Nyitóoldal, bal oldali tartalom

A jobboldal érték, érdek és érzelmi közösség. Az értékek állandóak, az érdekek és az érzelmek azonban sohasem, ezért a jobboldal folyamatosan termékeny feszültségek közepette létezik. Ha meg akarjuk érteni működését, és előre szeretnénk jelezni várható politikai szerepét, akkor olyan kifejezést kell találnunk a jellemzésére, amely egyszerre fejezi ki az összetartozást és az ezzel egy időben fennálló természetes széttagoltságot. Ez a kifejezés a törzsszövetség. A Kommentár folyóirat 2020/2. számában a magyar jobboldalt a törzsszövetség metaforájával írtam le. Alábbi elemzésemben az ott elkezdett gondolatmenetet helyezem tágabb összefüggésbe. A „törzsszövetség” kifejezést hasonló értelemben használom, amint Békés Márton Jobbklikken 2014-ben megjelent Moszkva tér konzervatívok című írásában. (tovább…)

2016 óta először tartottak parlamenti választásokat Észak-Macedóniában. A már több éve a Soros György által támogatott baloldali, Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) által irányított országban zajló voksolást végül az eddig is kormányon lévő, Zoran Zaev, korábbi miniszterelnök által vezetett SDSM nyerte meg. A macedón választáson kívül azonban a balkáni régióban az elmúlt időszakban több olyan esemény is történt, amely jelentősen befolyásolhatja az itt található államok jövőjét. A szerb és a bolgár tüntetések, valamint a horvát és szlovén választások mind-mind arra engednek következtetni, hogy a térség országaiban jelentős változásokra lehet számítani. Az önmagában is instabil régió már hosszú idő óta van kitéve a különböző külső hatásoknak, így a mostani események minden bizonnyal újabb alkalommal szolgálnak majd azoknak az erőknek, akik a Balkán instabilitásában érdekeltek. Délkelet-Európa destabilizációja nemcsak a migráció feltartóztatását nehezíti meg, hanem Magyarország és rajta keresztül a visegrádi blokk déli irányból való nyomás alá helyezését is jelenti. (tovább…)

A magyar-német gazdasági kapcsolatok elképesztően erősek, ráadásul az elmúlt időszakban a politikai helyzet is enyhült a két ország között, hiszen Angela Merkel belátta, Orbán Viktor politikai stabilitást jelent Közép-Európa számára, ami a németeknek gazdasági és politikai szempontból egyaránt rendkívül fontos – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című online műsorában. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a műsorban egyebek mellett arról beszélt, a német soros elnökségnek nagyon sok fajsúlyos kihívással kell megküzdenie, a bevándorlás kapcsán az elosztási mechanizmust leszámítva már lényegében a korábbi magyar javaslatokat látjuk visszaköszönni, hiszen látják már ők is, hogy a 2015-ös német álláspont „totális kudarc”. Galló Béla, politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint a magyar kormány nagyon okos álláspontot képvisel az uniós hitelfelvétel kapcsán, sikeresen képviseli a magyar érdekeket. A műsor házigazdája, Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője pedig kiemelte, a soros elnökség alatt a németeknek kompromisszumra kell törekedniük, ugyanakkor várhatóan a saját érdekeiket akarják majd érvényesíteni minden kérdésben.

(tovább…)

Korunkban kulturális proxyháború zajlik, amelyben az egyik fél a maga nézeteit az egyedül objektív és igazságos álláspontként kezelve leplezi politikai céljait és veszi fel a harcot a valósággal, a józan ésszel, a történelmi múlttal. A faji alapú politika antirasszizmusként jelenik meg, a cenzúratörekvéseket „nyílt társadalomnak” nevezik, az egyeseknek nem tetsző szobrok ledöntése pedig a sokszínűség nevében történik. Ma a BLM-mozgalom jelenti a kultúrharc legújabb állomását, a szimbólumok elleni küzdelem azonban régóta tart. Mi azonban nem akarjuk ezeket a mintákat követni és a saját utunkon akarunk járni – ez hangzott el  XXI. Század Intézet 2020. július 14-én Mozgásban – Kultúrharc a XXI. században címmel rendezett konferenciáján, amelyen az előadók az aktuális eseményeken túl azok történeti hátterére is rávilágítottak. (tovább…)

Július 1-jén véget ért az alkotmánymódosítási népszavazás folyamata Oroszországban, amelynek eredményeképpen közel 68 százalékos részvételi arány mellett a szavazók több mint háromnegyede a javasolt változtatások elfogadása mellett döntött. Bár sokan azt emelték ki a módosítások közül, hogy lehetővé teszik Vlagyimir Putyin számára az elnöki tisztségért való indulást újabb két alkalommal, az alkotmánymódosítási reform valójában a hatalmi átmenet és a Putyin utáni időszakra való felkészülés első lépéseként is értelmezhető. Az orosz lakosság számára azonban az ország politikai struktúrájának átalakulása mellett a reformok szociális irányultsága is kiemelt fontossággal bír. A XXI. Század Intézet elemzése az év elején indított Eurázsiai Figyelő-projekt kiemelt témájaként az orosz alkotmánymódosítási folyamatot vizsgálja. (tovább…)

Az ellenzéki pártok egy évtizede tartó, permanens politikai sikertelensége két okra vezethető vissza: egyfelől szétesett a világképük, ami miatt képtelenek válaszokat adni a Nemzeti Együttműködés Rendszerére és egységes jövőképet kínálni a választóknak, másrészt sem választási, sem kormányzati stratégiájuk nincsen. A két ok szervesen összefügg egymással. Ezt a tíz éve folyamatosan tapasztalható intellektuális-politikai szerkezeti problémát mélyíti el és erősíti meg az önkritika hiánya, a társadalom többségétől elidegenedett problématérkép és nyelvi készlet, valamint az ellenzéki pártokat körbevevő média- és elemzőcég-világ, amely visszhangkamrát képez körülöttük. (tovább…)

A baloldali politikusok először a koronavírus-járvány során meghozott kormányzati intézkedéseket, majd a gazdaságvédelmi akcióterv lépéseit támadták, politikai tőkét akartak kovácsolni a válságból. Ugyanakkor mindkét esetben lyukra futottak, hiszen amellett, hogy Magyarország a világon az egyik legsikeresebben kezelte a járvány első szakaszát, a negatív gazdasági hatásokat is sikeresen kivédte. A segély helyett munkaalapú gazdaságpolitikai felfogásnak köszönhetően sikerült hazánk gazdasági stabilitását megőrizni, korántsem nőtt oly mértékben a munkanélküliek száma, mint ahogyan azt a baloldal korábban vizionálta, jóval az uniós átlag alatt van az álláskeresők száma Magyarországon. A nemzeti kormány intézkedései több százezer munkahely megmaradásához járultak hozzá, míg a baloldal a megszorító politikájával 2010 előtt csak tovább mélyített az akkori gazdasági és társadalmi krízisen. A közvélemény-kutatások azt jelzik, a választók büntetik a baloldal valóságtagadó politikáját, a kormánypártok támogatottsága növekedett.

