Nyitóoldal, bal oldali tartalom
Reménytelibb időszak jöhet von der Leyennel
Az Európai Parlament tegnapi szavazása Ursula von der Leyenről jól mutatja, hogy az eddiginél jóval megosztottabb lett az európai belpolitika, így az Európai Bizottság új vezetőjének is kompromisszumkészebbnek kell lennie elődjénél. Vannak bíztató jelek, a 2015-ös migránsválságnál például a határok lezárását támogatta von der Leyen és informális csatornákon keresztül szembeszállt Angela Merkel kancellárral a macedón határzár ügyében. Mindennek kedvező hatása lehet hazánkra nézve.
Galló Béla: a 21. századi baloldal nem tud válaszokat adni a 21. század problémáira – Videó
Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint meghatározó tendencia a baloldali politikai erők meggyengülése. Ennek különböző okai vannak, „Magyarországon például a liberálisokkal való összeborulás egy nagyon fontos lépés volt.” A Gyurcsány-vezette DK előretörése megmutatta, hogy a bukott miniszterelnök továbbra is tényező az ellenzéki oldalon belül, és nem várható, hogy ez a továbbiakban megváltozzon – fogalmazott a politológus. Európában is meggyengült a baloldal, bár Galló Béla szerint inkább csak kiegyenlítődés történt a bevándorláspárti baloldal és a nemzeti szuverenitást védelmező erők között. Galló Béla úgy fogalmazott: a 21. századi baloldal nem tud válaszokkal szolgálni a 21. század problémáira. Az egyre inkább erősödő zöld pártok pedig liberális utat járnak, bár maga a környezetvédelem problematikája egyáltalán nem jobb- vagy baloldali kérdés.
Az NDK hosszú utóélete – kommunista utcanevek Németországban
Aki Berlinből a környező településekre kirándul, könnyen azt hihetné, hogy máig az NDK-t egykor kormányzó Német Szocialista Egységpárt (SED) van hatalmon: Karl Marx utca, Ernst Thälmann utca, Rosa Luxemburg utca – szinte az összes faluban így hívják a főutcát. Hogyan lehet, hogy az SED uralmának megdöntése után 30 évvel még mindig változatlanul vannak jelen a kommunista utcanevek?
„A rendszerváltoztatás hősei nélkül itt nem szórakozhatna együtt több tízezer ember” – „30 éve szabadon” pódiumbeszélgetés a VOLT Fesztiválon
„Kultúra a rendszerváltoztatásban, rendszerváltoztatás a kultúrában” címmel rendeztek pódiumbeszélgetést a VOLT Fesztiválon 2019. június 29-én. A Fiala János újságíró, rádiós műsorvezető által vezetett beszélgetésben a XXI. Század Intézetet Szabó Dávid stratégiai igazgató képviselte. Beszélgetőtársa ef Zámbó István képzőművész, zenész, az A.E. Bizottság alapító tagja volt. (tovább…)
Békés Márton: A globalisták jövőképe egy vakrandihoz hasonló – VIDEÓ
A 90. Ünnepi Könyvhétre jelent meg Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójának legújabb, Fordul a szél című kötete. A történész-politológust Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatója kérdezte a könyvről, és azokról az ideológiákról, amelyek abszurditására a szerző művében felhívja a figyelmet.
Folytatódni fog az ellenzéki belharc
Karácsony Gergely győzelmével Gyurcsány Ferenc terve az MSZP beszántásáról egy időre megbicsaklott, a víz felett tudtak maradni a szocialisták. A nyilvánosság előtti támogatás ellenére a DK elnöke abban lesz érdekelt, hogy a zuglói polgármester kikapjon októberben Tarlós Istvántól.
Trump Iránra céloz, de Kínára lő
A III. világháború széléről táncolt vissza a világ? Trump elnök saját bevallása szerint 10 perccel a támadás előtt vonta vissza a tűzparancsot, így az USA mégsem mért csapást három iráni célpontra. Mi rejlik a kardcsörtetés mögött?
Macron A és B terve
Emmanuel Macron támogatná Angela Merkelt, ha a német kancellár indulna az Európai Bizottság elnöki székéért. Ez nem a francia elnök zsenijét, hanem kétségbeesettségét mutatja.
Ha az eliten múlik, sosem lesz Brexit
A hagyományos pártok, a kulturális és médiaelit, valamint a bürokrácia annyira Brexit-ellenes, hogy Frank Füredi már a népszavazás másnapján úgy gondolta, sosem kerül sor a kilépésre. A patthelyzet mostanra oda vezetett, hogy a brit társadalom soha nem látott mértékben megosztott, a pártrendszer összeomlott, és a néhány hete létező Brexit Párt toronymagasan megnyerte az EP-választást. Hová tűnt a többgenerációs párthűség? Jelent bármit is a „zöld” jelző? Kitarthat Nigel Farage-ék sikere? Egyáltalán ki lesz az új kormányfő? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Frank Füredi magyar származású szociológussal, a Kenti Egyetem professzorával, intézetünk tudományos főmunkatársával.
