Az orosz-ukrán háború első hete

Az orosz–ukrán és orosz–nyugati konfliktus megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítések kudarcba fulladtak. Február 24-én Oroszország fegyveres támadást indított Ukrajna ellen, hogy erővel érvényesítse akaratát és megfogalmazott követeléseit. A XXI. Század Intézet elemzésében arról adunk körképet, hogy mik lehetnek Oroszország céljai a háborúban, és milyen következményekkel járhat a háború Oroszországra, Ukrajnára és a világ biztonságára nézve. (tovább…)

Hidegháború helyett pragmatikus kapcsolatok

2019 ősze óta először, hivatalban töltött idejük alatt azonban már sokadjára találkozott egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő február 1-én Moszkvában. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok az elmúlt évben a pandémia ellenére is fokozódtak, Oroszország nem csupán Magyarország energiabiztonságának megteremtésében játszik fontos szerepet, de a kölcsönös ipari beruházások volumene is növekszik. A jelenlegi találkozóra ugyanakkor feszült nemzetközi légkörben került sor, ami miatt a magyar miniszterelnök sajátos „békemisszióként” tekintett moszkvai útjára. (tovább…)

Külföldről finanszírozott destabilizáció

A posztszovjet térség számos országában külföldről támogatott politikai csoportosulások hálózata alakult ki, amelyek az elmúlt hónapokban több helyen is megpróbálták megingatni vagy megdönteni a fennálló kormányokat. Az orosz és belarusz „rendszeren kívüli ellenzék” törekvéseit nyíltan támogatják idegen országok kormányai, Moldovában, Ukrajnában és Grúziában a politikai helyzet destabilizálódásához is hozzájáruló hálózatok mögött elsősorban „civil”, alapítványi struktúrák állnak. (tovább…)

A Navalnij-ügy

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus az augusztusi mérgezési botrány után ismét a nemzetközi sajtó figyelmének középpontjába került, miután Oroszországba visszatérve letartóztatták, hívei pedig Oroszország-szerte tüntetésekbe kezdtek a kiszabadítása érdekében. A tiltakozó akciók lendülete azonban már a második hétvégén alábbhagyott, és kétséges, hogy a Navalnij-ügy képes lenne megrengetni a Putyin-rendszert. Azonban a mai napon, február másodikán újabb bírósági döntés születik Navalnij ügyében, aminek nyomán a tüntetések folytatódásával továbbra is számolni kell. (tovább…)

Szuverenitáspárti alkotmányreform Oroszországban

Július 1-jén véget ért az alkotmánymódosítási népszavazás folyamata Oroszországban, amelynek eredményeképpen közel 68 százalékos részvételi arány mellett a szavazók több mint háromnegyede a javasolt változtatások elfogadása mellett döntött. Bár sokan azt emelték ki a módosítások közül, hogy lehetővé teszik Vlagyimir Putyin számára az elnöki tisztségért való indulást újabb két alkalommal, az alkotmánymódosítási reform valójában a hatalmi átmenet és a Putyin utáni időszakra való felkészülés első lépéseként is értelmezhető. Az orosz lakosság számára azonban az ország politikai struktúrájának átalakulása mellett a reformok szociális irányultsága is kiemelt fontossággal bír. A XXI. Század Intézet elemzése az év elején indított Eurázsiai Figyelő-projekt kiemelt témájaként az orosz alkotmánymódosítási folyamatot vizsgálja. (tovább…)

Látószög blog: A globális kultúrharc, avagy miért van igaza Putyinnak, és miért nincs

Vlagyimir Putyin alaposan megbotránkoztatta a fősodorhoz tartozó nyugati médiát a Financial Timesnak a G20-ak legutóbbi értekezletén adott interjújával.

(tovább…)