(tovább…)

Május és június folyamán két alkalommal is olyan hangfelvételeket mutattak be a sajtónyilvánosság előtt Ukrajnában, amelyek Joe Biden egykori amerikai alelnök és jelenlegi elnökjelölt, valamint Petro Porosenko volt ukrán elnök számára is kompromittálóak lehetnek. Az elnöksége idején szélsőségesen nacionalista retorikát alkalmazó és az ország elsőszámú hazafiaként pózoló Porosenko a felvételek alapján egy külföldi hatalom szófogadó bábjának tűnik, míg Biden kapcsán ugyanazokat a vádak vethetők fel, amelyekkel a demokraták illették Donald Trumpot az elmúlt évek során. A XXI. Század Intézet elemzése az ukrán–amerikai kapcsolatokban tavaly kibontakozott kölcsönös beavatkozási botrány hátterét és lehetséges következményeit vizsgálja a legújabb fejlemények tükrében. (tovább…)

A baloldali városvezetők több mint fél éves tevékenysége jó látleletet ad arról, hogy a baloldal 2010 óta nem változott érdemben – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: van ugyan néhány új szereplő, de ennek ellenére ugyanaz a vízióhiány jellemzi a baloldalt, mint a 2002 és 2010 közötti kormányzásuk idején. Kiemelte, a gondolatok hiánya és a kormányzásképtelenség mellett ismét a korrupciós ügyektől, az arroganciától és a botrányos megnyilatkozásoktól hangos a baloldal. Példaként említette László Imre kijelentéseit, amely kísértetiesen hasonlít Zuschlag János 2004-es ügyéhez, hiszen a baloldal ugyanúgy mentegeti most a DK-s politikust, mint ahogy akkor a holokauszton viccelődő ifjú szocialistát. Az elemző megjegyezte, a mostani események felfrissítik a választói emlékezetet és sokakat rádöbbent arra, hogy a baloldal a 2010 előtti világot hozná vissza egy esetleges hatalomátvételt követően. Kiemelte, a baloldali botrányok jól példázzák, hiányzik a sikeres politikához elengedhetetlen szellemi tudásuk, stupiditás jellemzi őket. (tovább…)

A jogállamiságot megkérdőjelező nemzetközi kampány elmúlt tíz évének egyik legvitatottabb eseménye volt, mikor 2018 elején tizennégy, bizonyíthatóan a Soros-hálózat által támogatott nemkormányzati szervezet (NGO) bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál, amely kötelezettségszegési eljárását indított a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény” (2017. évi LXXVI.tv.) rendelkezései miatt. Az időközben megszületett feljelentés alapján az Európai Bíróság 2020. június 18-án – vitatható jogi érveléssel, illetve politikai elfogultság gyanújával – hozta meg határozatát (C-78/18). Az uniós intézmény döntésében elfogadta a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságára vonatkozó jogos társadalmi igényt, illetve azt a törvényben kijelölt célt, miszerint a kormányzat hatékonyabb eszközökkel kíván fellépni a terrorizmus, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni harcban; ám az ítélet szerint a jogszabály egyes részei nem egyeztethetők össze az uniós joggal. Annak ellenére, hogy a törvény hatálya alá tartozó civil szervezetek, illetve NGO-k ez idáig nem szenvedtek semmiféle érdeksérelmet, illetve a kormány figyelembe vette a Velencei Bizottság véleményét is, az uniós intézmény – a politikai nyomásnak engedve – ismét felülírta egy nemzetállam szuverén jogalkotási gyakorlatát.   (tovább…)

A Soros György körüli hálózatok befolyásának kérdése főleg az elmúlt egy évben került az ukrajnai sajtó figyelmének középpontjába, azonban az amerikai milliárdos immár harminc éve tevékeny szerepet vállal az ukrán közéletben. Az 1990. április 8-án alapított Nemzetközi Újjászületés Alapítvány (International Renessaince Foundation, avagy Mizsnarodnij Fond Vidrodzsennya) eddig több mint 310 millió dollárt költött közel 10 ezer projektre, azzal a céllal, hogy Ukrajnában is felépítse a „nyílt társadalmat”. Az ukrajnai Soros-alapítvány és partnerei időről időre jelentős befolyáshoz jutottak az egymást váltó ukrán elnökök és kormányok mellett. Más országokhoz hasonlóan a Soros-hálózatok ukrajnai tevékenységét is kettősség jellemzi, amelyben a vitathatatlanul hasznos – például egészségügyi vagy kutatási – projektek finanszírozása együtt jár a politikai küzdelmekbe való olykor egészen nyílt beavatkozással és az országon belüli ellentétek kiélezésének szándékával. (tovább…)

Orbán Viktor már a tavaly októberi önkormányzati választás után egyértelművé tette, hogy a kormánynak nem érdeke a konfliktuskeresés a baloldali fővárosi vezetéssel, minden kérdésben együttműködésre törekednek. Karácsony Gergely ezzel szemben a megválasztása óta az „ellenzék vezető arca” szerepben kíván tetszelegni, aminek érdekében konfliktuskereső dacpolitikába kezdett a kormányzattal szemben – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint, ha tovább folytatódik a Karácsony-féle dacpolitika és pártpolitikai érdekekből fakadóan nem hajlandó együttműködni a kormányzattal, akkor annak a legnagyobb vesztesei minden bizonnyal a budapestiek lesznek. Emellett a saját és az ellenzék támogatottságát is kikezdhetik az elmaradó fejlesztések, miközben egyébként rendelkezésre állnak a források, rádásul a kormány is nyitott lenne a párbeszédre. (tovább…)

