Nyitóoldal, bal oldali tartalom

A Kutyapártban kiéleződtek a belső ellentétek, amelyet most ugyan átmenetileg kezeltek, de a párt a többi balliberális formációhoz hasonlóan permanens válság elé néz, ugyanis se közös vízió, se elképzelés nincs a párt terveit illetően – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ugyanez jellemző a legtöbb balliberális formációra, amelyekkel a Kutyapárt együttműködik. Az egész folyamat nyertese az elemző szerint Gyurcsány Ferenc, akinek pártja egyedüliként mentes a belső feszültségektől és van koherens üzenete, így továbbra is ő maradhat a baloldal vezetője. Eközben március 15-én új ellenzéki formáció bonthat zászlót, ami tovább osztja a baloldali térfelet. (tovább…)

A Nemzeti Együttműködés Rendszere, amint az az Alaptörvényből is kiolvasható, a nemzeti és népszuverenitáson alapszik, amely az ország politikai, gazdasági és társadalmi stabilitását eredményezi. Ezzel összefüggésben és különösen az elmúlt hetek-hónapok körülményei között érdemes a napi aktualitásokat integrálva, ugyanakkor távlatosabban is szemlélődve összegzést készíteni arról, hogy melyek azok az egymással látványosan együttműködő külső-belső aktorok, amelyek Magyarország szuverenitását aláásni, stabilitását pedig megingatni igyekeznek. Az első részből is láttuk, hogy a baloldali ellenzék képtelen a politikai cselekvésre, így hát újabb jelenségek tűnnek föl a belpolitikai láthatáron: a külföldről finanszírozott kormányellenes sajtó és az Alinsky-módszer végrehajtása. (tovább…)

A tizennégy éve folyamatosan kormányzó Fidesz–KDNP jelenlegi ciklusának közepére esik az egyidőben tartott európai parlamenti és önkormányzati választás. A mostani ciklus második felének letelte után, 2026 tavaszán esedékes a következő országgyűlési választás, melynek végeredménye alapján rendezkedik be a 2030-ig tartó újabb ciklus. Mindez azt jelenti, hogy a rendszerváltoztatás óta ezidáig eltelt nem kevesebb, mint egy emberöltőnyi időszak legfontosabb rendszeralapító és egyben korszakos teljesítménye nem más, mint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrejötte, működése s folytatása. Ebben a történelmi helyzetben nem csodálható a baloldali ellenzék válsága, hiszen nem a kormány, hanem a rendszer ellenzékeként viselkedik, márpedig ilyen iránt egyszerűen nem mutatkozik társadalmi szükséglet. (tovább…)

Donald Trump tarolt a szuperkeddnek nevezett előválasztási csúcsnapon, az utolsó republikánus ellenfele is visszalépett, így már szinte biztos, hogy ő az amerikai jobboldal elnökjelöltje a novemberi elnökválasztáson. Ennek fényében kiemelt jelentősége van annak, hogy a szuperkedd után az első külföldi vendégként Orbán Viktor magyar kormányfőt fogadja floridai rezidenciáján, ez is jelzi a kettejük közötti szoros szövetséget – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez a találkozó is cáfolja azokat a kritikákat, miszerint a magyar kormány oroszpárti lenne, ugyanis Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségese az amerikai elnöki szék várományosa, a magyar kormányfő pedig a magyar nemzeti érdekeket képviselve Trumphoz hasonló békepárti álláspontot foglal el. (tovább…)

Az Orbán-kormányok egyik fontos felismerése volt, hogy gazdasági szuverenitás nélkül nincs politikai szuverenitás, azaz csak az önálló magyar gazdaságpolitika teremthet elegendő anyagi erőt és kellő nagyságú mozgásteret a kitűzött társadalompolitikai célok megvalósításához. Mindehhez első lépésként meg kellett szabadulni a politikai feltételeket támasztó globális hitelezőtől, az IMF-től, másodsorban erőfeszítéseket kellett tenni az államadóság csökkentésére, végül pedig az államnak tulajdonosként kellett visszatérnie a stratégiai ágazatokba. A Matolcsy György által unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika – mindezek mellett – az elmúlt évtizedben a munkahelyteremtés szolgálatába állította az adócsökkentést, továbbá előnyben részesítette a zömmel magyar tulajdonosi hátterű kkv-szektort. A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés eredményei, amely szuverenitásküzdelemmé vált a magyar piacról kiszorított multinacionális energetikai és közműcégekkel, illetve az azok mögötti brüsszeli és más nagyhatalmi érdekekkel szemben, alátámasztotta Orbán Viktor abban az évben elmondott tusnádfürdői beszédének egyik központi állítását, miszerint akkor élnek jobban a magyar emberek, amikor szuverenista kormányuk van hatalmon. (tovább…)

A héten első nyugati vezetőként Emmanuel Macron már azt sem zárta ki, hogy a nyugati országok katonákat fognak vezényelni Ukrajnába. Ez egy újabb szintlépés, amire a magyar kormányfő már egy éve felhívta a figyelmet – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ugyan most még a nyilvánosságban elhatárolódnak tőle a nyugati vezetők, de mivel egyre kevesebb az ukrán katona, a jövőben máshonnan is várható ilyen típusú felvetés. Hozzátette: Oroszországot nem lehet legyőzni a fronton, a szankciók sem működnek – ezek mind olyan események, amelyeket Magyarország már a háború kitörése óta előre jelez. (tovább…)

