A vártnál nagyobb különbségű eredmény született a szlovák köztársaságielnök-választás első fordulójában, ahol az előzetes várakozásokkal ellentétben a legtöbb szavazatot végül Ivan Korčoknak sikerült megszereznie. A független jelöltként induló, ám a progresszívok támogatásával kampányoló korábbi külügyminiszter ellenfele végül a második helyen befutó jelenlegi házelnök, Peter Pellegrini (Hlas) lesz majd az április 6-án esedékes második fordulóban, akinek támogatottsága több mint 5 százalékkal maradt el Korčokétól. Ennek ellenére mindkét politikus komoly esélyekkel vághat neki a következő fordulónak, amely során a saját szavazóbázisuk mellett, már a korábbi ellenfeleik választóit is meg kell szólítaniuk a feleknek. A várhatóan intenzív kampány mellett így több tárgyalás is vár a két köztársaságielnök-jelöltre a következő napokban, amelyeken a Magyar Szövetség sem indul majd reménytelen helyzetből.
A parlamenti választásokhoz hasonlóan az államfőválasztást is közvetlen módon bonyolítják le Szlovákiában. A rendre nagyszámú jelölteket felvonultató – és költséges – választások első fordulójában akkor dőlhet el a következő államfő kiléte, ha egy jelöltnek sikerül megszereznie a leadott érvényes szavazatok több mint 50 százalékát. Ennek hiányában a következő köztársasági elnököt csupán egy, az első forduló alatt két legtöbb szavazatot megszerző személy között megrendezett, második fordulóban választják meg, ahol a győzelemhez a két jelöltnek már elegendő az érvényes szavazatok egyszerű többségét megszereznie.
Két jelölt dominált az első fordulóban
Ennek megfelelően a politikai paletta teljes egészét lefedő jelöltlistát vonultatott fel a legutóbbi államfőválasztás Szlovákiában, amin kilenc politikus – Andrej Danko (Szlovák Nemzeti Párt) és Róbert Švec (Szlovák Megújhodási Mozgalom) az utolsó pillanatban visszalépett a függetlenként induló Štefan Harabin javára – mérettette meg magát. Míg azonban a szavazást megelőző legtöbb közvéleménykutatás eredménye szerint Peter Pellegrini (Hlas) végig első helyről várhatta a március 23-i választás eredményeit, ott végül a korábban második helyre prognosztizált Ivan Korčok végzett, akinek több mint 5 százalékkal sikerült több szavazatot szereznie Pellegrininél.
(Forrás: Ma7.sk)
A szlovák köztársaságielnök-választás első fordulójának eredménye
A 2019-nél magasabb, 51,9 százalékos részvételi arányt hozó választáson így a 42,51 százalékot szerző Korčok a vártnál magabiztosabban, ám így is szoros versenyben tudta megelőzni a valamivel több mint 37 százalékot elérő Pellegrinit, aki mögött a szavazatok 11,73 százalékát megszerző Harabin végzett a harmadik helyen.
A hivatalosan függetlenként induló, ám valójában többek között az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) és Szabadság és Szolidaritás (SASKA) pártok támogatását is maga mögött tudható Korčok győzelme elsősorban a bizonytalanabb választók megszólítása mellett annak köszönhető, hogy a politikus jól tudta mozgósítani a törzsszavazóit a nagyobb városokban. Emellett, Korčok a hagyományosan nagyobb választási kedvvel rendelkező észak-szlovákiai és nyugat-szlovákiai járások többségében is győzni tudott, amelyekben a részvétel szinte mindenhol meghaladta az országos átlagot. Különösen jó eredményt ért el a korábbi külügyminiszter a fővárosban és a Pozsonyhoz közeli járásokban, ahol a 60 százalékot meghaladó részvétel mellett, mindenhol sikerült megszereznie a voksok több mint 50 százalékát. Peter Pellegrini ezzel szemben inkább a kisebb településeken tudott magabiztos győzelmet aratni, emellett pedig a jellemzően alacsonyabb választási kedvvel bíró dél-szlovákiai és kelet-szlovákiai járásokban tudta megszerezni a legtöbb szavazatot, ahol a részvétel szinte mindenhol jócskán elmaradt az országos átlagtól.
Ennek okán, noha Pellegrini összességében a szlovák járások több mint felében és a kisebb települések zömében is győzni tudott, az ott tapasztalható alacsonyabb részvételnek köszönhetően végül a rá leadott szavazatok aránya elmaradt a Korčokra leadott szavazatok arányához képest.
A vártnál gyengébb eredménnyel zárt a magyar jelölt
A vártnál szerényebb eredményt ért el azonban a Magyar Szövetség jelöltjeként induló Forró Krisztián is, aki a párt által reálisnak vélt 3,5-4 százalék helyett, mindössze a szavazatok 2,9 százalékát tudta csak megszerezni. A választáson pártelnökként és a Magyar Szövetség egyik legismertebb politikusaként induló Forró az eredmények ismertetése után maga is elismerte, hogy a mozgósítás tekintetében jelentősen elmaradt a várakozásoktól a párt, pozitívan értékelte ugyanakkor, hogy az elért negyedik hellyel sikerült a szlovák politikai térképen tartani a felvidéki magyar közösséget.
Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az eredmény kétségtelenül elegendő lehet ahhoz, hogy a második körbe jutó jelöltek valóban leüljenek tárgyalni a felvidéki magyar párt politikusaival, akik így előnyös helyzetből várhatják az áprilisi választásokat megelőző egyeztetéseket. A Forróra leadott szavazatok aránya és a magyarlakta járásokban tapasztalható gyenge választási kedv – a Komáromi járásban mindössze 33,7 százalék – azonban komoly problémát okozhat a párt számára az Európai Parlamenti választásokhoz közeledve.