A 2010 óta tartó Nemzeti Együttműködés Rendszere szervesen illeszkedik a rendszerváltoztatással megkezdődött modern, demokratikus Magyarország történetébe. Egyfelől azért, mert húsz éves késlekedés után befejezi a rendszerváltoztatás folyamatát, amikor véghezviszi annak a nemzeti szuverenitás kibontakoztatásával kapcsolatos misszióját. Másfelől s ezzel szoros összefüggésben pedig azért, mert megszakítja az 1989/90-es fundamentális változások ellenére tovább élő kommunista örökséget, amely ettől kezdve még húsz éven keresztül posztkommunista változatban folytatódott. A 2010 és 2020 közötti időszak ugyanakkor azokkal a világméretű változásokkal is szinkronban van, sőt ezek előőrseként viselkedik, amelyek a hidegháború után kialakuló globális, neoliberális világrend fokozatos széthullását ígérik. A mögöttünk hagyott évtized, amelyet egyértelműen Orbán Viktor stabil kormányzása határozott meg, egyúttal a posztkommunizmusra rákövetkező konzervatív korszak kezdőpontját is jelentheti, de minden bizonnyal már elárul valamit a világnak a posztbipoláris rendszert követő rendjéből is. (tovább…)

Morton Abramowitz, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért elnöke, egy 1994-es interjú során úgy vélekedett Soros Györgyről, hogy ő „az egyetlen ember az Egyesült Államokban, akinek saját külpolitikája van, és érvényre is tudja juttatni azt”. Szavait jól tükrözi, hogy a milliárdos 1993-ra – alig tíz év alatt – 23 országra tudta kiterjeszteni befolyását, amelyekben szervezetei több mint 300 millió dollárt költöttek a „nyílt társadalom” építésére, és amellyel Soros alig pár év alatt megkerülhetetlen személlyé vált a közép- és kelet-európai térségben. A balkáni országok közül a leglátványosabb befolyásszerzés egyértelműen a mai Észak-Macedónia esetében történt, ahol a tőzsdespekuláns a ’90-es évek elején könnyedén tudta elfoglalni azokat a kulcspozíciókat, amelyeket kihasználva még ma is döntően befolyásolni tudja az ország politikai és gazdasági folyamatait. Az „Európa kapujaként” emlegetett országot már hosszú idő óta komoly belső etnikai és politikai feszültségek teszik instabillá, amit rendre kihasznál vagy éppen súlyosbít, sőt elő is idéz az elmúlt harminc évben felépített „Soros-birodalom” élén álló milliárdos. Soros György több olyan konfliktusban is kulcsszerepet játszott, amelyek nagymértékben alakították Macedónia belpolitikai folyamatait.   (tovább…)

Az elmúlt hetek különféle faji zavargásoktól voltak hangosak az Amerikai Egyesült Államokban és több nyugat-európai országban. Számos egyéb társadalmi és gazdasági válsághoz hasonlóan Európa egyik legstabilabb térségének számító Magyarország és közép-európai régió mentes marad a faji alapú, sok nyugati társadalmat szétverő konfliktusoktól – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a mostani események az egykori gyarmattartó országok problémái mellett arra is rávilágítanak, hogy helyes döntés volt a V4-országok részéről a bevándorlás és a kevert társadalmak elutasítása. Hozzátette, ez az újabb társadalmi krízis a lehető legrosszabb időszakban csúcsosodott ki több nyugati országban, hiszen már a járvány előtt is rossz gazdasági és társadalmi helyzetben voltak. (tovább…)

A rendszerváltoztatás után húsz évig elhúzódó posztkommunizmusról, a baloldali–liberális gondolkodás progresszivitásának folytonosságáról és válságáról, illetve a tíz éve tartó nemzeti kormányzás által véghezvitt fordulatról beszélgetett Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője két meghívott vendéggel: G. Fodor Gábor politológussal és Békés Márton történésszel, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával, „Rendszerváltás után korszakváltás” címmel. (tovább…)

A trianoni békeszerződés századik évfordulója előtt két nappal Igor Matovič szlovák kormányfő meghívására a pozsonyi várba látogatott a felvidéki magyarság száz jeles képviselője. A történelmi jelentőségű találkozón Matovič a szlovákok és magyarok közti együttműködést és a békés egymás mellett élés fontosságát hangsúlyozta, két nappal később pedig a közösségi oldalán kitett bejegyzésében kért bocsánatot a felvidéki magyarságtól, az őket az elmúlt száz évben ért sérelmekért. A miniszterelnök gesztusa kétségkívül történelmi jelentőségű, amely komoly változást hozhat a felvidéki magyarok számára. A sokáig asszimilációs politikát folytató szlovák kormányok az elmúlt harminc évben több olyan politikai intézkedést hoztak, amelyekkel igyekeztek ellehetetleníteni a felvidéki magyarság megmaradását az országban. (tovább…)

Rendre olyan amatőr hibákat vétenek az ellenzéki pártok, amelyek rávilágítanak a professzionális politizálás hiányára ezen a térfélen – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője példaként említette Korózs Lajos videóhamisítási botrányát, de szintén a dilettáns ellenzéki politizálás részeként tekint arra, hogy a párt késlekedése miatt hivatalosan még mindig nem Jakab Péter a Jobbik elnöke. Hozzátette: az MSZP és a Jobbik mellett a Momentum sincsen jó helyzetben, hiszen a tisztújítás eredménye rávilágít a párt identitásválságára, amely könnyen pártszakadáshoz vezethet. Szintén rontja az ellenzék megítélését, hogy Budapesten – ahol kicsiben tudnák megmutatni, miként kormányozna egy balliberális kormánykoalíció – még a Lánchíd felújítása is kifog rajtuk. Az ellenzéki térfélen az egyetlen potens szereplő a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció. (tovább…)

Június 5-én a Belarusz Köztársaság fővárosába, Minszkbe látogatott Orbán Viktor miniszterelnök, ahol Aljakszandr Lukasenka elnökkel folytatott tárgyalásokat. A megbeszélések fő témája a két ország közötti gazdasági együttműködés volt, amely kapcsán mindkét vezető a belarusz–magyar kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználásának fontosságát hangsúlyozta. A XXI. Század Intézet a havonta publikált Eurázsiai Figyelő készítése mellett nagy figyelmet szentel Magyarország kelet-európai, illetve a nyugat-eurázsiai nagytérségbe tartozó államokkal fenntartott és egyre mélyülő kapcsolatainak. A legutóbbi magyar–belarusz találkozó is ebbe a folyamatba illeszkedik. (tovább…)