A leköszönő Európai Parlament februári plenáris ülésén új uniós jogszabályt fogadott el: a jog fölé helyezte az emberjogi aktivistákat, tényfeltárókat, jogvédőket és álcivil szervezeteket. Jogbiztonság ide, alkotmányos rend oda: az új kötelező uniós előírások alapján vajmi kevés esélye lesz annak, aki e szervezetekkel szemben próbál meg érvényt szerezni saját igazának. A jogállamiság új, brüsszeli értelmezése szerint ugyanis e szervezetek közéleti működése előrébb való, mint az állampolgároknak szolgáltatott igazság. (tovább…)

Második évfordulóján is túl van az ukrajnai háború, és továbbra is nehéz lenne megmondani, mikor érhetnek véget a harcok. A háború eseményei heves vitákat gerjesztettek, egymásnak ellentmondó állítások és értelmezések szegeződtek egymásnak, vagy olykor váltották egymást a nemzetközi médiában, két év alatt azonban sok minden világossá válhatott nem csupán a háború alakulását, de a nemzetközi folyamatok irányát tekintve is. (tovább…)

Két hét alatt lezárult a kegyelmi ügyből fakadó belpolitikai helyzet, a jobboldal kifejezetten gyorsan rendezte sorait és már az új államfő személye is megvan – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a héten már csak pár százan jelentek meg a baloldali tüntetésen, a balliberális oldal nem tud még csak középtávon sem profitálni az ügyből. Sulyok Tamás személye kapcsán elmondta, hogy a kiterjedt jogi szakmai és vezetői gyakorlatával várhatóan minimalizálni tudja majd az olyan hibák előfordulási lehetőségét a Sándor-palotában, mint amely miatt az elődjének, Novák Katalinnak le kellett mondania. Hozzátette: személye képes megtestesíteni a nemzet egységét, érdemben a balliberális oldal sem tudja kritizálni a jelölését. (tovább…)

A 2010-ben kormányt alakító Orbán Viktor egyik legfontosabb, ugyanakkor komoly szakmai-politikai kétkedést kiváltó ígérete volt, miszerint a következő évtizedben egymillió új munkahely fog létesülni. A munkahelyteremtéshez kötött állami beruházásoknak, az adókedvezményeknek és a közmunkaprogramnak köszönhetően a kormány a kitűzött célt elérte, illetve a pandémia és az orosz–ukrán háború okozta válság következményeitől az eredményeket megvédte. A ciklusokon átívelő elköteleződés azonban nem csupán a foglalkoztatás növelésére vállalkozott, hanem egy minőségibb, az ember önbecsülését erősítő élet lehetőségének megteremtésére. „Ha munka van, akkor minden van” – hangzott el azóta többször is a miniszterelnök kulcsbeszédjeiben az új politikai rendszer egyik tételmondata, ami arra utal, hogy az állam a munkán keresztül kívánja elősegíteni az egyén és a családok boldogulását. Orbán Viktor számtalanszor utalt arra is, hogy a munka – visszanyúlva a keresztényszociális nézetekhez – a magyar identitás része, illetve a társadalmi rend alapja. A munkaalapú társadalom ebben az értelemben a segélyalapú társadalom ellentétje, azaz nem a bornírt baloldali ideológia restaurálása, de nem is a nyugaton elterjedt neoliberalizmus másolása. Illeszkedik abba a történelmi értelmezési keretbe, miszerint 2010-ben politikai forradalom zajlott le a választófülkékben, amelynek célja egy új politikai rendszer kiépítése. (tovább…)

Orbán Viktor szombaton délután tartja a hagyománynak számító évértékelő beszédét. Novák Katalin és Varga Judit lemondása, a kegyelmi ügyből kialakult politikai viták különösen nagy érdeklődést eredményeznek a miniszterelnök beszéde iránt, a kormányfő ugyanis most először tart beszédet az ügy kirobbanása óta – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez mindenképpen fontos erősítő tényező a jobboldali tábor számára. Elmondta: Orbán Viktor 1999-ben tartotta első évértékelő beszédét, amely műfajt ő honosított meg Magyarországon, a baloldalon pedig a korábbi kritikáik ellenére mára lemásolták. Az ellenzéki politikusok ugyanakkor sokkal inkább az aktuálpolitikai csatározások színtereként tekintenek rá, míg a kormányfőnek sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat is megfogalmaznia. (tovább…)

