Különleges jogrendekkel védekezik Európa

  •  
  •  

Tegnap a magyar Országgyűlés megszavazta a különleges jogrend 90 napos meghosszabbítását, amely lehetőséget biztosít a kormány számára a gyors és hatékony fellépésre a koronavírus-járvánnyal szemben. Míg tavasszal az ellenzéki politikusok „diktátor-törvénynek” nevezték a koronavírus-törvényt, most ők is támogatták annak ismételt bevezetését, hiszen belátták, ezekben a válságos időkben a saját választóik is ezt várják el tőlük – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A mostani szavazás ellenére azonban nem várható szerinte gyökeres változás az ellenzék politikájában, a közösségi oldalakon és a nyilvános megszólalásaik során továbbra is rombolják a járvány elleni intézkedésekbe vetett társadalmi bizalmat, tavasz óta megállás nélkül támadják a kormány intézkedéseit. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette, szerte Európában Magyarországhoz hasonlóan szükségállapotot vagy különleges jogrendet vezettek be a járvány elleni védekezés miatt, így ez az eljárás egy általánosan bevett gyakorlat a kontinensen.

Tegnap ugyan megszavazta az ellenzék is a különleges jogrend meghosszabbítását, azonban nem lehet arra számítani, hogy a nemzeti egység megteremtéséért fognak dolgozni ebben a nehéz időszakban – kezdte Deák Dániel, aki hozzátette: az elmúlt napokban is számtalan álhírt terjesztettek a baloldali politikusok, aktuálpolitikai haszonszerzés céljából támadták a járványügyi intézkedéseket.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője emlékeztetett, a baloldali politikusok koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta ezt a megatartás folytatják, megállás nélkül támadják a kormány intézkedéseit, illetve rombolják az egészségügyi ellátórendszerbe vetett társadalmi bizalmat.

Hozzátette, emellett tavasszal hátráltatták a különleges jogrendet meghosszabbító koronavírus-törvény elfogadását is, majd miután az Országgyűlés elfogadta azt, álhírek terjesztésével nemzetközi össztüzet generáltak hazánkkal szemben, még az Európai Parlamentben pedig megszavazták azt az állásfoglalást, amelyben többek között olyan hamis állítások szerepelnek, miszerint a koronavírus-törvény rendelkezései „összeegyeztethetetlennek az európai értékekkel”, illetve hogy „meggyengítették az Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét”.

Már akkor is látni lehetett a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint, hogy ezekkel az állításokkal ellentétben, az Alaptörvény és a különleges jogrend bevezetéséről szóló törvény is világos korlátozásokat tartalmazott a kormány számára. Emellett az sem volt igaz, hogy a koronavírus-törvény határozatlan időre adott korlátlan felhatalmazást a kormánynak, azt a járvány csillapodásával, 99 nap elteltével vissza is vonták, ráadásul mindenféle álhírrel ellentétben az Országgyűlés is ülésezett a megszokott rendben – emlékeztetett az elemző.

Szintén valótlan állítás volt az elemző szerint, hogy a magyar rendelkezések ne illeszkedtek volna az európai gyakorlatba: a különleges jogrend sem tavasszal, sem most nem ad olyan többletjogokat a magyar kormánynak, amelyek meghaladnák az egyes uniós országokban tapasztalható gyakorlatot.

Mivel minden országnak más a politikai berendezkedése, ezért nem lehet egy egységes mérce alapján megítélni az egyes tagállamokat, ugyanakkor az uniós tagállamok gyakorlatának vizsgálatát követően könnyen belátható, hogy a magyar kormány mozgástere a különleges jogrend során egyáltalán nem példanélküli – mondta Deák Dániel. Hozzátette: a legtöbb európai országban bevett gyakorlat volt már a járvány első hulláma során is, hogy ilyen rendkívüli helyzetben a végrehajtó hatalom rendeletekkel kormányozhat, amelyekre a kormányok mögött álló parlamenti többségnek vagy egyáltalán nem kell rábólintania, vagy legfeljebb napokkal később szavazhat róla.

Míg Magyarországon a kormány az első hullám végén visszaadta a különleges felhatalmazást az Országgyűlésnek, vannak olyan országok, ahol tavasz óta hatályban van a rendkívüli állapot – mondta Deák Dániel.

Németországban például március 25-e óta széleskörű rendeletalkotási jogköre van a szövetségi kormánynak és az egészségügyi miniszter is külön rendeletalkotási jogkört kapott, amellyel egészen jövő év tavaszáig élhet. A veszélyhelyzet kezelése ugyan tartományi hatáskörben zajlik az országban, azonban ilyen esetekben a szövetségi kancellárnak az alkotmány 35. cikkelye szerint a veszélyhelyzetben joga van koordinálni a szövetségi államok rendőreit, illetve a német fegyveres erőket is felvonultathatja, amennyiben szükségét érzi – mondta az elemző.

Franciaországban és Olaszországban is rendkívüli állapot van hatályban szinte egész évben – hangsúlyozta.

Mint mondta, a franciáknál a kormány hirdetheti ki rendeletben a szükségállapotot, csak annyi kötelessége van, hogy tájékoztassa a szükségállapot idején hozott intézkedésekről mind a nemzetgyűlést, mind a szenátust. Utóbbi testületnek csupán ellenőrzés vagy értékelés céljából van lehetősége információkat kérni a kormánytól. Kiemelte, a francia elnök emellett még normál, nem rendkívüli jogrendben is nagyobb mozgástérrel rendelkezik, mint rendkívüli helyzetben a magyar kormányfő: lehetősége van feloszlatni a nemzetgyűlést, elrendelheti a nukleáris fegyverek használatát, a magyar jogszabályoktól eltérőn egy személyben nevezheti ki az alkotmánytanács tagjait, „beavatkozva az igazságszolgáltatás működésébe” csökkentheti vagy meg is semmisítheti a bűnügyekben kiszabott büntetéseket.

Spanyolországban jövő év május 9-ig tart a különleges jogrend, miután október végén a spanyol parlament elfogadta az országos szükségállapot hat hónapig tartó meghosszabbítását.

A rendkívüli állapot mellett az ország tartományainak több mint felében legalább egy hétig tartó zárlatot rendeltek el, amely megtiltja a tartományból való ki- és belépést. A térségünkben Csehország is hasonlóképpen védekezik, de Szlovéniában és Szlovákiában is veszélyhelyzet van bevezetve, Bulgária például tavasz óta fenntartja ezt a rendkívüli állapotot – sorolta Deák Dániel.