Nyitóoldal, bal oldali tartalom

Mark Zuckerberg bejelentette: felszámolja a platformjain a tényellenőri rendszert, ami évek óta a jobboldali, szuverenista hangok cenzúrázására szolgál. Az új amerikai adminisztráció ehhez minden bizonnyal meg fogja teremteni a jogi kereteket, Brüsszel azonban számos kötelező érvényű uniós norma révén intézményesítette a véleménydiktatúrát. A pálfordulását követően Zuckerberget a teljes globalista elit össztűz alá vette, ami kiváló bizonyítéka annak, kiknek is kedvez a régóta fennálló digitális cenzúra. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kész átverés show Németországban. Békés Márton, az Intézet igazgatója Szájer Józseffel, a Szabad Európa Intézet vezetőjével, volt európai parlamenti képviselővel beszélget, a közelgő németországi előrehozott választások kapcsán.  (tovább…)

Milyen hatással van a woke-ideológia a társadalomra, és valóban véget ért? Ezt a kérdést járták körül a XXI. Század Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet közös szervezésében megvalósult Meghalt a woke, éljen a normalitás! című kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Az eseményen Békés Márton a XXI. Század Intézet igazgatója, Fekete Rajmund a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója osztották meg gondolataikat a woke-kultúráról és annak társadalmi hatásairól, Szabó László kommunikációs szakértő moderálásával. (tovább…)

Donald Trump kritikusai az amerikai elnök vámfenyegetéseit átgondolatlan, kapkodó és értelmetlen lépéseknek tálalják, azonban teljesen világos: érvényesíteni akarja az országának érdekeit, ami a jelek szerint be is jön neki – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindeközben az Európai Unió továbbra sem képviseli az európai érdekeket, sokkal inkább a globalista politikai erők túszaként viselkedik. (tovább…)

A brüsszeli intézmények továbbra is tévúton járnak az uniós zöldpolitika jövőjének kérdéskörében. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a néhány nappal ezelőtt bemutatott versenyképességi iránytű csomagban csak a zöldügyi előírások adminisztrációjának egyszerűsítését helyezte kilátásba, miközben az iparági érdekeltek átfogó felülvizsgálatot követelnek. A kialakult patthelyzetben a konzervatív összefogás hozhat változást, a Patrióták Európáért frakciócsoport és az Európai Konzervatívok és Reformerek egyesült erővel igyekeznek meggyőzni az Európai Néppárt józanabb politikusait, hogy az európai versenyképesség megmentése érdekében közös erővel lépjenek fel az Európai Unió korábbi ésszerűtlen és erőltetett zöldpolitikai intézkedéscsomagja, a Zöld Megállapodás ellen. Amennyiben az összefogás a Néppárt demokrácia ellenes hatalmi manőverei miatt elmarad, az egyértelmű jelzés az európai emberek számára: a brüsszeli elit nem tanult az európai választások eredményéből és az állampolgárok elvárásai helyett továbbra is öncélú hatalmi érdekeit követve jár el. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Milyen kormánybuktató forgatókönyveket próbálgatnak napjainkban? Békés Márton, az Intézet igazgatója beszélget Halkó Petra vezető elemzővel belpolitikáról és Kosztur András vezető kutatóval külpolitikáról. (tovább…)

Miközben nagy változások zajlanak a világban, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra vállalkozott, hogy megválaszolja többek között, hogy a szuverén érdekérvényesítés miként hat az emberek hétköznapjaira; milyen a viszonyunk az új amerikai adminisztrációval; mit gondolunk Grönlandról; valamint hogy vajon nekünk fontosabb-e az Európai Uniónál a Türk Tanács? (tovább…)

Az ellenzéki oldal gúnyosan fogadta, amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy a 2025-ös év a gazdasági növekedés éve lesz, ugyanakkor a friss GDP-adatok azt mutatják, hogy bejött a magyar kormányfő várakozása és tényleg repülőrajtot vett a magyar gazdaság, ismét növekedni tudott – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a várakozásokat felülmúló gazdasági növekedésnek politikai hatásai is lesznek, ugyanis Magyar Péter a háború miatt kialakult nehéz gazdasági környezetet kihasználva politizál, de egy kedvező gazdasági környezetben már sokkal kevésbé tud a protesthangulatra és a hergelésre építeni. (tovább…)