Jogállamiság vagy korrupció – az Európai Unió intézményei több mint két évtizede minden eszközzel arra törekednek, hogy lerázzák magukról a számonkérés bármely formáját, helyette pedig a tagállamokat tegyék a vizsgálódások és ellenőrzések tárgyává. A finn néppárti európai parlamenti képviselő, Petri Sarvamaa várható kinevezése az Európai Számvevőszék tagjai közé egyfelől sérti a jogállamiságot, hiszen a közéleti tevékenységében eltökélt és elvakult módon Magyarország ellehetetlenítésén munkálkodó politikus semmilyen tekintetben nem felel meg a számvevőkkel szemben támasztott olyan jogi és etikai elvárásoknak, mint például a tárgyilagosság, szakmaiság és függetlenség. Másfelől azonban ez a személyi döntés azt a célt is szolgálja, hogy az EU intézményei egyre inkább eltereljék a Számvevőszék jelentette kontroll irányát saját magukról a tagállamokra. Brüsszel bármennyire is igyekszik elfedni az igazságot: a korrupció akkor is bűncselekmény, ha az EU intézményeiben történik. (tovább…)

Mostanra egyre kevesebben vonják kétségbe, hogy az elmúlt két évben a német választók akaratát semmibe vevő és külföldi érdekeket képviselő kormány körül egyre inkább fogy a levegő. Azonban még ennél is nagyobb horderővel bír, hogy Németország jelenlegi állapotában a kormányozhatatlanság felé halad: az ország bénultságát okozó strukturális problémáknak mindössze az apró visszatükröződései olyan események, mint a társadalom minden rétegét érintő elégedetlenség, a koalíciós és költségvetési válság, a gazdatüntetések, az AfD elleni mesterkélt tömegtüntetések, vagy az egymás után bejelentett pártalapítások. A kormány helyzetét tovább nehezíti, hogy ezen események összefonódása következtében a rendszerellenes hangulat egyre erősödik, és a német politikai elit hatalma immár nem tűnik megingathatatlannak. (tovább…)

3,6 százalék volt az orosz gazdaság növekedési üteme 2023-ban, de az amerikai és kínai is az oroszhoz hasonlóan növekszik, miközben az európai gazdaság stagnál – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezek az adatok is jól mutatják, hogy hiú ábránd volt Ursula von der Leyen és a többi szankciópárti politikus azon várakozása, miszerint a brüsszeli szankciókkal romba lehet dönteni az orosz gazdaságot és el lehet vágni az utat a háború finanszírozása elől. Az elemző leszögezte, hogy ebben a kérdésben is Magyarországnak volt igaza, Orbán Viktor már a háború kitörése után kijelentette, hogy a szankciók nem fogják megállítani a háborút, csupán Európa gazdaságát hozzák versenyhátrányba. (tovább…)

2010-ben Orbán Viktor minden joggal jelentette ki, hogy „forradalom történt a választófülkékben”. Ennek szellemiségében született meg 2011-ben az Alaptörvény, amely lefektette a régi-új Magyarország fundamentumait. A jobboldali kormányok társadalompolitikai fókuszába a család megóvása, illetve anyagi támogatása került, ami az orbáni politika szerint az egyetlen helyes válasz a tragikus demográfiai folyamatok megállítására. Az elmúlt tizennégy év során egy olyan új, közösségelvű és munkaalapú politikai, sőt társadalmi rendszer született meg, amelynek fókuszába a család és a családok családjaként funkcionáló nemzet került. (tovább…)

A 21. század komplex nemzetközi geopolitikai és globális kulturális viszonyai közepette a külföldi befolyásgyakorlás nem mindig olyan egyértelmű és nyomon követhető, mint a korábbiakban. A szuverenitássértő kísérletek gyakran a politika küszöbje alatt maradnak, nem ritkán jogi ajánlások formájában történnek, tőkebefektetések vagy éppen azok megvonása képében manifesztálódnak, esetleg nemkormányzati szervezetek demokrácia-méricskélő listáiba csomagolják őket. Az ennél egy fokkal nyíltabb, de még mindig „baráti zónában” maradó befolyásolási próbálkozások a sokféle lehetőséget megengedő diplomáciai csatornákon keresztül érkeznek, melyek közül jelenkori viszonyaink között kitüntetett helyen szerepel – hatékonysága és nehéz tettenérhetősége miatt – a célország nyilvánosságának szerkezeti-tartalmi átalakítása. Modern médiaháború ez, egészen pontosan a médián keresztül vívott háború. (tovább…)

Hatalmas nyomás helyeződött Magyarországra az uniós csúcs előtt, amelyen még a pénzügyi blokád bevetése is felmerült. Ugyanakkor Orbán Viktor határozottan tárgyalt Brüsszelben és ésszerű, hazánk érdekeit szolgáló kompromisszumot kötött, amely a magyar uniós források felszabadítására is pozitív hatással lehet – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a háborúpárti politikát folytató brüsszeli bürokrácia sok esetben az amerikai baloldal elvárásai szerint cselekszik, így a június 9-ei EP-választás mellett a novemberi amerikai elnökválasztás lehet az, amely változást hozhat Európában és szuverén, illetve békepárti irányba tolhatja az európai politikát. (tovább…)

