A magyar modell iránymutató Európában

Orbán Viktor szerdán Zürichben átfogó helyzetértékelést adott az európai folyamatokról, melyben kiemelte: Magyarország nem fekete bárány, hanem az első fecske. A sors iróniája, hogy éppen aznap este Hollandiában földrengésszerű győzelmet aratott a jobboldali Geert Wilders, aki a magyar kormányfő szövetségese és hozzá hasonlóan bevándorlásellenes álláspontot képvisel – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az európai állampolgárok változást akarnak, meg akarják változtatni a brüsszeli politikát mind a bevándorlás, mind a háború ügyében. Ezért is van kiemelt jelentősége a jövő évi EP-választásnak és a most elindult nemzeti konzultációnak. (tovább…)

Az EU elárulja a jogállamisági alapelveket

Néhány nappal ezelőtt Magyarország Kormánya „Szuverenitásunk védelméről” címmel indított nemzeti konzultációt, amely tizenegy kérdésben kéri ki a magyarok véleményét az Európai Unió sorsdöntő ügyei kapcsán. A konzultációt az európai baloldal máris EU-ellenesnek titulálta, sőt a tegnapi Európai Parlamentben tartott magyar vita során is több alkalommal előkerült. A nemzeti szuverenitásért való kiállás talán soha nem volt még ennyire időszerű, mint napjainkban. (tovább…)

A jövő háborúja

A 21. században az élet minden területére a hibriditás a jellemző, és ez alól a háborúzás sem kivétel. A távoli jövő és a régmúlt egyszerre van jelen: a harctéren egymással párhuzamosan érvényesül a valós idejű műholdas felderítés és pilóta nélküli technológia, valamint a lövészárokhadviselés és az élőerő bevetése. Van a háborúzásnak örökérvényű művészete vagy mindenestül új szemlélet uralkodik a 21. században? A Mozgásban Mire készüljünk? című sorozatának soron következő adásában a jövő háborújáról és a háború jövőjéről esett szó, amelynek vendége Porkoláb Imre dandártábornok, a védelmi innovációért felelő miniszteri biztos volt. (tovább…)

Sorskérdések a nemzeti konzultáción

Bár a baloldal kezdetben felesleges pénzkidobásnak tartotta a nemzeti konzultációt, mostanra már ők is hasonló kezdeményezésekkel próbálkoznak, azonban az ő témafelvetéseik rendre érdektelenségbe fulladnak. A mostani nemzeti konzultáció ugyanakkor nagy érdeklődésre tarthat számot, ugyanis olyan rendkívül fontos kérdésekben dönthetnek a magyarok, mint például: Ukrajna legyen-e EU-tag? Adjon-e további pénzeket hazánk Ukrajnának? Védekezzünk-e a külföldi befolyásolással szemben? – sorolta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy Orbán Viktor számára ellenzékben is fontos volt az egyetértési pontok létrehozása az emberekkel, 2005-ben indította újtának az első nemzeti konzultációt, a 2010-es kormányváltás óta pedig immár tizenharmadik alkalommal él ezzel a sikeres kapcsolatteremtési eszközzel. (tovább…)

Helyosztó belharc a baloldalon

Az ellenzéki pártokat saját válságuk és az egymás közötti versengés köti le, így valódi programalkotás helyett politikai pótcselekvést folytatnak. Ráadásul a jövő évi európai parlamenti választásokra saját listával készülnek, így igyekeznek önmagukat ideológiai újratervezéssel egymástól megkülönböztetni. Az erőviszonyok – hét hónappal a júniusi megmérettetés előtt – tartósan befagytak: a Demokratikus Koalíció dominál, a Momentum lépéshátránya behozhatatlan, a kispártok pedig a túlélésért küzdenek. A nyilvános mérések szerint a Fidesz–KDNP-pártszövetség jelenleg megközelítené a 2019-es EP-választáson elért rekordgyőzelmét, a DK pedig – a Jobbik és az MSZP biztosnak tűnő kiesése miatt – akár öt mandátumot is szerezhetne. A tendenciákat figyelembe véve a Momentum egy helyet veszítene, a Mi Hazánk Mozgalom viszont jó eséllyel, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kisebb valószínűséggel kerülne be az uniós intézménybe. (tovább…)

Konfliktusok konvergenciája

A világot 2020 óta számos kisebb és nagyobb, lokális és globális jelentőséggel bíró konfliktus rázta meg, amelyek miatt egy új hidegháborúról vagy a harmadik világháború lehetőségeiről folytatott diskurzus a napi politikai elemzések szerves részévé vált. Bár a világ sosem volt mentes a fegyveres harcoktól, a jelenlegi konfliktushullám természete eltér mind a hidegháború korszakának, mint pedig a mögöttünk álló amerikai hegemónia időszakának konfliktusaitól. (tovább…)

Politikai pánik a baloldalon

Hiába érünk hamarosan a kormányzati ciklus közepéhez, a balliberális oldal társadalmi támogatottsága nem növekszik, hanem csökken vagy legjobb esetben is stagnál. Mindez komoly pánikot kelt a balliberális politikusok körében, így olyan kijelentéseket tesznek, amivel saját magukat leplezik le – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet videóelemzésében kiemelte: jó példa erre Hadházy Ákos, aki egy interjúban lényegében beismerte, hogy hazudik a balliberális oldal, míg Donáth Anna azt vallotta be, hogy továbbra sincsen víziója a balliberális szereplőknek, illetve korábbi állításaikkal ellentétben ő is beismerte, nem nőtt a balliberális pártok támogatottsága. (tovább…)

Jogállamisági elszámoltatás kell a brüsszeli korrupció visszaszorításához

Az uniós intézményekben tapasztalható rendszerszintű korrupció a demokratikus és jogállamisági elvek egyértelmű és súlyos megsértését jelenti. Jelenleg ezek érdemi számonkérés nélkül, büntetlenül maradnak, míg a tagállamoknak a jogállamisági feltételességi rendelet hatályba lépése óta súlyos pénzügyi következményekkel és a források felfüggesztésével kell számolniuk, amennyiben velük szemben bármilyen jogállamisággal kapcsolatos aggály felmerül. A magyar EU elnökség egyik lényeges célja, hogy a jogállami elveket elsősorban ott, ahol ennek lehetősége és helye van, azaz az uniós intézményeken belül egy megfelelő és jogszerű mechanizmus kialakítása által érvényesítse. (tovább…)

A politikai stabilitás hiánya nehezíti a közép- és kelet-európai érdekérvényesítést

Közép- és Kelet-Európa számára jelentős kihívást jelent, hogy az országok többségének élén egymást sűrűn váltó, sokpárti koalíciós kormányok helyezkednek el, amelyek így értelemszerűen nem képesek a tartós nemzeti érdekek megfogalmazására és a hatékony érdekérvényesítésre. Kiemelten nehézséget okoz mindez az Európai Unión belül a nagyobb nyugati államokkal szemben. Az elmúlt 13 évben Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek csak a V4-en belül eddig összesen 15 új kormányfővel kellett együttműködnie, amely egyúttal rávilágít arra is, hogy hazánk kivételt képez e regionális jelenség alól. A politikai stabilitás Magyarország egyik legnagyobb versenyelőnye, amely komoly fenyegetettséggel bír a globalista erők szempontjából. Nem véletlen, hogy utóbbiak a 2022-es országgyűlési választáson is egy hatpárti koalíciós kormány felállítását támogatták jelentős összegekkel. (tovább…)