A néppárti–szociáldemokrata–zöld–liberális tengely által felállított politikai kordon Ausztriában, Hollandiában, Olaszországban és Svédországban átszakadt, Franciaországban és Németországban pedig törésközeli állapotba került. Azonban a bevándorlásellenes pártok hiába nyerték meg a 2015-ös válság keretezési diskurzusát, mégis választásról választásra lépéshátrányba kerülnek Európa demográfiai átalakulása miatt. Mindebből hiába következhetne akár az is, hogy az idő és a kontinens demográfiai transzformációja, valamint az Európára nehezedő permanens migrációs nyomás a bevándorláspárti formációkat segíti hosszútávon, a jelen és a jövő politikai küzdelmei számukra egyaránt bővelkednek megoldhatatlannak tűnő csapdahelyzetekben. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata rendkívüli adással jelentkezik, melynek címe: Új korszak jön a Trump-forradalommal. A felvételen Békés Márton, az Intézet igazgatója elemzi a világ, benne Európa és azon belül Magyarország helyzetét abban az új korszakban, amely Donald Trump beiktatásával nyílott meg. (tovább…)

Karácsony Gergely élesen támadja Budapest egyik legrosszabb állapotban területének, a Rákosrendezőnek a fejlesztési tervét. Ez már a sokadik olyan beruházás, amit a főpolgármester igyekszik megakadályozni, miközben az a főváros érdekét szolgálná. Hasonlót láttunk például a Puskás Aréna, a Városliget vagy az atlétikai stadion megépítésénél – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindebben csupán politikai szempontok vezérlik Karácsony Gergelyt, a különböző fejlesztések elleni harccal akarja megőrizni támogatottságát az ellenzéki szavazók körében.

(tovább…)

Január 20-án beiktatták Donald Trumpot az Amerikai Egyesült Államok elnöki tisztségébe, amely mind az amerikaiaknak, mind a világ többi részének jelentős változásokat ígér. Ezen változások iránya ma még persze nem teljesen látható tisztán: az új elnök nem a világ megváltását, hanem az amerikai érdekek kérlelhetetlen érvényesítését tűzte zászlajára, amely a körülményektől függően jót és rosszat is jelenthet egy számtalan ellentétes érdeket felvonultató, ugyanakkor a globalizáció által összekapcsolt világban. Európa számára a Trump-elnökség esélyt jelenthet, kérdéses azonban, hogy a kontinens jelenlegi állapotában tud-e élni vele. (tovább…)

2024. július 1-jén Magyarország második alkalommal vette át az Európai Unió tagállamainak szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Belgiumtól, s adta át 2025. január 1-jével Lengyelországnak. Az eredményes magyar elnökség alkalmából közös konferenciát tartott „SIKERES MAGYAR ELNÖKSÉG 2024 – ESÉLY AZ EURÓPAI UNIÓNAK” címmel a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium, 2025. január 20-án Budapesten, a Budavári Lovardában. (tovább…)

Eurázsia egy nehezen körülhatárolható fogalom, ezáltal nem meglepő, hogy földrajzi, kulturális-civilizációs, geopolitikai, sőt akár fenomenológiai értelmezést is adhatunk jelentésének. Egyesek számára sakktáblát, összekötő hidat, kulcsterületet, hálózati csomópontot, vagy önálló játékteret, míg mások számára adott esetben kultúrréteget, etnopluralizmust, összekapcsoltságot vagy innovációs jövőtengelyt jelent. Egy azonban biztos: Eurázsia mozgásba lendült, ami az egész világra kihatással van. (tovább…)

