Nagy Ervin: a gazdaság legyen a politika szolgálólánya

WP Post Author

Egy gondoskodó, szervező, a nemzet és a kis közösségek érdekeit követő gazdaságpolitika kell, amely a kommunista és a liberális szélsőségek között keresi az arany középutat.

Sokat tanultunk már önmagunkról a járvány kezdete óta, de azt – jogosan félve a kommunista vádtól – még nem mertük kimondani, hogy ideje lenne, ha Európa-szerte a politika ismét kézbe venné a gazdaságot, és a közösségeink érdekei szerint szervezné annak folyamatait. Persze nem visszalépve a „szolgaságba”, de nem is követve a piac parancsát, azaz középutat keresve a szélsőbalos, tervgazdálkodási forma és a „be nem avatkozó állam” liberális koncepciója közt. Ha megértjük azt, hogy pusztán a piac, a sajátos auto­matizmusa („láthatatlan kéz”) által nem tud biztonságos (és igazságos) életteret biztosítani, de nem is akarjuk – Marx után szabadon – a piaci versenyt eltörölni, végül pedig levonjuk a tanulságokat egy olyan különleges helyzetből, amely leállítja a piaci mozgásokat, rá kell ébrednünk arra, hogy a mai, létező neo­liberális gazdasági modell nem fenntartható Európában. Unortodox, innovatív módszerek kellenek, amelyek egy új korszak alapjai lehetnek.

A gazdaság újraindítása során egy olyan „gazdaságszervező” állam koncepciójának jöhet el a reneszánsza, amely a globális szemlélet helyett a lokális cselekvést választja, és amely határozottan avatkozik be a közösségeink érdekében ott, ahol kell. Ahogy ez a 20. század előtt is működött Nyugaton, a politika irányítja a gazdaságot, nem a gazdaság a politikát. A múlt században ugyanis – ha a rövid, de annál rettenetesebb kommunista időszakot a nyugati civilizáció egy darabjának, zsákutcájának értelmezzük – igazi „kopernikuszi fordulat” történt a hatalmi viszonyok közt: a politika alárendelődött a gazdasági szereplők érdekeinek és igyekezett minden anyagi hasznot az egyén számára megteremteni. A közösségek – a nemzet, a család, a hitbéli és a lokális együttélési formák – háttérbe kerültek, a politika egyre inkább az egyénre, a fogyasztóra koncentrált.

Nagy Ervin teljes írása a Magyar Hírlap oldalán olvasható.