Jogállamiságot sért a kötelező bevándorlási kvóta

A Bel- és Igazságügyi Tanács múlt heti ülésén többségi szavazással döntve hivatalos felhatalmazást adott a svéd elnökség számára, hogy támogassa a kötelező bevándorlási kvóták bevezetését az Európai Unióban. A kötelező elosztási rendszer mellett az is a megállapodás részét képezi, hogy minden elutasított bevándorló után 20 ezer euró összeg megfizetésére kötelesek a tagállamok. Borsos fejkvótát számol fel tehát Brüsszel azért, hogy a tagállamok nemzeti szuverenitásukat gyakorolva visszautasíthassák a migránsok befogadását, pedig az külön ellentételezés nélkül is a jogukban áll. (tovább…)

Békés Márton: Posztliberális szintézis

A 21. század első negyede kellő bizonyítékát fogja szolgáltatja annak, hogy az államszervezési alapelvek és a társadalomszerveződési formák, nem is beszélve a gazdaságirányítás mikéntjéről és a politikai képviselet módjáról, egytől egyig gyökeres megújulásért kiáltanak. Nem lehetséges azonban a visszatérés a 20. század valamely gondolkodásához, különösen nem mindenestül elavult gyakorlatához, hiszen „a 21. század nem a 20. század folytatása” (Schmidt Mária). Új korszellemre van szükség, és minden attól terhes, hogy az a Régi Rend lidércnyomása lesz-e, afféle zombiideológiákkal és a hanyatló egypólusú világrend mögött álló haldokló eszmerendszer feltámasztásával, vagy pedig a készülődő Új Erők rátalálnak arra a Zeitgeistre, amely szintézist teremt. Az eljövendő korszak szellemének nevét és politikai rendjét keressük tehát. (tovább…)

A baloldal pártjai után médiája is válságba került

A baloldali pártok a 13 évnyi ellenzéki lét után súlyos válságban vannak, saját bevallásuk szerint is reménytelennek látják a helyzetüket. Az elmúlt években emiatt a baloldali sajtó vette át a szerepüket, a politikacsinálás is átkerült hozzájuk. A 2022-es parlamenti választás eredménye ugyanakkor a baloldali sajtó politikai aktivistaként viselkedő szereplőit szintén apátiába taszította, elkezdtek szétesni az ismert ellenzéki műhelyek – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ennek a jele, hogy sorra állnak fel az emberek a Telex és a 444 nevű sajtótermékeknél, ahol a kiszivárgó információk szerint komoly belső konfliktusok vannak, emellett a külföldi finanszírozók is elégedetlenek a teljesítményükkel. (tovább…)

„Tényleg volt egy túlnövése az SZDSZ-nek”

A Szabad Demokraták Szövetségének megalakulása a „demokratikus ellenzék” és lapja, a Beszélő párttá szerveződését jelentette, amelyre vezetői a „szürkeállomány pártjaként” hivatkoztak, pártprogramjának pedig egyszerűen A rendszerváltás programja címet adták. 1990-ben az SZDSZ még a szavazatok több mint ötödét kapta, 1998-tól azonban tartósan tíz százalék alatt maradt a támogatottsága, 2010-ben pedig kiesett a parlamentből. Három ciklusban vitte a kisebbik koalíciós partner szerepét, de fő erőssége a kulturális hatalom volt. Az SZDSZ történetéről szólt a Mozgásban, amelynek vendégei ezúttal Fodor Gábor, az SZDSZ 2008–2009 közötti elnöke, valamint Horn Gábor, az SZDSZ 2002–2009 közötti kampányfőnöke voltak. (tovább…)

Új kiadványaink a 94. Ünnepi Könyvhéten

Négy egyedülálló kötettel jelentkezik az idei Ünnepi Könyvhéten a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány.  Ajánlott könyveink válaszokat adnak az egyes hazai, globális politikai és társadalomtudományi kérdésekre, illetve segítségükkel  az amerikai külpolitika és a magyar irodalomtörténet egy-egy különös időszakába is betekintést nyerhetnek az olvasók. (tovább…)

Békés Márton: Az „Orbán-korszak”

A jobboldal sorrendben negyedik, kétharmados felhatalmazást eredményező választási győzelme után, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenharmadik évében, politikai értelemben egészen biztosan Orbán-korszakról kell beszélnünk. Ez pártpolitikai értelemben két dolgot jelent. A nemzeti-konzervatív tábor számára, amelyet a Fidesz–KDNP-pártszövetség képvisel, kétségtelenül azt, hogy adott a kulturális korszakformálás történelmi lehetősége és felelőssége, hogy minél többeket vonjon be a nemzeti konszenzusba. A baloldal számára pedig az az egyetlen esély, ha feladja a „sima” kormányellenzékiség kedvéért a zsákutcába került rendszerellenzékiséget, amely hosszú évek óta bizonyítja, hogy politikai és szellemi értelemben egyaránt terméketlen. A legutóbbi választás alkalmával ugyanis egyértelművé vált, hogy a magyar társadalom végleg elfogadta a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, mint a mögöttünk hagyott és az előttünk álló évtized társadalmi-politikai keretét.  (tovább…)

Kazahsztáni napló, 4. rész

A félmilliós Karaganda Kazahsztán ötödik legnagyobb városa, és egy Magyarországnál kétszer nagyobb területű megye központja. A XXI. Század Intézetet is kötelékében tudó Közép-és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Karagandai Buketov Állami Egyetem együttműködésének köszönhetően intézetünk vezető kutatója, Kosztur András közel egy hónapot tölt – a XX. Század Intézet kutatójával, Dudás Bertalannal együtt – a szinte Kazahsztán közepén elhelyezkedő városban, és hétről-hétre jelentkező beszámolóival próbálja közelebb hozni e (nem is olyan) távoli országot. (tovább…)

Teljesen kifulladtak a baloldali tüntetések

Az elmúlt napokban volt olyan baloldali megmozdulás, amelyen csupán 30-40 ember vett részt annak ellenére, hogy a balliberális politikusok heteken át hirdetik ezeket az eseményeket a közösségi oldalaikon és a sajtóban. Mindez azt jelzi, hogy teljesen kifulladtak a destabilizációs próbálkozások, a külföldről finanszírozott politikai csoportok a szintén külföldről elsajátított forgatókönyveikkel kudarcot vallottak – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a napokban elkezdődött a nyári szezon, ami szintén rontja az esélyét a sikeres tüntetésszervezésnek. (tovább…)

Magyarország az uniós jelentések célkeresztjében

Május közepén hazánkban járt az Európai Parlament Költségvetés Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, alig egy héttel később pedig vizsgálódásaik egyes megállapításaira a Magyarországról szóló 2023. évi európai szemeszter országjelentés már tényként hivatkozik. A jelenség több szempontból is számos kérdést vet fel: Milyen felhatalmazás alapján utazik hazánkba egy európai parlamenti küldöttség, hogy olyan kérdéseket vizsgáljon, amelyekre az Európai Parlamentnek nincs hatásköre és miként alakult át a gazdasági kormányzás egyik puha eszköze politikai zsarolásra is alkalmazható kötelező jogállamisági verdiktté? Sőt felvetődik a kérdés, hogy hová tart az unió, amikor saját tagállamai és polgárai ellen cselekszik? (tovább…)