2021 októberében, amikor az Európai Parlament elhatározta, hogy beperli az Európai Bizottságot, amiért az még nem indította el a források felfüggesztésését célzó jogállamisági eljárást Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, Angela Merkel akkori német kancellár egy káros, felesleges és egyben elszomorító lépésről beszélt. A távozó német kormányfő kijelentette: nem ért egyet azokkal, akik szerint a politikai nézeteltéréseket jogi úton kellene megoldani. Ma a jogállamisági viták abba a veszélyes irányba tartanak, ahol a politikai döntés már egyértelmű jogi elvárás, a szuverenitásról lemondani pedig uniós alapérték. (tovább…)

2010-ben Orbán Viktor kijelentette, hogy „forradalom történt a választófülkékben”: a jobboldali történelmi felhatalmazást kapott arra, hogy lezárja a rendszerváltoztatást. Szakítani kell azzal a szemlélettel, tette hozzá választási győzelmi beszédében, hogy „horizontunk csak cipőfűzőnkig terjed”, majd felsorolta egy új, évtizedes távlatokban mérhető államépítés alapértékeit: munka, otthon, család, egészség és rend. Ennek szellemiségében 2011-ben a parlament elfogadta az Alaptörvényt, amelynek preambulumban (Nemzeti Hitvallás) is megfogalmazott célja, hogy lefektesse a szuverén Magyarország olyan régi-új fundamentumait, amelyek visszanyúlnak az eredethez, azaz történelmi folytonosságot mutatnak, ugyanakkor szakítanak az „átmenet két zavaros évtizedének” politikai magatartásformájával, a nyugati típusú liberális demokráciák kritika nélküli másolásával. A jobboldal – az elmúlt tizennégy év során – megtörte a posztkommunizmusban fennálló balliberális politikai hegemóniát, illetve egy olyan új, közösségelvű és munkaalapú politikai rendszert épített fel, amely a szüntelen demokratikus megerősítés (kétharmados választási győzelmek, nemzeti konzultációk, népszavazások), a következetes politikai praxis folytonossága és a mintateremtő kulturális üzenetek megszilárdítására tett kísérlet okán korszakká szélesedhet. (tovább…)

Tovább csökkent a baloldal támogatottsága még az ellenzékhez köthető Medián kutatása szerint is, a lakosság hangulata pedig folyamatosan javul, mindeközben a baloldal még az indulás mikéntjéről sem állapodott meg, sőt egyre több ellenzéki jelölt jelenik meg Karácsony Gergellyel szemben. Összefoglalva tehát egyre romlik a baloldal és különösen Karácsony Gergely helyzete – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Karácsony Gergely esélyeit tovább rontja a járatritkítás és a legújabb korrupciós ügy, ami a Lánchíd felújítása körül robbant ki. Hozzátette, az elmúlt 5 évben több olyan ellenzék által 2019-ben elnyert település is volt, ahol felbomlott a baloldali együttműködés, így a júniusi önkormányzati választáson várhatóan kevesebb településen tud majd nyerni az ellenzék, mint az előző voksoláson. (tovább…)

A világrend átalakulóban van, a küszöbön álló világrendszerváltást pedig olyan fogalmak terjedése kíséri, mint a multipolaritás, az új hidegháború vagy a globális Dél felemelkedése. Bár pontosan nem lehet megjósolni, hogyan is fog felépülni a most kibontakozó új világrend, az elmúlt évek eseményei és a már tartóssá váló tendenciák alapján annak néhány strukturális vonása és alapproblémája felrajzolható. (tovább…)

Nagy port kavart Szlovákiában a negyedik Fico-kormány egyik első intézkedése, aminek részeként kezdeményezte a Különleges Ügyészi Hivatal (Úrad Špeciálnej Prokuratúry, ÚŠP) megszüntetését. A 2004-ben alapított intézmény működése már hosszú ideje komoly vitákat generált az országban, aminek hitelessége már annak megalapításától kezdve megkérdőjelezhető volt. Az eredetileg a korrupció visszaszorításának érdekében létrehozott hivatal vezetői az elmúlt években ugyanis több alkalommal éppen annak gyanúja miatt voltak kénytelenek magyarázkodni, emellett pedig több jelenlegi kormánytag ellen is alaptalan vádakat megfogalmazva indítottak vizsgálatokat. A kormány javaslata miatt ennek ellenére azonnal ellenzéki tüntetéssorozat kezdődött több szlovák nagyvárosban, de az Európai Bizottság részéről is jogállamisági bírálatok érték a szlovák kormányt. Mindez új politikai frontvonalat nyithat a szuverenista célokat megfogalmazó Fico-kormány és a föderalista álláspontot képviselő brüsszeli bürokraták között, ami várhatóan még inkább kiéleződik majd a következő években. (tovább…)

Már hetek óta tiltakoznak a rendkívül népszerűtlen balliberális német kormány ellen, melynek tevékenysége nagyban hasonlít a Magyarországon 2010-ig hivatalban lévő Gyurcsány–Bajnai-kormányokéhoz – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a lakosságot érintő megszorítások, az egyes jobboldali pártokra vonatkozó betiltási tervek, a szélsőjobbal való riogatás, a politikai helyzet teljes félreértése, a rendőri erőszak és az emberek érzékenységével nem törődő kommunikáció a jelenlegi német és a 2010 előtti magyar baloldali kormányt egyaránt jellemzik. Hozzátette: a mélyülő belpolitikai és gazdasági válság jobboldali előretörést hozhat Németországban is. (tovább…)

