsra emelkedett: már 23 százalékon állnak országosan, míg a szintén jobboldali CDU/CSU 32 százalékon áll. Ha most lenne egy előrehozott választás Németországban, akkor egy erőteljesen jobboldali kormány kerülne hatalomra – fogalmazott.

Mindezek fényében nem meglepő az elemző szerint, hogy a német globalista erők szintén egyre drasztikusabb eszközökhöz nyúlnának. Szászországban például óriási bukás várhat az SPD-re, emiatt egyre több baloldali politikusuk vizsgálná az AfD betiltásának lehetőségét. Ennek előzménye, hogy tavaly december első hetében a német belügyi hírszerzés drámai lépésre szánta el magát, és az egyébként már nemzetbiztonsági megfigyelés alatt álló AfD párt szászországi fiókját a demokráciára veszélyesnek minősítette. Ez lehetett az első lépés a párt teljes betiltása felé, amely véleményük szerint alkotmányellenesen működik – hangsúlyozta.

Képzeljük el, ha Magyarországon egy ellenzéki párt nemzetbiztonsági megfigyelés alatt állna, vagy komolyan felmerülne annak betiltása. Mekkora nemzetközi botrány lenne belőle – tette fel ismételten a kérdést Deák Dániel.

Az elemző ezután Lengyelországgal folytatta, ahol a PiS nyolc év kormányzás után távozott a hatalomból, miután az október 15-i választások óta nincs többsége a parlamentben, így a Donald Tusk vezette balliberális erők kerültek hatalomra. A régi-új kormányfő, Donald Tusk első intézkedései között erőszakos tisztogatásba kezdett a lengyel állami médiánál, majd egy héten belül már LMBTQ-zászlót lobogtattak élő adásban. Deák Dániel kiemelte: nem meglepő fejlemény, hogy Tomasz Sygut, a köztévé igazgatótanácsi elnöke és régi társa, Marek Czyz karrierje több ponton kapcsolódik Soros világához. A lengyel helyzetet tetézte, hogy Mariusz Kaminski volt belügyminisztert és Maciej Wasik volt belügyminiszter-helyettest kedd este letartóztatták, miután a bíróság decemberben kétévi letöltendő szabadságvesztésre ítélte az általuk 2007-ben, a korrupcióellenes harcban elkövetett túlkapás címén. Andrzej Duda lengyel elnök viszont már 2015-ben kegyelemben részesítette őket. Ennek ellenére a rendőrség az elnöki palotába behatolva elfogta a két jobboldali politikust. Mateusz Morawiecki volt kormányfő a letartóztatások után úgy fogalmazott, Lengyelországban először vannak politikai foglyok az 1981-es hadiállapotot meghirdető Wojciech Jaruzelski tábornok időszaka óta.

A jelek szerint ezek a jogállamisággal össze nem egyeztethető lépések egyáltalán nem zavarják Brüsszelt, onnan továbbra is Magyarországot támadják különböző eszközökkel, például az uniós források háromnegyedének további visszatartásával – fogalmazott az elemző, hozzátéve: az is komoly riadalmat keltett a brüsszeli globalistákban, hogy ideiglenesen Orbán Viktor töltheti be az Európai Tanács elnöki pozícióját az év második felében.

Kiemelte: ebben a június 9-ei EP-választásig nem várható érdemi fordulat, az európai választópolgároknak ez alkalommal lesz lehetősége arra, hogy változtasson az európai folyamatokon és háttérbe szorítsa a bevándorlás- és háborúpárti globalista erőket. Az előrejelzések alapján erre jó esélye lesz a szuverenista politikai szereplőknek – zárta videóelemzését Deák Dániel.