Ismét Orbánnak lesz igaza: változik a háborús álláspont Nyugaton

Nem oda kell futni, ahol a labda van, hanem oda, ahol a labda lesz – tartja Orbán Viktor, aki a háború kitörése következetes békepártipárti álláspontot képvisel. A jelek szerint egyre inkább ehhez az állásponthoz közelít a nyugati közvélemény, aminek hatására az európai kormányok, sőt az amerikai vezetés is változtat az álláspontján – hívta fel a figyelmet legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: hasonló folyamatnak lehettünk szemtanúi az illegális bevándorlás kérdésében is, ahol Orbán Viktor kezdetben egyedül volt álláspontjával, de mára a legtöbb országban őt követik. (tovább…)

A valahol szabadsága

Új kiadvánnyal bővült a XXI. Század Intézet 21 elnevezésű zsebkönyvsorozata. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának A valahol szabadsága című könyve a sorozat ötödik köteteként szerzőjének sajátosan egyedi gondolkodás- és látásmódjába, világ- és magyarságfelfogásába enged betekintést. A könyvet szeptember 27-én a XXI. Század Intézet kertjében rendezett eseményen mutatták be, amelyen a szerző mellett Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, valamint G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója s egyben a könyvsorozat szerkesztője osztotta meg gondolatait a közönséggel. (tovább…)

Modellváltó egyetemek Erasmus-ügye: bizalmi kérdés Európa egységéről

Múlt hét szerdán tárgyalta az Európai Parlament Petíciós Bizottsága négy magyar diákszervezet, a Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének közös beadványát a modellváltó egyetemeket érintő Erasmus-ügyben. A négy szervezet közös kérelmében arra kérte az uniós intézményeket, hogy vonják ki az oktatás kérdéskörét a jogállamisági feltételességi mechanizmushoz tartozó intézkedések alól, és tegyék lehetővé a jogállamisági korlátozás által érintett 21 oktatási intézmény 182 ezer – köztük 30 ezer nemzetközi – diákja számára a részvételt az Európai Unió egyik legsikeresebb programjában. (tovább…)

A balliberális oldalon finanszírozási botrány, a jobboldalon stratégiai tervezés

Jövő hétfőn kezdődik a parlamenti szezon, amely előtt pár nappal ismét napirendre került a balliberális oldal finanszírozási botránya, miután az OTP Bank feljelentést tett Karácsony Gergely mozgalma ellen. A főpolgármester minden állítása megdőlt az ügyben, ami komoly politikai tehertételt jelent nemcsak saját maga, de az egész baloldal számára is, ugyanis az eset a külföldi finanszírozási botránnyal is kapcsolatba hozható – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a jobboldal eközben saját témáit tudta napirenden tartani: Orbán Viktor a Tusnádfürdőn, a Tranzit Fesztiválon, Kötcsén és az esztergomi frakcióülésen elmondott beszédeivel kijelölte a politikai irányt. (tovább…)

Ukrajna és a globális Dél

Az orosz–ukrán háború rávilágított arra, hogy a globális Dél immár a világpolitikai folyamatok meghatározó tényezőjévé vált. Afrika, Ázsia és Latin-Amerika államainak érdekeit mind Oroszország, mind pedig Ukrajna és nyugati támogatói kénytelenek figyelembe venni stratégiájuk alakításakor. Ezen a területen Moszkva kétségtelen előnyre tett szert és elérte, hogy a világ országainak többsége legalább baráti semlegességgel viszonyuljon hozzá. 2023-ra azonban Ukrajna és a Nyugat is felismerte a globális Dél jelentőségét, és most igyekeznek részben a maguk oldalára állítani annak országait. (tovább…)

Megújulás helyett tovább töredezik a baloldal

Miközben a domináns szerepben lévő kormánypártok stabilan tartják a pozíciójukat, addig az ellenzéki oldalon politikai túlkínálat alakult ki. A rendszerváltoztatás óta soha ennyi balliberális párt nem versengett még az ellenzéki választópolgárok bizalmáért: jelenleg 12 olyan szervezet készül a 2024-es választásokra, amelyeknek legalább önkormányzati szinten van esélyük eredményt felmutatni. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a balliberális ellenzéki oldal politikáját 15 pártelnök/társelnök, illetve összesen 18 vezető politikus határozza meg, ami hitelességi problémát okoz. Az ellenzék előtt álló feladat egyelőre megoldhatatlannak tűnik, ugyanis úgy kell országos szinten egymással is versenyezniük, hogy közben az önkormányzati választásokon valamilyen helyi együttműködésre szükségük lesz. (tovább…)

Nem jött be a baloldali tüntetők számítása

Az elmúlt időszak baloldali tüntetései sikertelenek voltak, rendre csupán pár százan vesznek részt rajtuk és az őszi politikai szezonkezdet sem adott nekik új lendületet – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a baloldali tüntetők azt hangoztatták, hogy tömeges felmondás várható a közoktatásban, ehhez képest a pedagógusok 99,99 százaléka tovább folytatta a munkát. Beszélt arról is, a baloldali pártok sincsenek jobb helyzetben, belső konfliktusok robbantak ki, ugyanakkor 2026-ban úgyis közös listán fognak majd elindulni a választáson. (tovább…)

Az Unió helyzete 2023: Évértékelő beszéd a kampány árnyékában

Éppen 300 nappal a 2024-es európai választásokat megelőzően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megtartotta idei beszédét az Unió helyzetéről. 2010 óta, vagyis immáron tizenhárom esztendeje az Európai Bizottság mindenkori elnöke az Európai Parlament őszi ülésszakának kezdetén értékelést ad az eltelt időszakról és megosztja jövőre vonatkozó elképzeléseit. A választások előtti utolsó évértékelő rendszerint egyszerre kampánybeszéd és számadás is. A vélhetően újabb elnöki mandátum megszerzésére törekvő Ursula von der Leyen szemmel láthatólag célként tekint az Európai Parlament megnyerésére saját támogatása érdekében. Az Unió helyzetéről szóló beszédben bejelentett intézményi reform arra épít, hogy a több Európára törekvés elhozza majd a jobb európai egységet, a háború megnyerése érdekében. A valóságban azonban a helyzet éppen fordított: a több európai egységre törekvés hozná el a jobb Európát, a béke megnyerése érdekében. (tovább…)

Kommentár folyóirat: Ifjúkonzervatívok

A konzervatívizmus nem ideológia, nem akarja megreformálni az emberi együttélés hagyományos viszonyait és biztonságos kereteit, hanem sajátos világlátás, morális testtartás; konzervatívnak lenni pedig – minden előítélet ellenére – nem korfüggő magatartás. A térbeli valóság megértése és leírása, a tradíciók korszakról korszakra való megőrzése, illetve a konzervatív politikai gyakorlat kidolgozása nem a „vének tanácsának” kizárólagossága, ugyanis huszonévesek is hitelesen művelik. A múltban bevált társadalmi mintákat ráadásul minden nemzedéknek újra kell értelmeznie és alkalmaznia. Mindannyian szellemi óriások vállán állunk ugyan, de egyre nagyobbra növekvő szellemek ma is születnek, így a konzervativizmus praxisának folytonosságát a klasszikus ideológiák kimúlásának időszakában is biztosítanunk kell. Lehetőséget kell adni az ifjaknak! (tovább…)