A 2024-es év a választások éve. Valamennyi kontinenst számba véve összesen ötven ország szólítja az urnákhoz több, mint kétmilliárd választópolgárát az idei év során. Világméretű geopolitikai átrendeződés tanúi lehetünk az elkövetkező tizenkét hónapban. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt bátran kijelenthettük volna, hogy az állampolgári részvételi hajlandóság szempontjából az európai választások jelentősége nem ér fel azzal, hogy érdemi tényezőként tekintsünk rá. Az elmúlt időszakban azonban ez a négy évtizedes tendencia megváltozott. Az előrejelzések alapján rekordmagas részvétel várható a júniusi európai parlamenti választások során, amelynek hátterében az állampolgárok bizalomvesztése áll. (tovább…)

Az Amerikai Egyesült Államokban Donald Trumpot lehúznák a szavazólapokról, Lengyelországban erőszakkal veszik át a közmédia irányítását és politikai tisztogatásokba kezdtek, Németországban betiltanák az egyébként nemzetbiztonsági megfigyelés alatt álló jobboldali AfD-t, Brüsszelben pedig tovább folytatják a nyomásgyakorlást Magyarország ellen amiért más a magyarok álláspontja a háború ügyében – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez azt mutatja, hogy egyre antidemokratikusabb eszközökhöz nyúlnak a globalista erők miután az előrejelzések szerint mind Európában, mind Amerikában jelentősen meggyengülhetnek az idei választásokon. A kettős mércét jelzi, hogy mindeközben éppen ők vádolják Magyarországot a jogállamiság megsértésével. (tovább…)

Az elmúlt évtizedek szédületes technológiai fejlődése az ember elméjét sem hagyta érintetlenül. Az új digitális eszközök óriási előnyökkel kecsegtetnek, ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolhatják a körülöttünk zajló folyamatok tudatos értelmezésének és feldolgozásának folyamatát. A Mozgásban Mire készüljünk? című sorozatának harmadik, Szuperagy című adása az ember kognitív képességeire leselkedő veszélyekről és fejlesztésének lehetőségeiről szólt. (tovább…)

Az évezred első, immár közel negyedszázada bővelkedik az olyan társadalmi, politikai és gazdasági folyamatokban, amelyek világszerte trendszerű változásokat és folyamatban lévő világrendszerváltást idéztek elő. Mindeközben Európa felszámolta stratégiai autonómiáját, amely helyzet európai szintű rendszerváltást sürget. Olybá tűnik, hogy a rendszerváltások egyfajta korszakmeghatározó tényezőkként jelentkeznek, éppen ezért történelmi síkon meghozandó döntés születik majd az idei európai parlamenti választáson a kontinens sorsára vonatkozóan.
(tovább…)

A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt a 2022-es és a 2023-as esztendő is nehéz gazdasági helyzetben telt a nyugati világban, így Magyarországon is. A baloldal politikai lehetőséget látott a válságban, ugyanakkor az elmúlt egy év kutatási adatai alapján kijelenthető: nem profitáltak a válságból, egyáltalán nem változott a társadalmi támogatottságuk – jelentette ki évindító videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy a kormánynak sikerült letörnie az inflációt, a gazdaság ismét növekedésnek indult, érkeznek az uniós források és visszatért a reálbéremelkedés, így még a maradék reménye is szertefoszlik a baloldalnak arra, hogy érdemben átalakuljanak a politikai erőviszonyok. Magyarország ugyanakkor mindenképpen egy derűsebb év elé néz. (tovább…)

A tektonikus változásokkal teli 21. század harmadik évtizedében egyre csak fokozódnak a gazdasági és katonai konfliktusok, amelyek a korábban hegemón liberális nemzetközi rendszer alkonyatát jelzik. A 2010-es évek második felében kezdődő, majd a 2020-as évek elején felgyorsuló globális változások a tavalyi esztendő során konkrét formát öltöttek, amelyet leginkább a globális Dél gazdaság- és fejlesztéspolitikai fórumainak bővülésében érhettünk tetten. A katonai konfliktusok szaporodása mellett a világgazdaságban és a diplomáciában tapasztalható múlt évi változások a világrend drámai átalakulását jelzik, amelyet szellemi–szerkezeti értelemben egyaránt használva a fogalmat: világrendszerváltásnak nevezünk. (tovább…)

Minden korszaknak megvan a maga saját szellemisége, amely nemcsak az uralkodó világnézeti, kulturális és politikai irányzatokat foglalja magába, de az adott kor hangulatát is. A mai korszellem egyik legjellemzőbb szava talán a válság fogalma, amely megjelenhet hétköznapi, mondhatni felszíni formában (háború, migrációs válság, infláció képében) vagy éppen társadalmaink és gondolkodásunk mélyebb struktúráiban (az erkölcsben, nyelvben vagy akár magához a léthez való viszonyunkban). A krízis azonban lehetőséget is jelent, hiszen arra késztet, hogy választ keressünk a miértekre és felvessük a „hogyan tovább?” kérdését is. (tovább…)

