A vártnál nagyobb arányú győzelmet aratott Peter Pellegrini (Hlas) a szlovák köztársaságielnök-választás második fordulójában. A korábbi miniszterelnök végül több mint 6 százalékkal utasította maga mögé a független jelöltként induló, ám végig a progresszív pártok támogatásával kampányoló Ivan Korčokot, aki mindössze Pozsonyban és Kassán tudott határozott győzelmet aratni. A jelenleg a kormánykoalícióban helyet foglaló Pellegrini sikerével így egy, a kormányhoz hasonló politikát képviselő jelölt ülhet az államfői székbe, ami a korábbiaknál gördülékenyebb együttműködést vetít előre a szlovák törvényalkotási folyamatokban. Pellegrini megválasztása ugyanakkor a felvidéki magyarok számára is előnyökkel járhat, akiknek szavazatai nélkül a korábbi miniszterelnök aligha tudott volna ilyen nagyarányú győzelmet aratni.
A parlamenti választásokhoz hasonlóan az államfőválasztást is közvetlen módon bonyolítják le Szlovákiában, ahol a voksolások első fordulóját követően a két legtöbb szavazatot megszerző jelölt jut be a második fordulóba. A politikai paletta teljes egészét lefedő jelöltlistát felvonultató márciusi első fordulóban végül Peter Pellegrini és Ivan Korčok kapta a legtöbb szavazatot, így az április 6-án megrendezett második fordulóban kettejük között dőlt el, hogy ki lesz Szlovákia következő köztársasági elnöke.
Magabiztos győzelem született
Bár a március 26-án megrendezett első fordulóban Ivan Korčok a vártnál nagyobb arányú győzelmet aratott, az elmúlt hetek felméréseiben három közvéleménykutató cég is (Ipsos, Focus, NMS) szoros eredményt jósolt a második fordulóra, amik hol Pellegrinit, hol pedig Korčokot hozták ki végső győztesként. Ennek ellenére azonban Peter Pellegrininek végül 6 százalékkal sikerült több szavazatot szereznie Ivan Korčoknál, amivel a vártnál magabiztosabban nyerte meg a köztársaságielnök-választás második fordulóját.
A szlovák köztársaságielnök-választás második fordulójának eredménye:
(Forrás: Ma7.sk)
Az 1999 óta a legnagyobb (61,14 százalékos) részvételi arányt hozó választáson így az 53,12 százalékot szerző Pellegrini nemcsak fordítani tudott az előző fordulóhoz képest, hanem jelentős fölényre is szert tudott tenni, a végül 46,87 százalékot szerző Korčokal szemben.
Az első fordulóhoz hasonlóan a többek között az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS), Szabadság és Szolidaritás (SASKA) és – a korábbi alapítók által emiatt erősen bírált – Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) pártok támogatását is maga mögött tudható Korčok elsősorban a nagyobb városokban tudott újfent győzelmet aratni. Ennek megfelelően mind Pozsonyban, mind pedig Kassán és Eperjesen is meg tudta verni Pellegrinit, azonban a legtöbb helyen a korábbinál kisebb arányban tudta csak megszerezni a szavazatok többségét. Ezzel együtt a korábbi külügyminiszter körülbelül kétszázezerrel több szavazatot szerzett az előző fordulóhoz képest, amihez vélhetően a magasabb választási kedv és a mögötte álló újabb pártok szavazói is jelentősen hozzájárultak.
Kifejezetten jól mozgósított azonban Peter Pellegrini, aki több mint 1,4 millió szavazatot szerzett és közel félmillió vokssal tudta növelni a támogatói számát az előző fordulóhoz képest, ezzel pedig a két fordulót összesítve a legtöbb szavazatot szerző államfőjelölt lett az elmúlt 25 évben. A volt miniszterelnök már márciusban is az első helyen végzett a szlovák járások több mint felében, ezúttal pedig a 79 közül 60 járásban tudott győzni és Pozsony megye kivételével, valamennyi megyében ő kapta a legtöbb szavazatot. Pellegrini tehát Štefan Harabin és Forró Krisztián szavazóinak nagy részét is maga mellé tudta állítani a második fordulóra, emellett pedig azokon a településeken is jobban teljesített, amelyeken korábban Korčok ért el jobb eredményt.
Mindez azt jelzi, hogy Pellegrini a szavazói nagyarányú mozgósítása mellett, a bizonytalan választók jelentős részét is sikeresen tudta mozgósítani a második fordulóra, míg Korčok tartalékok híján már csupán kevés új szavazót tudott meggyőzni, ami kulcsfontosságúnak bizonyult a választás kimenetelét illetően.
A magyar szavazatok döntöttek
Különösen jól teljesített Pellegrini a magyarlakta déli és dél-keleti járásokban, ahol szinte mindenhol sikerült megszereznie a szavazatok több mint 60 százalékat. A választási részvétel ugyan a déli régiókban ezúttal is elmaradt az országos átlagtól, a szavazókedv azonban szinte mindenhol jelentősen emelkedett. Ennek köszönhetően Pellegrini az első fordulóval ellentétben most már mind a Dunaszerdahelyi járásban, mind pedig a Komáromi járásban is magabiztos győzelmet aratott, emellett pedig szinte az összes magyarlakta településen növelni tudta a választói számát, ami döntő mértékben hozzájárult a politikus végső győzelméhez.