Habár még mindig a koronavírus elleni védekezésről szóló vita határozza meg a közbeszédet, az ellenzéki pártok körében ismét felmerült a jövőbeni összefogás formájának kérdése. Az érveket, ellenérveket nyilvánosan leginkább a szavazatmaximalizálás, illetve a kormány leváltásának „receptje” szerint fogalmazzák meg, de világosan kirajzolódik a különböző érdekcsoportok közötti versengés is, ami a pandémia elmúltával várhatóan tovább élesedik majd. Miközben minden ellenzéki csoport igyekszik az ideológiai különbségeket elhallgatni, illetve a társulással együtt járó morális és politikai kérdéseket bagatellizálni, addig egy – ma még láthatatlan – közös program mentén való együttműködést ígérnek. Az összefogásra kész ellenzéki pártok (MSZP, Párbeszéd, Demokratikus Koalíció, LMP, Momentum és a Jobbik) abban egyetértenek, hogy minden körzetben egy közös jelöltet kell majd állítaniuk, azonban komoly konfliktus alakult ki a jelöltek kiválasztásának módjáról, de ma már nézetkülönbség van abban is, hogy egy vagy két listával induljanak el 2022-ben. (tovább…)

A nemzeti konzultáció kifejezést Orbán Viktor még ellenzéki politikusként, a 2005-ös országértékelő beszédében használta először. Akkor azt mondta, a 2006-os parlamenti választásoknak úgy akar nekifutni, hogy a tervezett intézkedéseit a választópolgárokkal folytatott párbeszéd alapján építi fel. Első lépésként létrehozták a Nemzeti Konzultációs Testületet, amely 2005. március 9-én tartotta alakuló ülését, a nyolc tagú testületnek külön szóvivője is volt, Kudlik Júlia televíziós híresség személyében. A Nemzeti Konzultáció újraindítását 2010. április 27-én az országgyűlési választásokon aratott győzelem után jelentette be Orbán Viktor, a kezdeményezés deklarált célja ezúttal is az ország vezetői és a választópolgárok közötti kapcsolat közvetlenebbé, szorosabbá tétele volt. A nemzeti konzultációk során a választópolgárok érdemben befolyásolták a kormányzati döntéshozatalt, 2011-ben az alkotmányozás során például a gyermekek után járó extra szavazati jogot vetették el a válaszadók a konzultáció során. A 2010-es kormányváltást követően a kabinet a mostanival eddig már kilenc alkalommal indított nemzeti konzultációt. A most induló konzultáció leginkább a gazdasági kérdések, a gazdaság újraindítása miatt fontos.  Jól mutatja a konzultáció sikerességét, hogy a Jobbik 2016-ban megpróbálta lemásolni ezt a kapcsolatteremtési formát, az akciójuk azonban érdektelenségbe fulladt. (tovább…)

Megjelent a Kommentár legújabb (2020/2) száma, melynek központi kérdése és blokktémája a nemzeti összetartozás. A szerzők nem a trianoni katasztrófa felett keseregnek, hanem azt kívánják megérteni, mit jelent itt és most magyarnak lenni. Felvázolják milyen kihívások előtt áll a Kárpát-medence, illetve Közép-Európa népessége, és emellett megoldási stratégiákkal is találkozunk. (tovább…)

Korábban a kormány járvány-ellenes intézkedéseit hátráltatták, most pedig a kormány gazdaságvédelmi akciótervét támadják a balliberális politikusok, miközben kormányzásuk idején még a 2008-as gazdasági válságot megelőzően is lényegesen rosszabbak voltak Magyarország gazdasági és társadalmi mutatói, mint most, a járvány tetőzését követően – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, az előrejelzések szerint a cselekvőképes politikai és stabil gazdasági alapoknak köszönhetően Magyarország a régió több országához hasonlóan jóval kisebb gazdasági visszaesést fog elszenvedni, mint a járvány által leginkább érintett és már eleve rossz állapotban lévő nyugati és déli uniós tagállamok. Hozzátette, mindez annak a 2010 óta folytatott sikeres gazdaságpolitikának köszönhető, amely szakított a balliberális oldal megszorító politikájával. (tovább…)

Az elmúlt egy évtized folyamatai jelentősen átrajzolták Európa erőviszonyait, a korábbi sereghajtók dinamikus erősödésen vannak túl, míg számos meghatározó nyugati tagállam súlyos politikai, gazdasági és társadalmi problémával küzd. A koronavírus-járvány éppen azokat a nyugat-európai és dél-európai országokat érintette a legsúlyosabban, amelyek már eleve rossz gazdasági és politikai állapotban voltak, míg az elmúlt évek sikertörténeteinek számító közép-európai országok lényegesen kevesebb áldozattal vészelték át az elmúlt hónapokat. Ráadásul az előrejelzések szerint a cselekvőképes politikai és stabil gazdasági alapoknak köszönhetően például Magyarország a régió több országához hasonlóan jóval kisebb gazdasági visszaesést fog elszenvedni, mint a járvány által leginkább érintett és már eleve rossz állapotban lévő nyugati és déli tagállamok. Mindennek köszönhetően Magyarország és a V4-ek politikai súlya tovább erősödhet az uniós tárgyalásokon, ez a régió megerősödve kerülhet ki a mostani válságból. (tovább…)