Intő jel lehet például, hogy bár Forró a Dunaszerdahelyi járásban és a Komáromi járásban is az élen végzett, előbbiben Korčok csupán fél százalékponttal maradt el Forrótól, míg az utóbbiban le is győzte a végül csupán a harmadik helyen befutó Forrót a felvidéki magyarság egyik bástyájának számító Komáromban. Emellett a pártelnök több dél-szlovákiai járásban is csupán a harmadik, vagy a negyedik helyet tudta megszerezni, ami a júniusi EP választások eredményeire is hatással lehet.
Az azt megelőző kampány során a pártnak így minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kell majd fektetnie a szavazóbázis mozgósítására, aminek hiányában ismét képviselet nélkül maradhat a felvidéki magyarság az Európai Parlamentben.
Intenzív kampány várható
Az említett okoknak köszönhetően tehát Korčok végül a vártnál magabiztosabban tudta megnyerni a köztársaságielnök-választás első fordulóját, mindez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a politikus biztosan győzni tud majd a következő fordulóban. Az április 6-án esedékes választás előtt így mindkét fél részéről intenzív kampányra számíthatunk, ami alatt Korčok várhatóan továbbra is a Fico-kormányt bíráló jelmondatokkal igyekszik majd meggyőzni a választókat. Ennek részeként a politikus már az első forduló előtt zajló kampány során is több alkalommal bírálta a jelenlegi kormány külpolitikáját, amivel kapcsolatban többek között a kormány ukrán vezetéssel szembeni bírálatát és az Európai Unió vezetésével az ország szuverenitásának védelme érdekében folytatott vitákat is rendre felemlegette. Mindezek mellett a politikus várhatóan a kormánnyal szembeni ellensúly narratíváját is tovább igyekszik majd erősíteni a következő hetekben, aminek részeként annak ígéretével próbálhat meg újabb szavazatokat szerezni, hogy megválasztása esetén – Pellegrinivel szemben – minden elé kerülő törvényt alapos vizsgálat után ír majd csak alá.
Ezzel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy a szlovák köztársasági elnök – a magyar köztársasági elnökhöz hasonlóan – leginkább reprezentációs funkciót lát el, tehát érdemben nem tudja befolyásolni, vagy megakadályozni a kormány döntéseit és a parlamenti jogalkotást. Ugyan a szlovák államfő rendelkezik bizonyos fokú vétójogkörrel, azt a parlamenti többség bármikor felülírhatja, amivel a leendő köztársasági elnök csupán késleltetni tudja egy adott törvény elfogadását. Korčok így bár megválasztása esetén valamelyest kétségkívül megnehezíthetné a Fico-kormány munkáját, nem tudna valódi ellensúlyt képezni annak döntéseivel szemben.
Intenzív kampányt várhatunk azonban Peter Pellegrinitől is, akinek feladata elsősorban a saját szavazóinak mozgósítása lesz. A választási adatokból és a Pellegrini által megnyert járások részvételi arányaiból ugyanis az látszik, hogy a parlamentben jelenleg a házelnöki funkciót ellátó politikus bázisszavazóinak nagy részét végül nem sikerült mozgósítania a politikusnak. Mindez pedig komoly tartalékokat biztosíthat Pellegrini számára a második fordulóban, aki a következő napokban várhatóan az első forduló előtti kampányban folytatott, – a Fico-kormány által is képviselt – az uniós politikával szemben a szlovák önállóságot védő üzenetekkel igyekszik majd mozgósítani a választókat, ami a bizonytalan nemzeti érzelmű szavazókat is meggyőzheti.
Mindemellett, várhatóan mindkét fél nagy hangsúlyt fektet majd a korábbi ellenfelek szavazóinak meggyőzésére is, amik kapcsán főképp a harmadik helyen befutó Harabin támogatása lehet kulcsfontosságú. Bár a több kérdésben is szélsőséges politikai álláspontot képviselő Harabin már a választások előtt kijelentette, hogy sem Pellegrinit, sem pedig Korčokot nem kívánja támogatni amennyiben ő nem jut tovább a második fordulóba, a politikus szavazóinak nagy része vélhetően – a Harabinhoz hasonlóan – az állam szuverenitásának és a béke megőrzésének fontosságával kapcsolatos jelmondatokkal kampányoló Pellegrinit támogatja majd a második fordulóban.
Fontos szerepet kaphatnak a második forduló előtt azonban a felvidéki magyarok is, akiknek a megszólítására a Magyar Szövetséggel történő tárgyalások mellett, várhatóan mind Pellegrini, mind pedig – az elmúlt hónapokban magyar nyelvű plakátokkal is kampányoló – Korčok is nagy hangsúlyt fektet majd a következő hetekben. A hagyományosan konzervatív értékrendű felvidéki magyarok többsége ugyanakkor vélhetően Pellegrini mellett teszi majd le a voksát áprilisban, akiben a legtöbben ma már a magyar kormány egyik szövetségesét látják, az elmúlt években több alkalommal is magyarellenes kijelentéseket megfogalmazó Korčokkal szemben.
Ennek tükrében tehát Peter Pellegrini közel sem várja vert helyzetből az államfőválasztás második fordulóját. Bár azokon az eddigi tapasztalatok alapján alacsonyabb a választási kedv, a szoros verseny magasabb részvételre sarkallhatja a választókat, amit kihasználva egy sikeres mozgósításnak köszönhetően akár egy nagyobb arányú győzelem sem elképzelhetetlen a jelenlegi házelnök számára. Mindebben pedig nagy segítségére lehetnek a felvidéki magyarok, akik helyzete a Magyar Szövetség tárgyalásainak sikerességétől függően több szempontból is kedvezőbb helyzetbe kerülhet az államfőválasztást követően.