Donald Trump győzelme és az amerikai demokraták hatalmas veresége a leglátványosabb példája annak, hogy megváltozott a korszellem és a globalisták liberális politikájára egyre kisebb a fogadókészség. Ezen kívül ugyanakkor más meghatározó országokban is hasonló folyamatoknak lehetünk a szemtanúi: Kanadában történelmi mélyponton a Liberális Párt népszerűsége, Justin Trudeau liberális kormányfő megbukott; Németországban előrehozott választás lesz a balliberális koalíció bukása miatt; míg Franciaországban kormányválság van, Emmanuel Macron a belpolitikai káosszal van elfoglalva – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a globalista politikai körök utolsó fontos bástyája Brüsszel, ahol továbbra is kézben tartják az uniós intézményrendszert. (tovább…)

Magyarország rendkívüli körülmények és kihívások idején vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. 2024-ben a magyar európai uniós elnökség tétje még nagyobb volt, mint 2011-ben, mivel Európa annak ellenére válságban maradt, hogy az európai választópolgárok tavaly júniusban a változás mellett foglaltak állást. A brüsszeli elit és az európai baloldal egyaránt foggal-körömmel ragaszkodik az elmúlt évtized hatalmi gyakorlatához és igyekezne bebetonozni a korábbi status quo-t. Eközben az európai együttműködés alappillérét jelentő két országban, Franciaországban és Németországban a korábbi baloldali kormányok összeomlása felbontani látszik a régi rendet. Az elmúlt félév során a magyar uniós elnökség a változás katalizátora kívánt lenni és egy olyan patrióta programot kínált, amely a nemzetállamok szerepének megerősítésére és az európai emberek jólétére helyezi a hangsúlyt. A francia–német irányítás megingása akadályozza az Európai Unió válaszkészségét, az új helyzet azonban előnyökkel is járhat. (tovább…)

Az elmúlt évben Lengyelországban lezajlott antidemokratikus folyamatok rámutattak arra, hogy Brüsszel és az általa kijelölt bábkormányok bármilyen eszköz alkalmazására hajlandóak a hatalom megszerzése és megtartása érdekében, az eközben elkövetett jogsértések pedig nem vonnak maguk után jogállamisági eljárásokat. Éppen ennek a megelőzése érdekében még „egy nagyon pici szuverenitásról” sem szabad lemondanunk, azzal ugyanis minden eddig elért eredményünk semmissé válhat. (tovább…)

2025 ebből egy sokkal könnyebb év lesz Magyarország számára: Donald Trump január 20-i beiktatása erősíti a patrióta erőket Európában is, a magyar gazdaság növekedésnek indul, miközben Európában is pozitív változások álltak be. Mindez Magyar Péter politikai lehetőségeit jelentősen korlátozza – mondta évkezdő videóelemzésében Deák Dániel, amelyben a XXI. Század Intézet vezető elemzője arról a hétfői elemzéséről beszélt, ami azt járta körbe, mi várható 2025-ben belpolitikai és külpolitikai téren. (tovább…)

Ausztriában néhány nap leforgása alatt 180 fokos fordulatot vettek a politikai események, miután először a koalíciós tárgyalások jutottak zsákutcába a liberális NEOS egyeztetésekről történő kivonulása miatt, majd a Néppártot (ÖVP) vezető Karl Nehammer nemcsak kormányfői, de pártvezetői pozíciójáról is lemondott. Alexander Van der Bellen szövetségi elnök – az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) további erősödésétől félve – végül kénytelen volt előre menekülni és a kormányalakítási megbízást adni annak vezetőjének, Herbert Kicklnek, aki annak ellenére csak most kapott erre felkérést, hogy pártjával magabiztosan nyerte meg a szeptember végi választásokat. Nagy valószínűséggel tehát kijelenthető, hogy kudarcot vallott a fősodor azon hatalomtechnikai alkukon alapuló stratégiája, amely az FPÖ-t kizárta volna a hatalomból, ami egyben demonstrálja azt is, hogy a Patrióták megkerülhetetlenné váltak Ausztriában. (tovább…)

(tovább…)

