Orbán Viktor: korszakalkotó politikus

Orbán Viktor immáron a magyar történelem leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke, a héten haladja meg kormányzati összeideje a mindenkori rekordtartóét, Tisza Kálmánét (14 év, 144 nap). Orbán Viktor, aki immár negyedik ciklusa félidejénél is túl jár, 1998 és 2002 között kormányozta először Magyarországot, majd 2010-től kezdve egymás után háromszor nyert kétharmados parlamenti felhatalmazást. Miniszterelnöki teljesítménye abból a szempontból is egyedülálló, hogy egymás után kétszer választották újra. Sőt: kormányfői éveit számolva összesen lassan másfél évtizede Orbán Viktor vezeti Magyarországot, ami egyben azt is jelenti, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt harminc évnek már-már a felét az ő kormányzása határozta meg. A magyar miniszterelnök ezzel a politikai teljesítménnyel olyan nagy történelmi nevekkel állítható párhuzamba, mint Franklin Delano Roosevelt, Helmut Kohl, Charles de Gaulle vagy Margaret Thatcher. A korszaképítéshez ugyanakkor elengedhetetlen a kulturális élet dominálása, ezen a téren további teendők vannak. (tovább…)

Békés Márton: 1989, az elhallgatott győzelem

1989 Közép- és Kelet-Európa győzelme volt, nem a Nyugaté. (tovább…)

Nagy Ervin: Forró ősz volt 1990-ben

A nyári szünet nélkül ülésező magyar parlamentben közel félévszázad diktatúra után valódi viták lángoltak fel a kormány tagjai és az ellenzék vezetői között.  (tovább…)

Pogrányi Lovas Miklós: Az ember, aki pápa lett – A pápa, aki ember maradt

Karol Wojtyła nem csak egyházi személy volt, hanem tudós, művész és világtörténelmet alakító politikus is. (tovább…)

A Soros-birodalom születése

1993 végén Bukarestben Soros György a következőt mondta a „kelet-európai birtokán” tett többhetes körutazására őt elkísérő amerikai riporternek: „Nyugodtan írja csak azt, hogy ami egykor szovjet birodalom volt, az Soros-birodalom lett.” A terepszemlét novemberben kezdte Prágában, utána Szarajevó következett, ahonnét Horvátországba utazott, hogy pár nappal később Budapesten landoljon. Az újságíró összesen hat napot töltött együtt Sorossal, amikor ezt követően végigjárták délkelet-európai „hátsókertjét”, melynek állomáshelyei a következők voltak: Temesvár, Bukarest, Kisinyov (Chișinau), Szófia, Tirana. Soros mindenütt felkereste helyi alapítványa irodáját, tárgyalt támogatóival és azokkal, akiket ő támogatott, fogadta az újságírókat vagy éppen őt fogadták állami vezetők (Horvátországban és a Moldovai Köztársaságban egyenesen az államfő, bár előbbi emlékei szerint addigi élete legrosszabb találkozója volt). Albániából az eredeti tervek szerint Bécsbe ment volna, de hirtelen irányváltással londoni fuvart kért a pilótától.1993 legvégén, amikor szemléje befejeződött, egy másik projekt is lezárult: a Soros-birodalom létrehozásának első, tízéves szakasza ugyanis befejeződött. 1994-ben Soros György győztesnek nyilvánította a közép- és kelet-európai rendszerváltoztatással párhuzamosan véghezvitt, térségbeli tevékenységét, de kevesellte annak eredményét. Az első tíz évben a Soros-projekt kitüntetett, modellértékűnek szánt, úttörő vállalkozása Magyarországon volt. (tovább…)

Alekszandr szolzsenyicin szerint a kelet-európai országok szervezete erős és immunis

Sokan gondolják úgy, hogy Magyarországnak nem az Európai Néppárt a legbiztosabb partnere, hanem a visegrádi tömörülés, azaz a V4. A legutóbbi uniós történések csak ráerősítettek erre az érzésre. Nagyon erős, nagyon kritikus hangú, de egyben optimista kötetet adott ki még tavaly egy hazai konferenciával összefüggésben a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. A hazai ellenzék nem tapsolt az Európa Jövője – V4 – egység és erő című könyvnek. A mű szerkesztőjével, Békés Márton történész és politológussal, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával beszélgetett a Demokrata. (tovább…)

Lezsák Sándor és Szájer József kapta idén a Petőfi-díjat

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Szájer József európai parlamenti képviselő kapta idén a Petőfi-díjat. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Mol-csoport kitüntetését december 2-án adták át Budapesten, a Terror Háza Múzeumban. (tovább…)

Útra kelt szabadság – A Terror Háza Múzeum vándorkiállítása Brüsszelben

Mely nemzet nem ápolja történelmét, nem tiszteli hőseit, nem emlékezik meg méltó és dicső módon múltjáról, és elődjeinek szabadságküzdelméről, annak nincs jelene; és a jövője is végleg veszélybe kerül – hallhattuk Brüsszelben, a „30 éve szabadon” című tárlaton, a Terror Háza Múzeum vándorkiállításán, amelyen Nagy Ervin filozófus, a XXI. Század Intézet kutatója képviselte a létesítményt. (tovább…)

Alain de Benoist: Harminc évvel a rendszerváltás után Európa még mindig a kettéosztottság állapotában van

Benoist 2019. november 11-én interjút adott a jobboldali Boulvard Voltaire online újságnak. (tovább…)