1993 végén Bukarestben Soros György a következőt mondta a „kelet-európai birtokán” tett többhetes körutazására őt elkísérő amerikai riporternek: „Nyugodtan írja csak azt, hogy ami egykor szovjet birodalom volt, az Soros-birodalom lett.” A terepszemlét novemberben kezdte Prágában, utána Szarajevó következett, ahonnét Horvátországba utazott, hogy pár nappal később Budapesten landoljon. Az újságíró összesen hat napot töltött együtt Sorossal, amikor ezt követően végigjárták délkelet-európai „hátsókertjét”, melynek állomáshelyei a következők voltak: Temesvár, Bukarest, Kisinyov (Chișinau), Szófia, Tirana. Soros mindenütt felkereste helyi alapítványa irodáját, tárgyalt támogatóival és azokkal, akiket ő támogatott, fogadta az újságírókat vagy éppen őt fogadták állami vezetők (Horvátországban és a Moldovai Köztársaságban egyenesen az államfő, bár előbbi emlékei szerint addigi élete legrosszabb találkozója volt). Albániából az eredeti tervek szerint Bécsbe ment volna, de hirtelen irányváltással londoni fuvart kért a pilótától.1993 legvégén, amikor szemléje befejeződött, egy másik projekt is lezárult: a Soros-birodalom létrehozásának első, tízéves szakasza ugyanis befejeződött. 1994-ben Soros György győztesnek nyilvánította a közép- és kelet-európai rendszerváltoztatással párhuzamosan véghezvitt, térségbeli tevékenységét, de kevesellte annak eredményét. Az első tíz évben a Soros-projekt kitüntetett, modellértékűnek szánt, úttörő vállalkozása Magyarországon volt. (tovább…)

A koronavírus-járvány egy rövid időre háttérbe szorította az ellenzéki pártok belső konfliktusait, ugyanakkor a járvány csillapodásával újra felerősödik a már régóta tartó átrendeződés az ellenzéki oldalon. A Jobbik szétesése megállíthatatlannak tűnik, a baloldallal szövetkező egykori nemzeti párt a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak egyik legnagyobb szavazótábor-vesztésén ment keresztül. Az MSZP mindeközben egyre mélyebbre süllyed a közvélemény-kutatásokban. A liberális Demokratikus Koalíció végleg az ellenzék vezető ereje lett, a nyilvánosságban pedig egyre inkább Dobrev Klára veszi át Gyurcsány Ferenc helyét. A szintén liberális Momentum mindeközben Hadházy Ákos és Szél Bernadett pártnélküli politikusokkal szövetkezik, hozzájuk hasonlóan a Párbeszéd is a botránypolitizálást részesíti előnyben. Az LMP jövője kérdéses, a zöld formáció láthatóan igyekszik felvenni az ellenzéken belül egyfajta centrumpozíciót. Az ellenzéki polgármesterek kudarcai jelentősen ronthatják az ellenzék 2022-es esélyeit, ráadásul a koronavírus-járvány során mutatott magatartásuk sem segítette őket.
(tovább…)

Több mint 75 éve nem volt ilyen, kiürültek az iskolapadok Magyarországon, hiszen a kormány a járványhelyzetre való tekintettel digitális oktatást vezetett be. A kezdeti aggodalmak ellenére az új rendszer sikeres volt, nem maradtak el a feleltetések és a leckék sem, rendben lezajlottak az érettségi vizsgák is. A XXI. Század Intézet egy kisfilmben tekint vissza a mögöttünk álló nehéz időszakra. (tovább…)

Karácsony Gergely az elmúlt napokban igen éles hangnemben támadta, illetve döntésképtelenséggel vádolta a kormányt. A főpolgármester vélhetően ezzel a látványos kommunikációs akcióval igyekezett elterelni a figyelmet az általa vezetett fővárosi önkormányzat járvány során tanúsított tétlenkedéseiről és hibáiról. Karácsony Gergely ugyanis csak jóval később, egy hónappal az országos operatív törzs megalakulása után hívta életre a fővárosi operatív törzset, emellett jelentősen veszélyeztette a járvány elleni védekezést a hibás döntéseivel, így egyebek mellett a BKV-járatok ritkításával, a fizetős parkolás fenntartásával vagy például a fővárosi fenntartású idősek otthonaiban tapasztalt mulasztásokkal, ráadásul rendre önellentmondásokba keveredett nyilatkozataival. A kormány járványügyi intézkedéseinek és határozott fellépésének köszönhetően azonban Budapesten is sikerült elkerülni a járvány tömegessé válását, a lakosság az ellenzéki aknamunka ellenére is fegyelmezetten betartotta a kormány intézkedéseit. (tovább…)

Az ellenzéki politikusok kezdetben a járványügyi szigorításokat nem tartották elegendőnek, majd leginkább a koronavírus-törvényt támadták, legújabban pedig a kormány gazdaságélénkítő lépéseit kifogásolják. A tényadatok ugyanakkor azt mutatják, hogy Magyarország lépett fel az egyik leghatékonyabban a koronavírus-járvánnyal szemben Európában, itt az egyik legalacsonyabb a fertőzöttségi és halálozási szint a lakosságszám arányában. Szintén hamisnak bizonyultak a tesztelések és a koronavírus-törvény kapcsán megfogalmazott ellenzéki állítások, a magyar gazdaságvédelmi intézkedések pedig nemzetközi szinten is figyelemre méltóak. Hasonlóan lyukra futott az ellenzék az érettségi megtartásának támadásával is. Tovább hitelteleníti az ellenzéki támadásokat, hogy sok ellenzéki vezetésű önkormányzat – például a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat – nem lépett időben a járvány megfékezése érdekében, ráadásul az általuk sokszor hangoztatott szociális érzékenységet figyelmen kívül hagyva, azonnal megszorításokba kezdtek. A XXI. Század Intézet sorba vette az ellenzéki álhíreket. (tovább…)

Miközben a koronavírus egész Európában komoly erőpróba elé állította a kormányokat, a Visegrádi Együttműködés tagállamai sikeresen vették fel a harcot a járvánnyal. A Csehországból, Lengyelországból, Magyarországból és Szlovákiából álló V4-ek a folyamatos együttműködésnek, valamint az időben meghozott, határozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően sokkal eredményesebben tudtak reagálni a COVID-19 okozta egészségügyi válságra, mint a nyugat-európai országok. Mindemellett az időközben életre hívott gazdasági mentőcsomagok jelentős segítséget nyújtanak számukra a járvány által előidézett gazdasági válság leküzdésében. (tovább…)

A 2008-as gazdasági világválság és a 2015-ös migrációs válság után a koronavírus-járvány jelentette kihívásokra és gazdasági problémákra sem ad megfelelő választ az Európai Unió, a tagállamok újra nemzeti keretek között tesznek meg fontos lépéseket. A mostani válság ismét rávilágít a brüsszeli intézményrendszer működésképtelenségére, melynek hatására a föderatív uniót támogató politikai erők tovább gyengülhetnek, míg a „nemzetek Európájában” gondolkodó kormányok újabb lendületet kaphatnak. A járvány kezdeti bagatellizálása mellett az EU a járvány utáni gazdasági válságra sem képes egységes választ adni, továbbra sincs megállapodás például a gazdaság védelmére irányuló közös intézkedési csomagról, miközben a tagállamok többsége nemzeti szinten már rég döntött az ilyen jellegű gazdasági programokról. Az EU rövid időn belül immár a harmadik krízishelyzetre reagál rosszul, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek. (tovább…)