Lezárulhat az orosz–ukrán háború, erősödhetnek a patrióták az Európai Parlamentben, növekedésnek indul a magyar gazdaság, jelentős reálbéremelkedés lesz – egyebek mellett ezeket emelte ki évzáró videóelemzésében Deák Dániel a 2025-ös év várakozásai kapcsán, hozzátéve: Donald Trump január 20-i beiktatása fordulópont lesz a világpolitikában. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint minden jel arra mutat, hogy 2025 jóval könnyebb év lesz az ideinél, a hátunk mögött hagyhatjuk a koronavírus-járvány és a háború okozta negatív környezetet. Mindez jelentősen csökkentheti a protesthangulatot, ami az azt meglovagló Magyar Péter számára kedvezőtlen fejlemény. (tovább…)

Miközben néhány nappal ezelőtt újabb, magas szintű uniós vezetőt érintő korrupciós botrányra derült fény Brüsszelben, az Európai Bizottság szinte egyidőben a nemzeti kormányokat megkerülő pénzosztási rendszer kidolgozásába kezdett. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben bejelentette, hogy javaslatokat dolgoznak ki az „intelligens feltételességről”, vagyis arról, hogy miként oszthatják ki a jogállamisági okokra hivatkozva felfüggesztett uniós támogatásokat anélkül, hogy a nemzeti kormányokat bevonnák a pénzek célba juttatásába. Az elképzelés nemcsak intézményesítené az egyre növekvő brüsszeli korrupciót, de a jogállamiság elvét is súlyosan sérti. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Stabil ország egy bizonytalan világban. Békés Márton, az Intézet igazgatója Szájer Józseffel, a Szabad Európa Intézet vezetőjével beszélget 2024 bel- és külpolitikai eseményeit mérlegelve. (tovább…)

Donald Trump győzelmét követően ismét Európa jövője vált kérdésessé, ugyanis a megválasztott amerikai elnök világossá tette, hogy nagyobb önállóságot, illetve a NATO-n belül nagyobb hozzájárulást vár el az öreg kontinenstől. Magyarország számára komoly előny, hogy Orbán Viktor jó személyes kapcsolatot ápol Donald Trumppal, így a legtöbb európai vezetőnél jóval előbb tudott vele egyeztetni, előbb mint például Ursula von der Leyen – mondta legújabb videóelemzésben Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Európa az elmúlt évtizedekben jelentősen lemaradt a versenytársaitól, emiatt is szorgalmaz Orbán Viktor versenyképességi fordulatot. (tovább…)

Míg Amerika mozgásba lendül, addig Európa tovább vesztegel – ez a 2024-es éve mérlege. Hiába törtek előre 2024-ben Európában a szuverenista erők, a brüsszeli elit csökönyösen ragaszkodik pozícióihoz. Az Egyesült Államokban azonban fordult a kocka: Donald Trump visszatér a hatalomba, méghozzá fölényes győzelemmel. Mit hoz a jövő: belátható időn belül véget érhet-e az orosz–ukrán háború, hatalomra kerülhetnek-e a szuverenisták az európai országokban is, és van-e esélye Európának versenyképessége növelésére? (tovább…)

Donald Trump győzelmével belátható közelségbe került a tűzszünet Ukrajnában, már az ukrán elnök sem a harcok folytatásával szerezné vissza a megszállt területeket, míg az orosz elnök pozitívan nyilatkozott Trump béketörekvéseiről és meghívta őt Moszkvába tárgyalni – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor békepárti álláspontot képvisel a háború kitörése óta és míg korábban teljesen egyedül volt az álláspontjával, most már a nyugati világ egyre inkább ebbe az irányba mozdul, ami a bevándorlási válsághoz hasonlóan a magyar kormányfő igazát igazolja. (tovább…)

Változik az Európai Ombudsman személye, mivel lemond pozíciójáról az ír Emily O’Reilly, aki 2013 óta felelős az uniós intézmények hivatali visszásságainak kivizsgálásáért. Két olasz, egy portugál, egy észt, egy holland és egy osztrák–német pályázik a következő európai ombudsmani posztra. Nem véletlen a személyváltás, mivel ismét aktuálissá vált a pozícióhoz tartozó hatáskörök szűkítése. Az új von der Leyen-Bizottság ugyanis minden eddigieknél erőteljesebben törekszik arra, hogy az uniós intézmények számonkérésének minden lehetséges módjától megszabaduljon, O’Reilly működése pedig az elmúlt bő egy évtized során számos igen kellemetlen pillanatot szerzett az Európai Bizottság aktuális vezetése számára a szabálytalan és korrupciós ügyekben. Az Ombudsman hatáskörének szűkülésével Brüsszel az ellenőrzés egyik utolsó, puha eszközét is lerázná magáról, pedig a jogállamiság elveinek betartása, a szabályszerű működés, az elszámoltathatóság kötelezettsége továbbra is vonatkozik az EU működésére. (tovább…)