Az Európai Unió megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával – jelentette be az Európai Tanács elnöke, Charles Michel múlt hét csütörtökön, december 14-én miután az Európai Unió 26 tagállamának állam- és kormányfői egyhangúan támogatták a tárgyalások megkezdését. Orbán Viktor miniszterelnök az „üres székek politikáját” gyakorolta amikor a döntéstől távolmaradt. Hatvan esztendővel a szabályok még lehetővé tették, hogy de Gaulle tábornok a jelenlét megvonásának politikájával túszul ejthesse a szuverenitás elveivel szembehelyezkedő, káros irányba tartó közösségi döntéshozatalt. Ma már az önrendelkezés védelmének nem állnak rendelkezésre ilyen kifinomult, ám mégis hatékony eszközök. A távolmaradás politikájának üzenete diplomáciai szempontból ma is erősebb, mint a vétó. Jogon túli jelentése, hogy Magyarország nem tekinti szuverénnek az Európai Unió eljárását és nem kíván osztozni egy olyan megalapozatlan döntéshozatal politikai felelősségében, amely nemcsak a tagállamok számára káros, de az Európai Uniót is hiteltelenné teszi. (tovább…)

A csatlakozási tárgyalások megindulása egyáltalán nem jelent uniós tagságot Ukrajnának, az várhatóan csak évtizedek múlva következik be, teljesen bizonytalan a kimenetele – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: más tagállam sem támogatja Ukrajna gyorsított felvételét, a mostani brüsszeli döntés csupán egy gesztus Ukrajna felé. Magyarország kitartott álláspontja mellett, továbbra is ellenzi Ukrajna uniós tagságát és a háború finanszírozását, az extra ukrán pénzek ügyében vétózott is a magyar kormányfő. Komoly sikernek nevezte, hogy még az EU-csúcs kezdete előtt Magyarország 10,2 milliárd euró uniós forráshoz jutott hozzá. Mindez a csökkenő inflációs környezettel és az ismét növekvő gazdasággal párosulva egy lényegesen könnyebb időszakot vetít Magyarország elé – fogalmazott. (tovább…)

G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójának legújabb könyve, A késes ember – Gondolatháború címet viselő kötete kapcsán könyvbemutatót szervezett Intézetünk. A Kertész Imre Intézetben tartott kerekasztal-beszélgetése során Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Molnár Tibor Attila (Trap Kapitány), a Tha Shudras együttes énekese és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója beszélgettek Szabó László moderálása mellett, többek között arról, hogy a gondolatháborúk szükségszerűek és elkerülhetetlenek, legyen szó művészetről vagy politikáról. (tovább…)

Október 7-én a Hamász váratlan és brutális támadást indított izraeli katonai és civil célpontok ellen, amire válaszul Izrael teljes blokád alá vette a Gázai övezetet, majd teljes ostromot rendelt el. A kiújult palesztin–izraeli harcok következtében Nyugat-Európa nagyvárosai is forronganak, Londontól kezdve Párizson, Madridon és Rómán át egészen Berlinig szervezik folyamatosan a minden korábbinál nagyobb méretű palesztin- és Hamász-párti tüntetéseket. Mindez nem pusztán arra világít rá, hogy az európai országok a muszlimok tömeges bevándorlásával vallási–etnikai problémákat importáltak, de arra is, hogy bizonyos nagyvárosokban immár olyan kritikus szintet ért el a kulturálisan idegen lakosság létszáma, hogy az a többségi lakosságtól nemcsak kultúrájában, de értékrendszerében is eltérő párhuzamos társadalmakat eredményezett. A belső társadalmi instabilitást tovább súlyosbítja az Európán kívülről érkező migrációs hullámok veszélye, ami egy permanensen jelen lévő külső destabilizációval fenyeget. (tovább…)

Hiába csak jövő júniusban lesz az EP- és az önkormányzati választás, a kampány politikai része már elindult mindkét oldalon. Ugyanakkor míg a jobboldal érdemi politikai témákat emel a napirendre és víziót kínál a nemzet számára, addig a baloldali politikusok kommunikációját továbbra is olyan önmagukról szóló, technikai kérdések uralják, mint például a közös lista kérdése vagy az önkormányzati helyek szétosztása – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Mi Hazánk javaslata a fővárosi választási rendszer átalakításáról a kispártoknak kedvezne, emiatt nem is tiltakoznak olyan hangosan ellene a baloldalon. (tovább…)

Áder János volt köztársasági elnök vehette át a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a MOL-Csoport idei Petőfi-díját szerdán Budapesten, a MOL Campus épületében.