A koronavírus-járvány okozta egészségügyi, társadalmi és gazdasági válság eddig soha nem látott kihívás elé állította az Európai Uniót, amely a válságkezelés során nem egy szervezetten működő, erős legitimációjú föderális szervezetként cselekedett, sokkal inkább egy olyan bonyolult működésű, lassan reagáló és a belső politikai feszültségektől döntésképtelen intézményrendszer képét mutatta, amelyet csupán az egyes tagállamok gazdasági érdekei tartanak egyben. Az elmúlt negyedévben jól megfigyelhető volt, hogy a védekezés során a nemzetállamok politikai autonómiája megerősödött. A tagállamok kormányai számos jogosultságot „vettek vissza” az unió közös politikai ügyeiből, részben az EU cselekvésének hiánya, illetve megkésettsége miatt, részben pedig a saját polgáraik elvárásainak engedelmeskedve. A ma rendelkezésre álló tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetállamok saját hatáskörükben gyorsabb, hatékonyabb és a közösség számára eredményesebb döntéseket tudtak hozni, mint az Európai Unió bürokratikus intézményei. (tovább…)

Éles vita bontakozott ki az elmúlt napokban arról, hogy magas-e Magyarországon a koronavírus miatt elhunyt személyek száma, Szabó Tímea például azt állította, hogy nálunk a világon a legmagasabb a halálozási ráta. A tényadatok ugyanakkor azt mutatják, míg nálunk egymillió lakosra harminc koronavírus miatt elhunyt személy jut, addig például Belgiumban ez a szám hatszáznál is magasabb, illetve az összes nyugat-európai országban megközelíti vagy jóval meghaladja a százat – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő Facebook bejelentkezésében. Hozzátette, még az olyan gazdag országokban is jóval többen haltak meg arányaiban a járvány következtében, mint az Egyesült Államok vagy Kanada. Ezzel párhuzamosan a megbetegedések számát illetően is rendkívül jól áll Magyarország, az unióban itt van a negyedik legkevesebb fertőzött. (tovább…)

A járvány kitörése óta az ellenzéki pártok és sajtótermékek rendre kritizálják a kormány járványügyi intézkedéseit, többször azt állították, hogy azok nem elegendőek vagy nem megfelelőek. Van olyan ellenzéki politikus is, aki szerint a halálozások száma arányaiban Magyarországon a legmagasabb az egész világon. A XXI. Század Intézet a tisztánlátás érdekében összesítette a fertőzöttek, az aktív esetek és a halálozások számát az Európai Unió tagállamaiban, amelyből kiderül, hogy az ellenzéki állításokkal szemben hazánk kezelte az egyik leghatékonyabban a járványt, hiszen Magyarországon van a lakosságszám arányában az egyik legkevesebb fertőzött, illetve a halálázások száma is jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. Arányaiban a legtöbben Belgiumban, Spanyolországban és Olaszországban hunytak el a koronavírus-járvány következtében. (tovább…)

„Két vírussal küzdünk, az egyik Orbán Viktor politikája” – olvashatjuk a sommás megállítást, abban a 73 európai közszereplő által aláírt felhívásban, amelyet a CIVICO Europa nevű transznacionális civil szervezet közölt a kontinens 19 lapjában, Magyarországon például a Népszavában. A levél mondanivalója jól illeszkedik az elmúlt hetekben tapasztalt összehangolt politikai offenzívák sorába, amelyek egytől-egyig a koronavírus-törvénnyel kapcsolatos kritikákat taglalják, illetve hamis félinformációkra hivatkozva fejezik ki aggodalmukat a magyar jogállamisággal kapcsolatban. A szövegezők önmagukat „független polgári szerveződésként” és a „demokratikus elvek” iránt elkötelezett közszereplők csoportjaként definiálják, miközben az aláírók egytől-egyig egykori vagy ma is aktív politikai szereplők. A kiáltványnak – a CIVICO Europa társelnökei mellett – két kezdeményezője volt: az elmúlt évtized leghangosabb „magyarkritikusa”, a liberális EP-képviselő Guy Verhofstadt; valamint az az Andor László, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki tanácsadója, majd szocialista uniós biztos volt 2010 és 2014 között, és az erősen baloldali értékrendet valló Eszmélet című folyóirat köréhez tartozik. (tovább…)

Nem ülésezik az Országgyűlés, a kormány korlátlan hatalmat kapott, az Európai Unió több milliárd euróval támogatja a „renitens” Magyarországot – ilyen és ehhez hasonló álhírek sorozata jelent meg az elmúlt hetekben, amelyekkel hazánk alkuképességét, politikai mozgásterét igyekeznek szűkíteni a balliberális körök – mondta Deák Dániel élő videós elemzésében. Kiemelte, csütörtökön videókonferenciát tartanak az uniós tagállamok vezetői, ahol többek között a következő uniós költségvetési ciklus forrásairól és a koronavírus gazdasági hatásainak kezeléséről lesz majd szó. Ha Magyarországot ezeken a tárgyalásokon sikerül a „renitens” szerepében feltüntetni, akkor fenn áll a veszélye annak, hogy forrásoktól esik el – mondta. Hozzátette, ezért fontos a tények hangoztatása, hiszen ilyen fontos kérdésekről nem szabad álhírek alapján dönteni. (tovább…)

Az elmúlt hetekben a magyar ellenzék aknamunkájának köszönhetően összehangolt politikai támadás érte Magyarországot a koronavírus-törvény miatt, melynek keretében számos álhír jelent meg a magyar rendkívüli jogrenddel és a kormány mozgásterével kapcsolatosan.Ennek a nemzetközi támadássorozatnak volt a része az is, hogy az Európai Parlament egy olyan csúsztatásokkal teli állásfoglalást szavazott meg, amelyben többek között azt állítják, hogy az „európai értékekkel összeegyeztethetetlen” a magyar kormány felhatalmazása, illetve hogy meggyengítették az „Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét”.  Mindez csupán egy álhíreken alapuló politikai lejárató kampány a liberális politikai erők részéről, hiszen a valóságban a magyar Országgyűlés bármikor visszavonhatja a felhatalmazást, ráadásul a koronavírus-törvény jól illeszkedik az európai gyakorlatba, vészhelyzet esetén több országban is különleges jogköröket kap a végrehajtó hatalom. Külön érdekesség, hogy a Magyarországot támadó tagállamok egy részében a magyarhoz igen hasonló szabályozás van érvényben. A támadássorozatnak nincsen vége, csütörtökön a LIBE Bizottságban lesz szó Magyarországról és a koronavírus-törvényről. (tovább…)