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója címlapos cinterjút adott a Magyar Demokratának abból az apropóból, hogy idén október 21-én Orbán Viktor megdöntötte Tisza Kálmán 1875 és 1890 között felállított, egyben kormányzási rekordját. Innentől kezdve ő a magyar történelem leghosszabb ideje egyhuzamban hivatalban lévő kormányfője. Mindez szó szerinti és átvitt értelemben is történelmi eredmény, hiszen politikai, társadalmi, sőt kulturális súlyánál fogva korszakos jelentőségű. (tovább…)

Kincses Előd jogász és Mircea Dinescu költő vehette át idén a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a MOL-Csoport Petőfi-díját pénteken Budapesten, a MOL Campus épületében. Az ünnepélyes eseményen köszöntőt mondott Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója. Beszédet mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója. A díjazottakat Szili Katalin az Országgyűlés volt elnöke, valamint Demeter Szilárd a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke méltatta. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Építsünk gátat a határozottságból. Békés Márton, az Intézet igazgatója Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet vezetőjével beszélget két, nemrégiben megjelent könyvről. Ezek Schmidt Mária legújabb esszékötete, a Világrendetlenség és Szájer József interjúkötete, a Frontvonalban.

(tovább…)

Míg korábban legalább a látszatra ügyelt, az utóbbi hetekben Magyar Péter egyre világosabban állt ki a globalista politikai oldal mellett: az EP-képviselői ukrán színekbe öltözve tapsolták felállva Zelenszkij ukrán elnök háborúpárti beszédét, ő maga pedig az azonos nemű párok örökbefogadása mellett foglalt állást, míg az európai pártcsaládjuk paktumot kötött a balliberális oldallal az Európai Parlamentben – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a kiszivárgó hangfelvételek alapján egy olyan politikus képe rajzolódik ki, aki lenézi az embereket és kizárólag a hatalom és a pénz érdekli. (tovább…)

(tovább…)

Az Amerikai Egyesült Államokra „a világ első demokráciájaként” is szoktak hivatkozni, azonban az elmúlt években a demokrata párti adminisztráció és a baloldali-liberális sajtó ténykedése okozta anomáliák számos ponton zárójelbe teszik a jogállami működést. Donald Trumpnak talán még soha nem látott ellenszélben kellett megvívnia az elnökválasztási csatát, ahol egyetlen szövetségese az amerikai nép volt. Mindennek következtében nemcsak, hogy (az elektorok számát tekintve) 312–226 arányban megverte a hivatalban lévő alelnököt, de a szavazatok számát (popular vote) tekintve is súlyos vereséget mért Kamala Harrisre. A megválasztott 47. elnök feladata pedig nem kisebb, mint helyreállítani az USA alkotmányos működését úgy, ahogy azt az alapító atyák elképzelték. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Hajtóvadászat hazafiakra, Németország amerikanizálása. Békés Márton, az Intézet igazgatója Halkó Petra vezető elemzővel és Biró András kutatóval beszélget, előbb áttekintést adva arról, hogyan kriminalizálják Nyugaton a szuverenista politizálást, majd beszámolva a német kormány összeomlásáról. (tovább…)

Az elmúlt napokban tovább eszkalálódott a háborús helyzet, ugyanis a békepárti Donald Trump január 20-i beiktatása előtt a háborúpárti politikai erők még egy utolsó próbát tesznek a háborús helyzet fokozására – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a még hivatalban lévő Joe Biden ennek megfelelően a napokban több, eddig tabunak számító lépést is tett Ukrajna kapcsán, amelyre Oroszország a nukleáris doktrínájuk változtatásával reagált. Több európai országban is figyelmeztetéseket adtak ki, Orbán Viktor is összehívta a védelmi tanácsot. Mindeközben Magyar Péter EP-képviselői látványosan kiálltak a háborúpárti álláspont mellett és ukrán színekbe öltöztek az Európai Parlamentben. (tovább…)

