Lényegesen jobb állapotban érte Magyarországot a mostani válság, mint a 2008-as

  •  
  •  

Az előrejelzések szerint a 2008-as gazdasági világválsághoz hasonló negatív következménye lesz a gazdaságra nézve a mostani krízisnek. Magyarország számára a 2010 és 2020 közötti évtized a felhalmozás időszaka volt, így van elegendő erő ahhoz, hogy az ország ismét talpra álljon a koronavírus-járványt követően – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az Intézet élő videóelemzésében. Hozzátette: az Intézet nemrég közzétett Európai Stabilitás Indexéből kiderül, hogy míg hazánk az egyik legstabilabb uniós tagállam, addig a járvány által leginkább sújtott déli államok már eleve komoly gazdasági és társadalmi problémákkal küzdöttek. Ezek az országok várhatóan nemzetközi hitelezők segítségét fogják kérni, tovább folytatva ezzel a már jól ismert adósságspirál és az önálló gazdaságpolitika feladása – tette hozzá.

Az elmúlt időszakban számos válsággal kellett megküzdenie Európának, amelyek során világosan látszott, hogy csak azok az országok tudnak gyors és hatékony választ adni a kihívásokra, amelyeknek a politikai rendszere stabil. Politikai stabilitás nélkül szinte lehetetlen sikeres gazdaságpolitikát folytatni, átalakítani egy ország gazdaságának szerkezetét, míg a gazdasági fejlődés és stabilitás elengedhetetlen egy stabil társadalomhoz – mondta Deák Dániel. Hozzátette: mindez könnyen belátható az elmúlt évtizedek magyarországi belpolitikai folyamatok tanulmányozásával, hiszen míg a koalíciós kormányzások idején gyakoriak voltak a belpolitikai válságok, amelynek eredményeként a gazdaság is gyengébben teljesített, addig a politikailag stabil időszakokban rendre javult a gazdaság és a társadalom állapota.

Az elemző hangsúlyozta, 2002 és 2010 között például az MSZP és az SZDSZ koalíciós kormányzás alatt három miniszterelnöke is volt az országnak, számos kormányválsággal kellett szembesülnie a közvéleménynek, ami komoly gazdasági és társadalmi problémákat is eredményezett.

Hozzátette: belegondolni is rossz, mi lenne, ha a 2008-2010-es gazdasági és politikai állapotban ért volna ez minket.

Az elmúlt egy évtized eredményeit értékelve elmondta, a stabil kormányzásnak köszönhetően világos gazdasági és társadalompolitikai irányvonal jellemezte Magyarországot és a 2010 előtti időszakkal ellentétben szinte minden mutatószám jelentős javulást mutatott. Így Magyarországot sokkal jobb állapotban érte a mostani válság, mint a 2008-as globális gazdasági krízis, amikor a politikai instabilitással és már eleve gyengélkedő gazdasággal rendelkező hazánk elsőként fordult nemzetközi hitelintézetekhez segítségért. Az Európai Stabilitás Index című kutatás kapcsán kiemelte, az adatokból világosan látszik, hogy Közép-Európa szerepe az elmúlt egy évtizedben megerősödött. Mindez egyértelműen tetten érhető szerinte a gazdasági és társadalmi mutatókban, így nyugodtan nevezhetjük az elmúlt évtizedet Közép-Európában a felhalmozás és fejlődés időszakának – mondta Deák Dániel.

Ezzel szemben nagyon sok nyugat-európai ország a múlt tartalékait éli fel, számos nyugat-európai országban komoly politikai bizonytalanság volt jellemző az elmúlt években, aminek a gazdaság és a társadalom területén is egyre több negatív hatása van – tette hozzá a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Kifejtette, komoly politikai instabilitás jellemezte az utóbbi években Európa számos országát, még a sokáig rendkívül stabilnak tűnő Németországban is különvált az elmúlt években a kormányfő és a pártelnök személye, a kormánykoalíció támogatottsága jelentősen csökkent és a stabil politika hiányában már a koronavírus-járvány előtt is a német gazdaság a recesszió veszélyével szembesült – hangsúlyozta.

Szintén példaként említette a politikai instabilitásra Nyugat-Európából Belgiumot, ahol a 2019. május 26-i választások óta – amikor egyszerre szövetségi parlamenti, regionális, valamint európai választásokat is tartottak – nem sikerült kormányt alakítani, a kormányalakítási próbálkozások áttolódtak 2020-ra és csak az utóbbi napokban sikerült a válság hatására. Az országban az elmúlt 10 évben négy miniszterelnök váltotta egymást. A politikai instabilitás mellett a belga gazdaság sem remekelt az elmúlt években, az ország gazdasága 1 százalék körüli növekedést tudott produkálni az elmúlt négy évben.

A kutatás kapcsán elmondta, hogy az adatok alapján a déli államok Európa leginstabilabb területei, Olaszország, Spanyolország, Görögország mind politikailag, mind gazdaságilag, mind társadalmilag a szétesés szélése kerültek az utóbbi időszakban – mondta, majd hozzátette, külön veszélyes, hogy a koronavírus-járvány most ezt a régiót érte most a legerősebben.

A déli országok közül kiemelte Spanyolországot, ahol hosszú éveken át politikai patthelyzet volt, 2019 novemberében négy éven belül a negyedik választást kellett tartani. 8 hónapon át nem volt hagyományos értelemben vett kormány, miután a választáson egyik párt sem szerzett abszolút többséget, a koalíciós tárgyalások pedig rendre kudarcba fulladtak. Az országban 6 kormány és 3 kormányfő volt 2010 óta. A spanyol gazdaság sincsen jó bőrben, itt az egyik legmagasabb a munkanélküliség aránya Európában – részletezte. A járvány által leginkább sújtott Olaszország kapcsán elmondta, a választás nélkül hatalomra kerülő kormányok soráról híres Olaszországban is számos kormányválság volt 2010 óta, az elmúlt tíz évben már hat kormányfő irányította a déli államot.