Az egyre terjedő koronavírus-járvány természetesen az egykori szovjet tagállamok vezetői számára is komoly kihívást jelent, amellyel eltérő felkészültséggel néznek szembe s ennek megfelelően eltérő válaszokat is adnak rá. Miközben a térségben is folyamatosan nő az észlelt fertőzések száma, Türkmenisztán és Tádzsikisztán révén két ország is itt található azon kevesek közül, ahol – hivatalosan legalábbis – nincs jelen a COVID-19. Eközben más közép-ázsiai országok, mint Kazahsztán vagy Kirigizisztán rendkívüli állapotot is kénytelenek voltak hirdetni a vírus terjedése miatt. Szintén nyíltan beszél a fertőzés terjedéséről Belarusz, azonban eltérően a legtöbb szomszédjától, eddig csak mérsékelt korlátozó intézkedéseket tett. Az alábbiakban a XXI. Század Intézet körképe következik az eurázsiai térség fontosabb államainak járványkezelési gyakorlatairól. (tovább…)

Az ellenzék, a liberális értelmiség és a Soros-hálózat médiaháborút indított, az elmúlt hetekben több kormányellenes véleménycikk is megjelent a nemzetközi sajtóban. Az írások egytől-egyig „a koronavírus elleni védekezésről” szóló törvénnyel szembeni aggályokat taglalják, szerzőik többnyire a jogállamiságot, a demokráciát és a sajtószabadságot féltik. Mindez jól illeszkedik az elmúlt években megfigyelhető balliberális politikai kampány sorába, amely a bevándorlásellenes és szuverenitás-párti kormányok ellen folyik Európa-szerte. A cikkekben szó szerint átveszik az ellenzéki pártok és a hazai ellenzéki sajtó állításait, fogalmait és politikai narratíváját, sőt az sem ritka, hogy magyarországi szereplők (Bayer Lili, Krekó Péter, Novák Benjámin, Ungváry Krisztián) írják ezeket, esetleg ellenzéki politikusok vagy maga a budapesti főpolgármester és a Soros-hálózat tagjai nyilatkoznak meg bennünk. (tovább…)

Sorra jelennek meg a félrevezető álhírek a hazai és a nemzetközi sajtóban Magyarországgal szemben, amelyeknek a célja a kormány cselekvőképességének rombolása – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő videós elemzésében. Kiemelte, a CNN után már az Európai Parlament hivatalos álláspont-tervezetében is az az álhír jelent meg, miszerint felfüggesztették a parlament működését Magyarországon. Mindez szerinte az ellenzéki politikusok aknamunkájának az eredménye, akik a belpolitikai kudarcaik után most nemzetközi lejárató kampányt generáltak. Deák Dániel hangsúlyozta, a cselekvőképes és határozott kormányzati döntéseknek köszönhetően az adatok alapján Európában nálunk az egyik legalacsonyabb a koronavírusos megfertőződések aránya, illetve a lakosságszámhoz viszonyítva a halálozások aránya is jóval elmarad a magyar koronavírus-törvényt támadó országok – így például a spanyolok, a belgák, az olaszok, a franciák vagy a hollandok – ugyanezen mutatóitól. Az elemző beszélt Karácsony Gergely hanyagságáról is, amelynek eredményeként kirobbanhatott a járvány a fővárosi fenntartású idősek otthonában. (tovább…)

Amióta a 2015-ös migrációs válságot követően a Fidesz fellépett az Európai Unió bevándorláspárti politikájával szemben, az Európai Néppárt (EPP) liberális tagjai támadják a magyar kormánypártot. A már közel öt éve tartó támadássorozat jól tükrözi, hogy az egykor konzervatív és kereszténydemokrata értékeket valló pártcsalád hangos kisebbsége miként vált mára a liberális elitnek megfelelni akaró és az egyre inkább baloldali értékeket valló pártok gyűjtőhelyévé. Ugyan közben az EU bevándorláspárti politikája hivatalosan is megbukott, a folyamatosan balra tolódó EPP liberális, többnyire jelentéktelen törpepártjai továbbra is kritizálják a magyar kormányzat döntései miatt a Fideszt. Ennek legszembetűnőbb példája, hogy miután Donald Tusk, az EPP elnöke, a frakcióból történő kizárással fenyegette meg a Fideszt, a pártcsalád tizenhárom tagja 2020-ban immár másodszor kezdeményezte a magyar párt kizárását az Európai Néppártból. (A pártszövetség alapszabálya szerint legalább öt országból hét tagpárt aláírása szükséges a kezdeményezéshez). (tovább…)

Míg a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok a 2002 és 2010 közötti időszakban közel 190 magyar tulajdonban lévő céget privatizáltak, az Orbán-kormány még a mostani válságos időszakban is megvédi a nemzeti tulajdont, nem hagyja, hogy a gazdasági válsággal visszaélve külföldiek felvásárolják a magyar cégeket – hangsúlyozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő videóelemzésében. Mint fogalmazott, ez egy rendkívül fontos szemléletbeli különbség a balliberális kormányzásokhoz képest, amikor mindenféle koncepció nélkül lényegében elherdálták a nemzeti tulajdont. A vezető elemző kiemelte, az elmúlt egy évtized sikeres gazdaságpolitikájának köszönhetően Magyarország jelenleg lényegesen nagyobb mozgástérrel rendelkezik, így a 2008-as gazdasági válsággal ellentétben most önerőből is képes kezelni a krízist, illetve megszorítások helyett az Orbán-tervben is bejelentett gazdaságélénkítéssel reagál a koronavírus-járvány jelentette gazdasági kihívásokra. (tovább…)