November 6-án összeomlott a német kormánykoalíció, miután Olaf Scholz kancellár az adósságfékszabály és azzal összefüggésben a német költségvetés körül kialakult heves viták miatt kirúgta Christian Lindner pénzügyminisztert, aminek hatására a Szabaddemokrata Párt (FPD) is kilépett a kormányból. Németország hivatalosan is kormányozhatatlanná vált, a szociáldemokrata–zöld kabinet kisebbségi pozícióba szorult, a 2025-ös költségvetés egy részére viszont még mindig nincs meg a fedezet, a gazdaság húzóágazatai mélyrepülésben vannak, a nagyvállalatok tömeges elbocsátásokat helyeznek kilátásba, a gazdaság pedig 2023 után várhatóan az idei évben is recesszióban marad. Ilyen körülmények között kerül sor tehát 2025. február 23-án előrehozott választásokra. (tovább…)

Nemrég Budapesten gyűltek össze Európa vezetői a 2024. évi magyar EU elnökség két legfontosabb rendezvényén, az Európai Politikai Közösség (EPK) soron következő találkozóján, majd az Európai Tanács (EiT) informális ülésén. Az eseményekre közvetlenül az amerikai elnökválasztást követően került sor lehetőséget biztosítva az európai vezetők számára arra, hogy a választási eredmény fényében áttekintsék a transzatlanti kapcsolatok jövőjét. Ezen túlmenően az uniós tagállamok vezetői az informális EiT ülésen megvitatták és elfogadták a magyar EU-elnökség központi prioritását jelentő európai versenyképesség javítására irányuló javaslatcsomagot, a Budapesti Nyilatkozatot. Volt miről tárgyalni az európai vezetőknek, hiszen éppen arra a szemléletváltásra van szükség az Európai Unió bel-és külügyeiben, amelyet a magyar uniós elnökség eredetileg is napirendjére tűzött. Magyarország pedig e téren már nemcsak az elnökség betöltésére való tekintettel számít megkerülhetetlen tényezőnek. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Visszanyalt a fagyi: lehallgatták a lehallgatót. Békés Márton, az Intézet igazgatója Deák Dániel vezető elemzővel beszélget, mégpedig a Magyar Péter körüli lehallgatási ügyről. (tovább…)

Miközben Orbán Viktor Európa összes vezetőjét fogadta Budapesten, az amerikai elnökkel telefonált és a nemzeti érdekeket képviselte a világban, addig Magyar Péter az ex barátnőjével hadakozik, akivel titokban rögzített hangfelvételekkel támadják egymást – emelte ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: tehát míg Orbán Viktor egy szuverén államférfiként viselkedik, addig Magyar Péter sokkal inkább egy valóságshow celebjeként. Egy ilyen bizonytalan időszakban felértékelődnek a kormányzóképes politikusok. (tovább…)

Az Európai Parlamentben előretörtek a patrióták, Ausztriában nagyot erősödnek a szuverenisták, Trump győzelmet aratott az elnökválasztáson, majd másnap megbukott a német kormánykoalíció. Minden mozgásban van, változik a világ, fordul a szél. Orbán Viktor, aki három hete megdöntötte Tisza Kálmán egyben-kormányzási rekordját, nemzetközi találkozók sokaságát bonyolította az elmúlt fél évben. Gazdasági semlegesség, új piacszerzés és nemzeti konzultáció – ez uralja a napirendet.
A Mozgásban legújabb adásában Deák Dániel többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, Intézetünk stratégiai igazgatója társaságában. (tovább…)