A magyar választók mobilizációja már az első forduló előtt is fontos részét képezte a politikus kampányának, aki az áprilisi választás előtt is nagy figyelmet fordított a felvidéki magyar szavazókra. Ennek megfelelően Peter Pellegrini már a márciusi választások másnapján tárgyalásokat kezdeményezett a Magyar Szövetség elnökségével, nem sokkal később pedig már a kelet-szlovákiai Királyhelmecen kampányolt, miután a felvidéki magyar párt vezetése hivatalosan is bejelentette, hogy őt támogatja az áprilisi második fordulóban. A politikusnak emellett több óriásplakátja is megjelent a magyarlakta régiókban, megszólalásaiban pedig a béke fontossága mellett, a déli régiók fejlesztését is rendre kiemelte.
A Magyar Szövetség támogatásával mindez komoly előnyhöz juttatta a politikust a pár éve még magyarellenes kijelentéseket megfogalmazó Korčokkal szemben, aki a kampány során szintén kiemelt figyelmet szentelt a felvidéki választóknak. A politikus már az első fordulót követő győzelmi beszédében is igyekezett magyarul szólni a felvidéki választókhoz, később pedig több, magukat liberálisnak valló magyar nemzetiségű ismert személyiségen és politikuson keresztül is megpróbált közelebb kerülni a felvidéki magyarokhoz. A volt külügyminiszter emellett a kampányának központi elemét képező kormánykritikus jelmondatokon túl – a korábbi szlovák kampányoktól eltérően – magyar nyelvű óriásplakátokkal, magyar nyelvű sajtónak tett nyilatkozatokkal és magyar nyelvű videókkal is igyekezett meggyőzni az embereket, mindez azonban végül eredménytelennek bizonyult.
Korčok elmúlt években tett magyarellenes kijelentései, valamint a külügyminiszterként a magyar kormánnyal szemben folytatott negatív megnyilvánulásai miatt ugyanis a hagyományosan konzervatív értékrendű felvidéki magyarok végül döntő többségben Pellegrini mellett tették le a voksukat, akiben a legtöbben ma már egy jobb alternatívát és a magyar kormány egyik szövetségesét látják. Annak ellenére ugyanis, hogy a korábbi Smer kormányok politikusaként közvetlenül, vagy közvetve Pellegrini nevéhez is fűzhetők magyarellenes intézkedések, a jelenlegi szlovák kormánykoalíció magyarok felé tett gesztusai, valamint a két kormány elmúlt években kialakult jó kapcsolata miatt a felvidéki magyarok számára sokkal inkább elfogadható a békével, valamint az uniós politikával szembeni szuverenitás és a hagyományos családmodell védelmével kampányoló politikus. Mindemellett, a jó kapcsolatoknak köszönhetően a magyar választók a támogatásukért cserébe pozitív gesztusokra is nagyobb eséllyel számíthatnak a leendő államfőtől, aki a győzelmi beszédében többször is külön megköszönte a felvidéki szavazatokat és kiemelte, hogy nem fogja elfelejteni a felvidéki magyar választóknak tett ígéreteit.
Pellegrini győzelme és a mellette történő nyílt kiállás így több szempontból is kedvezőbb helyzetbe hozhatja a felvidéki magyarokat, akik a felek közti jó kapcsolat miatt okkal remélhetnek előrelépést a felvidéki magyarok szlovákiai megítélését és jogait illetően.
Gördülékeny együttműködés várható a kormánnyal
Jelentős változások történhetnek azonban a miniszterelnök és a köztársasági elnök kapcsolatát és az ország külpolitikáját illetően is. Peter Pellegrini megválasztásával ugyanis Robert Fico egyik régi harcostársa – és jelenlegi koalíciós partnere – került az államfői székbe, aki várhatóan nem helyezkedik majd szembe a kormánykoalíció álláspontjával és a leköszönő Zuzana Čaputovával ellentétben kevésbé fogalmaz majd meg kritikákat annak működésével szemben. Čaputová az elnöksége alatt ugyanis már 2020-ban is többször élesen bírálta az akkori Fico-kabinetet, a 2023-as választásokat követően pedig az újabb kritika mellett, az újonnan megalakuló Fico-kormány kinevezését is igyekezett késleltetni.
Ezzel szemben Pellegrini már a megválasztását követően megerősítette, hogy nem lesz gátja a törvényalkotási folyamatoknak, ami a korábbinál egy jóval akadálytalanabb együttműködést vetít előre a miniszterelnök és a köztársasági elnök között.
Szintén egységes álláspont jöhet létre Peter Pellegrini megválasztásával az ország külpolitikáját illetően. Mindez jelentősen megkönnyítheti az ország nemzetközi szerepvállalását, ami az uniós nyomásgyakorlás és a gender propaganda elleni közös fellépés, valamint a szuverenitás és hagyományos családmodell védelme mellett, várhatóan az Ukrajnának nyújtott támogatások terén is döntő fontosságú lesz majd. Az említett témák már Pellegrini államfői kampányában is fajsúlyos szerepet kaptak, amely során a leendő köztársasági elnök többször is kiemelte, hogy nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy szlovák katonákat küldjenek Ukrajnába és mindent megtesz majd annak érdekében, hogy minél hamarabb megszülessen a béke a szomszédos országban.
Az új államfő ennek már a július 9-11 között tervezett következő NATO csúcstalálkozón hangot adhat, amivel a Fico-kormány álláspontját is tovább erősítheti a kérdésben. Pellegrini politikai állásfoglalása azonban akár Magyarország számára is fontos lehet, hiszen a magyar kormány már régóta igyekszik hasonló politikai álláspontok képviseletével jobb belátásra bírni az Európai Unió és a NATO vezetőit. A szlovák kormány mellett pedig Pellegrini személyében az új szlovák köztársasági elnök is fontos szövetséges lehet ebben a harcban, aminek megvívása egyáltalán nem ígérkezik könnyű feladatnak.
Matyi Tamás