A Demokratikus Koalíció elnöke korábban a kormány járvány-ellenes intézkedéseit hátráltatta, most pedig a hétfőn bejelentett gazdaságvédelmi akciótervet támadja. Gyurcsány Ferencnek egyszer már lett volna lehetősége bizonyítani, akkor azonban csúfos kudarcot vallott: a 2008-as gazdasági világválság során a már eleve legyengült állapotban lévő hazánk elsőként szorult nemzetközi hitelezők segítségére és a mostani válságkezeléssel ellentétben nem támogatták a munkahelyteremtést, hanem megszorítócsomagok tucatjait vezették be, tovább mélyítve ezzel a gazdasági és társadalmi problémákon. A 12 évvel ezelőtti balliberális kormányzással szemben most stabil alapokkal rendelkezik Magyarország, így önerőből és az emberek támogatásával tud talpra állni. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Eurázsiai Figyelő címmel havi rendszerességgel rövid összefoglalót közöl az eurázsiai (posztszovjet) térségben lezajlott fontosabb eseményekről. Márciusban természetesen a koronavírusé volt a főszerep, és úgy tűnik, hosszabb távon is hatással lesz a régió politikai és gazdasági helyzetére. (tovább…)

Miközben az Európai Unió hosszú ideig tétlenkedett, az unió járványügyi hivatala például a WHO-val ellentétben sokáig mérsékeltnek ítélte a koronavírus jelentette veszélyt, addig a legtöbb tagállam önmaga hozta meg a szigorúbbnál szigorúbb óvintézkedéseket és vette fel a harcot a járvány terjedésével szemben – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az Intézet élő videóelemzésében. Mint fogalmazott, a világjárvány neheze ugyan még előttünk van, de az már világosan látszik, hogy egy más világban fogjuk majd magunkat találni, ahol a korábbiaknál sokkal fontosabb lehet az állami szerepvállalás, felértékelődnek a nemzetállamok, illetve az országok közötti regionális együttműködések. Ez már a 2015-ös bevándorlási hullám után is megfigyelhető volt, a mostani járvány pedig tovább erősíti az ez iránti társadalmi igényt. (tovább…)

A koronavírus januári megjelenésekor talán még senki sem gondolta, hogy a kínai Vuhanból indult járvány alig két hónap alatt gyökeresen fogja megváltoztatni az egész világot. A COVID-19-nek azonban mára már nem csak egészségügyi, hanem komoly gazdasági és politikai hatásai is vannak. A vírus megfékezésének érdekében a világ országai egymás után zárták le a határaikat és mindenhol újra előtérbe került a nemzetállami kontrol és az állami gondoskodás szerepe a polgárok életében. Minden jel arra mutat, hogy a vírus által okozott gazdasági válság alapjaiban változtatja majd meg a fennálló világrendet. (tovább…)

Miközben Magyarországon az ellenzéki pártok továbbra sem képesek félretenni kicsinyes politikai érdekeiket és még a koronavírus-törvény elfogadását sem támogatják, több, hosszú évek óta politikai patthelyzettel küzdő országban is összefogtak a politikai pártok. Így például a koronavírus megfékezése érdekében az etnikai és pártpolitikai ellentétek miatt régóta kormány nélkül működő Belgiumban válságkezelő kormány alakult, Spanyolországban a nacionalista jobboldal is támogatja a baloldali kormány válságkezelését, Romániában az ellenzék megszavazta az új kormányt, Izraelben pedig a 2018 vége óta tartó, három választással sem megoldott politikai patthelyzetnek vetett véget a pártok összefogása, de még az elnökválasztás előtt álló Egyesült Államokban is együtt szavaztak a republikánusok és a demokraták. Nem meglepő, hogy a magyar ellenzék viselkedését több ellenzéki véleményformáló is elfogadhatatlannak tartja. (tovább…)

Február 29-én parlamenti választásokat tartottak Szlovákiában. A 2018-ban történt kettős Kuciak-gyilkosság utáni, megváltozott politikai helyzetben a választás különös fontossággal bírt a szlovákiai választópolgárok számára, melyet a magas, 65,8 százalékos részvételi arány is bizonyít. A várakozásoknak megfelelően, a SMER-SD vezette korábbi kormány végül elvesztette a választásokat, melyet az Igor Matovič által vezetett OĽaNO nyert meg a voksok negyedével. A második helyre, a botrányai és korrupciós ügyei ellenére, a SMER-SD-nek sikerült beérnie, a szavazatok 18,29 százalékát megszerezve. A Robert Fico által vezetett párt tehát elvesztette ugyan vezető szerepét, azonban még továbbra is komoly tényezőnek számít a szlovák politikai életben. A választások után a szlovák parlamentbe végül hat pártnak sikerült bejutnia, melyek közül négy – OĽaNO, Sme rodina, SaS, Za ľudí – adja majd a kormánykoalíciót a következő parlamenti ciklusban. (tovább…)

Az előrejelzések szerint a 2008-as gazdasági világválsághoz hasonló negatív következménye lesz a gazdaságra nézve a mostani krízisnek. Magyarország számára a 2010 és 2020 közötti évtized a felhalmozás időszaka volt, így van elegendő erő ahhoz, hogy az ország ismét talpra álljon a koronavírus-járványt követően – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az Intézet élő videóelemzésében. Hozzátette: az Intézet nemrég közzétett Európai Stabilitás Indexéből kiderül, hogy míg hazánk az egyik legstabilabb uniós tagállam, addig a járvány által leginkább sújtott déli államok már eleve komoly gazdasági és társadalmi problémákkal küzdöttek. Ezek az országok várhatóan nemzetközi hitelezők segítségét fogják kérni, tovább folytatva ezzel a már jól ismert adósságspirál és az önálló gazdaságpolitika feladása – tette hozzá. (tovább…)

Hiába beszéltek az ellenzéki frakcióvezetők az összefogás fontosságáról az Országgyűlésben, a szavazásnál mégsem támogatták a koronavírus megfékezése érdekében hozott kormányzati lépéseket. Ezzel veszélybe sodorták hazánk hatékony védekezését, mivel a rendkívüli jogrend alatt született döntések közül többnek is lejár a hatálya – a házszabály rendelkezései alapján – leghamarabb március 31-én tartandó következő szavazásig. Az ellenzéki pártok mai döntésükkel végérvényesen kinyilvánították, hogy még ebben a rendkívüli helyzetben sem hajlandóak a nemzeti konszenzus megteremtésére. (tovább…)