(tovább…)

Az Európai Unió saját maga csak akkor tekinthető szuverénnek, ha valamennyi tagállamának érdekeit és szuverenitását biztosítva jár el mind külügyi kérdésekben, mind saját belső működése során. Saját szuverenitásának feltétele, hogy külső viszonylatban érvényesítse, belső viszonylatban pedig tiszteletben tartsa a nemzetállamok szabadságát és önrendelkezését. Ezzel szemben napjainkban az uniós intézményrendszer különféle külső érdekeket szolgál, s teret enged a szuverenitást sértő beavatkozásoknak. A nemzetállami döntési szabadság meghaladását a biztonság és a béke zálogaként mutatja be, míg a tagállami cselekvőképesség fenntartására irányuló mindennemű törekvést káros populista retorikának, ártalmas nacionalista szorongásnak tekinti. Mindeközben az EU szuverenitását a stratégiai autonómia szlogenjére és az azt felhangosító látszatintézkedésekre szűkíti le. Ez a felfogás az integrációtörténet egyik legsúlyosabb tévedése. A szuverenitás biztosítása nélkül Európa sebezhető, azonban az EU ma képtelen megvédeni saját polgárait, holott ez nem lehetősége, hanem kötelessége lenne. (tovább…)

A Momentum Mozgalom 2017-es létrejöttekor a baloldal nagy reménységének számított a főként fiatalokat célzó politikai formáció, mára azonban már a párt egyetlen – és a pártból ma távozó – vidéki polgármesterének is kellemetlen, aki úgy fogalmazott, hogy a párt tagjai „most nem kívánatosak” a településén – mondta a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Momentum támogatottsága a parlamenti bejutási küszöbön van, az elmúlt hetek eseményei pedig tovább ronthatnak a helyzeten, Cseh Katalinnak egyre kisebb az esélye az újrázásra Brüsszelben. Az elemző szerint mindez azt eredményezi, hogy Gyurcsány Ferenc még erősebb lesz a baloldalon. (tovább…)

Közel két hónappal a szlovák parlamenti választások után továbbra is sok a bizonytalanság a felvidéki Szövetség jövőbeli politikai irányát és vezetését illetően. A szeptember 30-i gyenge szereplésének okait várhatóan hosszú ideig elemzik még politikusai, az azonban már most kijelenthető, hogy az elért eredmény több tényező együttes kimeneteleként értelmezhető. Az ebből adódó bizonytalanság miatt a párt számára jelenleg több alternatíva is kibontakozni látszik a jövőt illetően, amelyet minden bizonnyal a december 9-re kitűzött tisztújítás eredménye is jelentősen befolyásol majd. (tovább…)

Az elmúlt években hazánkban is tapasztalható külföldi beavatkozások és szuverenitássértő incidensek arra utalnak, hogy a 21. században a nemzetállamok önrendelkezését újabb kihívások érik. A látványos és kézzelfogható ellenséges lépések mellett egyre többször fordul elő, hogy a szuverenitás megsértése és a belügyekbe való beavatkozás helyettesítőkön keresztül történik, legyenek azok nemkormányzati szervezetek, föderális bíróságok, nemzetközi nagyvállalatok vagy külföldről finanszírozott médiafelületek. Az is jellemző, hogy a szuverenitás támadásának korábban megszokott, többnyire gazdasági, katonai és politikai területei mellett, sőt helyett, a lehető legszélesebben értett kulturális mezőben zajlanak a destabilizációs kísérletek. Éppen ezért napjainkban fokozottan szükséges a kulturális szuverenitás védelme, megerősítése és fejlesztése, miután ez az állam immunrendszere. (tovább…)

Orbán Viktor szerdán Zürichben átfogó helyzetértékelést adott az európai folyamatokról, melyben kiemelte: Magyarország nem fekete bárány, hanem az első fecske. A sors iróniája, hogy éppen aznap este Hollandiában földrengésszerű győzelmet aratott a jobboldali Geert Wilders, aki a magyar kormányfő szövetségese és hozzá hasonlóan bevándorlásellenes álláspontot képvisel – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az európai állampolgárok változást akarnak, meg akarják változtatni a brüsszeli politikát mind a bevándorlás, mind a háború ügyében. Ezért is van kiemelt jelentősége a jövő évi EP-választásnak és a most elindult nemzeti konzultációnak. (tovább…)

Néhány nappal ezelőtt Magyarország Kormánya „Szuverenitásunk védelméről” címmel indított nemzeti konzultációt, amely tizenegy kérdésben kéri ki a magyarok véleményét az Európai Unió sorsdöntő ügyei kapcsán. A konzultációt az európai baloldal máris EU-ellenesnek titulálta, sőt a tegnapi Európai Parlamentben tartott magyar vita során is több alkalommal előkerült. A nemzeti szuverenitásért való kiállás talán soha nem volt még ennyire időszerű, mint napjainkban. (tovább…)

A 21. században az élet minden területére a hibriditás a jellemző, és ez alól a háborúzás sem kivétel. A távoli jövő és a régmúlt egyszerre van jelen: a harctéren egymással párhuzamosan érvényesül a valós idejű műholdas felderítés és pilóta nélküli technológia, valamint a lövészárokhadviselés és az élőerő bevetése. Van a háborúzásnak örökérvényű művészete vagy mindenestül új szemlélet uralkodik a 21. században? A Mozgásban Mire készüljünk? című sorozatának soron következő adásában a jövő háborújáról és a háború jövőjéről esett szó, amelynek vendége Porkoláb Imre dandártábornok, a védelmi innovációért felelő miniszteri biztos volt. (tovább…)

