A nemzetközi színtéren zajló átalakulásban és az új jobboldali erőközpont létrejöttében nagy szerepe volt Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki a szuverén modell kiépítésében úttörő szerepet vállalt és stabil patrióta közösséget hozott létre. A közelgő országgyűlési választáson szintén azon globalista hatalmat képviselő jelöltekkel néz szembe, akik veszélyeztetik az ország elmúlt 16 évben kiépített nemzeti szuverenitását, geopolitikai pozícióját, partneri kapcsolatait és versenyelőnyét az új világrendben.
A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a globalista–szuverenista törésvonalat vizsgálja nemzetközi kontextusban az egyre erősödő patrióta egység és a magyar országgyűlési választások fényében.
Új időszámítás a neoliberális korszak után
A fokozatosan széthulló neoliberális berendezkedés folyamatával új időszámítás vette kezdetét, amely a patrióta hangok erősödését eredményezte. A nemzetközi szervezetek és a globális hálózatok vezetői kezdetben figyelmen kívül hagyták a szuverenista erők megjelenését, főként Orbán Viktor határozott, nemzeti érdekek mentén való kiállását. Talán ők sem számítottak arra, hogy a következő években dominószerűen söpör végig világszerte a patriotizmus új hulláma, amely téglánként bontja le a korábban domináns, és nagy reményekkel kecsegtető, nemzetközi neoliberális berendezkedést.
A neoliberális megközelítés nem volt képes orvosolni olyan problémákat, mint a migráció vagy az iráni és az orosz–ukrán háború következményeként kialakuló energiaválság, ezért az államoknak egyre több kihívással kellett szembenézniük a fejük felett született döntések eredményeképpen. Így nem meglepő, hogy számos ország a globális – államok feletti – döntések helyett az ország érdekeit szem előtt tartó szuverenista irányt támogatja. Az Európai Unió vezetői ezzel szemben továbbra is igyekeznek fenntartani azt a liberális szemléletet, amelyet a többi nagyhatalom már meghaladottnak tekint. Bár továbbra is igyekeznek kiterjeszteni befolyásukat a tagállami politikában, egyre több ország ismeri fel ennek veszélyét s inkább egy önkormányzó, szuverén nemzetben képzelik el jövőjüket.
A nemzetközi szervezetek részéről az évek során fokozódó hatáskör-kiterjesztés megalapozta az igényt arra, hogy az államok ismét nagyobb döntéshozatali súllyal és mozgástérrel rendelkezzenek saját országukat illetően. A szuverén országok összefogása elkerülhetetlen a neoliberális rendszer megdöntéséhez, amelynek kapcsán már kialakulóban van egy újfajta egység, amely a patriotizmus főcíme alatt szerveződik. A szuverenista irányvonalat követő, és a patrióta egységbe szerveződő államok előnnyel indulnak a nemzetközi versenyben a meghaladott globalista állápontot erőltető országokkal, szervezetekkel szemben.
Orbán Viktor a patriotizmus előfutára
A szuverenista álláspontot képviselő politikusok egyre erősebb kapcsolatrendszere rajzolódik ki a nemzetközi színtéren. A Magyarországon megrendezett patrióta események – amilyen a már jólismert CPAC, illetve az elsőként Budapesten megrendezésre került Patrióta Nagygyűlés – jól szemléltetik a nemzeti erők nemzetközi összefogását. Az említett rendezvényeken olyan politikusok biztosították támogatásukról a választás előtt álló Orbán Viktor miniszterelnököt, mint Marine le Pen, Alice Weidel vagy Geert Wilders és videóüzenetben Donald Trump is üzent a miniszterelnöknek, aki korábban is határozottan kiállt Orbán Viktor mellett. Az amerikai támogatás egyértelmű jele, hogy 2026. április 7-én JD Vance alelnök is Magyarországra látogatott, hogy támogatásáról biztosítsa a miniszterelnököt.
A Patrióta Nagygyűlés budapesti rendezése senkit sem lepett meg, tekintve, hogy Orbán Viktor régóta élen jár a szuverenista álláspont határozott képviseletében, amely idővel lavinát indított el Európa-szerte. Jó példa erre a Patrióták Európáért nevű képviselőcsoport megalapítása az Európai Parlamentben Orbán Viktor, Herbert Kickl és Andrej Babiš által, akikhez később (többek között) Marine Le Pen és pártja is csatlakozott, így jelenleg a harmadik legnagyobb frakcióként működik.
Napjaink patrióta úttörésének jó lenyomata a neoliberális világrend hanyatlását követő szuverenista világrend kiépülése, amelyben a magyar útra egyre több ország tekint követendő példaként. A globális átrendeződésben kiemelten fontos egy stabil nemzetközi közösség, amely azonos elvek mentén működik. Ezen változások során Orbán Viktor megkerülhetetlen vezetővé vált, de immár nem csak Európában, hanem a világ többi pontján is. A magyar miniszterelnök a nemzetközi színtér meghatározó alakja, amellyel felhelyezte Magyarországot a világpolitikát alakító színtérre.
Az elmúlt évek küzdelmei és a kiépített partneri kapcsolatok arra mutatnak, hogy Orbán Viktor élvezi a nyugati világ patrióta közösségének támogatását.
A választás tétje: patriotizmus vagy globalizmus?
Magyarország rendkívüli választás előtt áll, amelynek fő kérdése, hogy a szuverenista vagy a globalista álláspont győzedelmeskedik-e az ország vezetését illetően. A globalista szereplők egyre erősebb eszközökkel igyekeznek fellépni a szuverenista erőkkel szemben, látva, hogy a nemzetközi átrendeződés folyamatában a patrióta összefogás is egyre kiterjedtebb. Ebből adódóan a nemzetközi színtéren megmutatkozó globalista–szuverenista megosztottság jól leképződik az államon belül is: míg a Tisza Pártot az Európai Unió vezetői támogatják, addig Orbán Viktor a szuverenista politikusok pártfogásában részesül.
Európai uniós vezetés reménykedik a kormányváltásban, ennek érdekében támogatják Magyar Pétert, aki már többször is hangsúlyozta, hogy az EU-s vezetésnek megfelelően fog eljárni egy esetleges kormányváltást követően. A Tisza Párt nem csak a rezsicsökkentést és az egyéb kedvezményeket szüntetné meg, hanem olyan partneri kapcsolatokat is, amelyek meghatározzák Magyarország külpolitikai helyzetét. A nemzetközi események fényében elengedhetetlen, hogy stabil és kiszámítható vezetése legyen az országnak, mivel egyes döntések visszafordíthatatlan következményekkel járnának, ezért kiemelten fontos, hogy egy nemzeti-patrióta irányvonalat követő kormány vezesse az országot.
A 2026-os választás nagy jelentőségű, amely nem csak a következő négy évet határozza meg, hanem az ország hosszú távú helyzetét és irányvonalát is, tekintve, hogy egy esetleges, globális szemléletet követő kormány számos módon szolgáltatná ki az országot különböző érdekeknek. Az április 12-i választás valódi jelentősége nem egyszerűen az ország vezetéséről, hanem a patrióta és a globalista útvonal közötti választásról is szól.
A választás tétje a hazai és nemzetközi patrióta egység jövője, amely garantálja Magyarország versenyképességét és geopolitikai biztosítékait.