A Nemzeti Együttműködés Rendszere átlépett a tizenötödik esztendejébe, ennek kezdetén úgy készülhetünk a szűk másfél év múlva esedékes országgyűlési választásokra, hogy leszűrjük a PiS bukásához vezető lengyelországi tanulságokat. Erre azért van szükség, mert teljesen világos, különösen a 2024 októberében tartott európai parlamenti ülésből ítélve, hogy a brüsszeli körök jelöltje Magyar Péter. Az október 9-én tartott plenáris ülésen, amelyen Orbán Viktor a magyar féléves EU-elnökség programját mutatta be, Manfred Weber egyenesen kijelentette, hogy a Tisza Párt ellentmondásos elnöke jelenti a jövőt. Ursula von der Leyen bizottsági elnök eközben merőben szokatlan módon tisztségét az egyik tagállam, mégpedig hazánk megbélyegzésére használta fel. A lengyel modell forgatókönyvét tavaly ősszel már láttuk működés közben, mégpedig Brüsszel ottani jelöltje, Donald Tusk hatalomra juttatása érdekében. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása elérhető a Trump-győzelem: új aranykor a rozsdaövezetnek címmel és teljes egészében az amerikai elnökválasztással – előzményeivel, végeredményével és lehetséges következményeivel – foglalkozik. Békés Márton, az Intézet igazgatója Fekete Rajmund Amerika-kutatóval, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával beszélget. (tovább…)

Donald Trump lesz az új amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár balliberális kormánykoalíciója pedig felbomlott. Mindkét esemény jó hír Magyarország számára, hiszen a háborúpárti globalista erők gyengülését és hazánk külpolitikai mozgásterének bővülését eredményezi – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Donald Trump az elsők között hívta fel megválasztása után az egyik legszorosabb szövetségesének számító Orbán Viktort, akinek emellett az orosz és kínai elnökkel is erős partneri viszonya van, hazánk tehát minden nagyhatalommal jó kapcsolatot ápol. Ugyancsak fontos, hogy hazánk ma tartja történetének eddigi legnagyobb diplomáciai eseményét, amelyre több mint 40 ország vezetője érkezik, köztük az ukrán elnök. (tovább…)

Az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen, mert úgy véli, hogy a tavaly decemberben elfogadott, nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény uniós jogot sért. Ez a jogszabály több intézkedés mellett létrehozta a „Szuverenitásvédelmi Hivatalt”, amelynek feladata feltárni és vizsgálni azokat a külső érdekeket szolgáló tevékenységeket és szervezeteket, amelyek Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik, befolyást gyakorolhatnak a választások kimenetelére vagy a választói akaratra. Nem meglepő, hogy a Bizottság politikai akaratának és öncélú érdekeinek az Európai Unió Bírósága előtt kíván érvényt szerezni, amikor a szuverenitásvédelmi törvényt támadja. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása az Európában keleti szél, feljövőben a globális Dél címet kapta. Békés Márton, az Intézet igazgatója az Intézet két kutatójával, Kosztur Andrással és Biró Andrással beszélget. A felvétel külpolitikai fókuszú: október második felében lezajlott három kelet-európai választás s megrendezték a 16. BRICS-csúcsot. (tovább…)

A járvány és a háború gyökeresen megváltoztatta a körülöttünk a világot, amelyhez hozzá kell igazítani a magyar gazdaságpolitikát, hogy ismét érdemi növekedés legyen Magyarországon. Ennek az új magyar gazdaságpolitika a semleges gazdaságpolitika, amely számos újszerű intézkedést tartalmaz. Ahhoz, hogy ezt a politikát sikerre lehessen vinni és a 2010 utáni időszakhoz hasonlóan meg lehessen szilárdítani az alapjait szükség van a nemzeti konzultációra – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a nemzeti konzultáció eszközével már 2005 óta él a Fidesz, amely annyira sikeressé vált, hogy már ellenzéki pártok, sőt az ellenzéki főpolgármester is lemásolta. (tovább…)

A bírósági joggyakorlat átpolitizálása a világban címmel tartott bemutatkozó beszélgetést a XXI. Század Intézet Deák Ferenc Műhelye október 29-én. A rendezvényen előadást tartott Pokol Béla, a Deák Ferenc Műhely igazgatója, Szöllősi-Baráth Szabolcs és Balássy Ádám Miklós a Műhely kutatói, illetve Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója, aki egyben a beszélgetés házigazdája is volt. (tovább…)