Bár a baloldal kezdetben felesleges pénzkidobásnak tartotta a nemzeti konzultációt, mostanra már ők is hasonló kezdeményezésekkel próbálkoznak, azonban az ő témafelvetéseik rendre érdektelenségbe fulladnak. A mostani nemzeti konzultáció ugyanakkor nagy érdeklődésre tarthat számot, ugyanis olyan rendkívül fontos kérdésekben dönthetnek a magyarok, mint például: Ukrajna legyen-e EU-tag? Adjon-e további pénzeket hazánk Ukrajnának? Védekezzünk-e a külföldi befolyásolással szemben? – sorolta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy Orbán Viktor számára ellenzékben is fontos volt az egyetértési pontok létrehozása az emberekkel, 2005-ben indította újtának az első nemzeti konzultációt, a 2010-es kormányváltás óta pedig immár tizenharmadik alkalommal él ezzel a sikeres kapcsolatteremtési eszközzel. (tovább…)

Az ellenzéki pártokat saját válságuk és az egymás közötti versengés köti le, így valódi programalkotás helyett politikai pótcselekvést folytatnak. Ráadásul a jövő évi európai parlamenti választásokra saját listával készülnek, így igyekeznek önmagukat ideológiai újratervezéssel egymástól megkülönböztetni. Az erőviszonyok – hét hónappal a júniusi megmérettetés előtt – tartósan befagytak: a Demokratikus Koalíció dominál, a Momentum lépéshátránya behozhatatlan, a kispártok pedig a túlélésért küzdenek. A nyilvános mérések szerint a Fidesz–KDNP-pártszövetség jelenleg megközelítené a 2019-es EP-választáson elért rekordgyőzelmét, a DK pedig – a Jobbik és az MSZP biztosnak tűnő kiesése miatt – akár öt mandátumot is szerezhetne. A tendenciákat figyelembe véve a Momentum egy helyet veszítene, a Mi Hazánk Mozgalom viszont jó eséllyel, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kisebb valószínűséggel kerülne be az uniós intézménybe. (tovább…)

A világot 2020 óta számos kisebb és nagyobb, lokális és globális jelentőséggel bíró konfliktus rázta meg, amelyek miatt egy új hidegháborúról vagy a harmadik világháború lehetőségeiről folytatott diskurzus a napi politikai elemzések szerves részévé vált. Bár a világ sosem volt mentes a fegyveres harcoktól, a jelenlegi konfliktushullám természete eltér mind a hidegháború korszakának, mint pedig a mögöttünk álló amerikai hegemónia időszakának konfliktusaitól. (tovább…)

Hiába érünk hamarosan a kormányzati ciklus közepéhez, a balliberális oldal társadalmi támogatottsága nem növekszik, hanem csökken vagy legjobb esetben is stagnál. Mindez komoly pánikot kelt a balliberális politikusok körében, így olyan kijelentéseket tesznek, amivel saját magukat leplezik le – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet videóelemzésében kiemelte: jó példa erre Hadházy Ákos, aki egy interjúban lényegében beismerte, hogy hazudik a balliberális oldal, míg Donáth Anna azt vallotta be, hogy továbbra sincsen víziója a balliberális szereplőknek, illetve korábbi állításaikkal ellentétben ő is beismerte, nem nőtt a balliberális pártok támogatottsága. (tovább…)

Az uniós intézményekben tapasztalható rendszerszintű korrupció a demokratikus és jogállamisági elvek egyértelmű és súlyos megsértését jelenti. Jelenleg ezek érdemi számonkérés nélkül, büntetlenül maradnak, míg a tagállamoknak a jogállamisági feltételességi rendelet hatályba lépése óta súlyos pénzügyi következményekkel és a források felfüggesztésével kell számolniuk, amennyiben velük szemben bármilyen jogállamisággal kapcsolatos aggály felmerül. A magyar EU elnökség egyik lényeges célja, hogy a jogállami elveket elsősorban ott, ahol ennek lehetősége és helye van, azaz az uniós intézményeken belül egy megfelelő és jogszerű mechanizmus kialakítása által érvényesítse. (tovább…)

Közép- és Kelet-Európa számára jelentős kihívást jelent, hogy az országok többségének élén egymást sűrűn váltó, sokpárti koalíciós kormányok helyezkednek el, amelyek így értelemszerűen nem képesek a tartós nemzeti érdekek megfogalmazására és a hatékony érdekérvényesítésre. Kiemelten nehézséget okoz mindez az Európai Unión belül a nagyobb nyugati államokkal szemben. Az elmúlt 13 évben Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek csak a V4-en belül eddig összesen 15 új kormányfővel kellett együttműködnie, amely egyúttal rávilágít arra is, hogy hazánk kivételt képez e regionális jelenség alól. A politikai stabilitás Magyarország egyik legnagyobb versenyelőnye, amely komoly fenyegetettséggel bír a globalista erők szempontjából. Nem véletlen, hogy utóbbiak a 2022-es országgyűlési választáson is egy hatpárti koalíciós kormány felállítását támogatták jelentős összegekkel. (tovább…)