Újraindítás: védekezés után támadás

  •  
  •  

A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság komoly kihívások elé állította az európai országokat, amelyek egységes stratégia híján eltérő válságkezeléssel igyekeztek csökkenteni a vírus okozta károkat. Azok az országok, amelyeket már a koronavírus előtt is a fegyelmezett gazdaságpolitika és a stabil kormányzás jellemzett, könnyebben tudtak megbirkózni a járvány okozta válsággal. Ezek közé az országok közé tartozik Magyarország, ahol az időben meghozott intézkedéseknek köszönhetően sikeres válságkezelésről beszélhetünk. A többnyire politikailag instabil nyugat-európai országokat jellemző, sokszor kaotikus válságkezeléssel szemben a politikailag stabil magyar kormány a következetes döntéseknek köszönhetően célzott intézkedésekkel tudta mérsékelni járvány egészségügyi és gazdasági hatásait. Ennek köszönhetően 2021-től a védekezés helyett a gazdaság újraindítása került az intézkedések fókuszába, aminek köszönhetően a magyar gazdaság már 2022-ben elérheti a 2019-es GDP szintet, amivel komoly versenyelőnyhöz juthat a többi uniós tagállammal szemben.

A XXI. Század Intézet legújabb elemzése egy európai összehasonlítás keretében azt vizsgálja, hogy mennyire volt hatékony a magyar gazdasági válságkezelés a koronavírus-járvány során, milyen helyzetben kezdődhet meg a magyar gazdaság újraindítása.

A cselekvőképesség tesztje

A koronavírus 2008 óta nem látott egészségügyi és gazdasági válságot eredményezett az Európai Unióban, ami jelentős kihívás elé állította a tagállamokat. Az Eurostat által publikált adatok szerint az Európai Unió éves bruttó hazai összterméke (GDP) körülbelül 12 százalékkal csökkent 2020 második negyedévében az előző negyedévhez képest, míg az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva ez az érték 14,7 százalékos visszaesést mutatott.

A helyzet súlyosságát jól tükrözi, hogy az Eurostat-adatgyűjtés 1995-ös kezdete óta nem volt példa ekkora visszaesésre az EU-ban.

A nyáron bevezetett lazításoknak köszönhetően a helyzet valamelyest javult 2020 harmadik negyedévére, ám a gazdaság visszaesése még így is több mint 4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét.

A recesszió leginkább a turizmust és a szolgáltatóipart érintette, a tagállamok pedig egységes stratégia híján többféleképpen igyekeztek mérsékelni a válság negatív hatásait. Nagy szerepe volt a járvány kezelésében az időben meghozott kormányzati intézkedéseknek és a szigorú járványügyi szabályok bevezetésének, amik sikere az egyes kormányok politikai stabilitásának és cselekvőképességének tesztjeként is értelmezhetők.

A gazdasági és egészségügyi adatokból mára egyértelműen látszik, hogy a járvány okozta válság azokat az országokat sújtja leginkább, amelyek kormányai az elmúlt egy év során a különböző politikai nyomásgyakorlásoknak engedve kapkodó, sok esetben kaotikus intézkedésekkel igyekeztek kezelni a járvány okozta károkat, amelyek a legtöbb esetben további visszaesést eredményeztek.

Példaként említhető többek között Spanyolország vagy Portugália esete, ahol az elhibázott válságkezelésnek köszönhetően jelentősen csökkent az országok gazdasági teljesítménye 2020 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest (Spanyolország -8,7%, Portugália -5,7%).

Hatékonyabb válságkezelésről beszélhetünk viszont azokban a tagállamokban, amelyek már a válságot megelőzően is politikailag stabil kormányokkal rendelkeztek. Ezek közé az országok közé tartozik Magyarország, ahol a következetes válságkezelésnek köszönhetően a következő hőnapokban a gazdaság védelme helyett már annak újraindítása határozza majd meg a kormány gazdaságpolitikáját.

A kormány által 2020 márciusában meghirdetett gazdaságvédelmi akcióterv az emberéletek megóvása mellett a munkahelyek megvédésére, és a családok és vállalkozások kiszolgáltatottságának csökkentésére irányult. Ennek érdekében az elmúlt hónapokban a kormány folyamatosan alkalmazkodott a vírus által többször is megváltoztatott körülményekhez, aminek az egészségügyre és a gazdaságra gyakorolt negatív hatásait jól megfontolt és célzott intézkedésekkel igyekezett tompítani.

Jó példa erre a kormány tavaszi lezárások során alkalmazott stratégiája, amikor még csupán kevés adat állt rendelkezésre a koronavírusról. A kormány az Olaszországban kialakult helyzet elkerülése miatt – ahol a lélegeztetőgépek hiánya miatt az orvosoknak sok esetben emberéletekről kellett dönteniük – mindent megtett annak érdekében, hogy amennyiben szükséges, elegendő mennyiségű lélegeztetőgép álljon rendelkezésre a magyar egészségügy számára. Jól szemléltetik azonban a kormány cselekvőképességét a vakcinabeszerzéssel kapcsolatos intézkedések gyorsasága is. Mivel az Európai Unió vakcinabeszerzése csődöt mondott, a magyar kormány saját kezébe véve az irányítást államközi megállapodások keretében szerzett elegendő vakcinát a magyar emberek számára, a mihamarabbi védettség kialakításának érdekében. Ennek köszönhetően a magyarországi átoltottság már most meghaladja az uniós átlagot, ami a vakcinák gyorsabb érkezésének köszönhetően várhatóan tovább nő majd a következő hónapokban.

A gyors és határozott döntéseknek köszönhetően a magyar kormány tehát hatékonyan és gyorsan tudta meghozni a válság kezelését érintő döntéseket.

Ezzel szemben a jellemzően koalíciós kormányokkal rendelkező és ezáltal politikailag kevésbé stabil nyugat-európai országokban a folyamatos egyeztetések és politikai csatározások miatt sok esetben egymásnak ellentmondó, ésszerűtlen döntések születtek. Mindez az említett országok politikai cselekvőképességét is negatívan befolyásolta, hozzájárulva ezzel a vírus által okozott válság negatív hatásainak növeléséhez, ami a gazdasági mutatók csökkenése mellett a növekvő esetszámokban is megmutatkoztak.

Célzott intézkedések Magyarországon

A gazdasági válság kezelését illetően szintén a következetesség jellemzi a magyar kormányt, ami leginkább a gazdaságvédelmi akcióterv célzott intézkedéseiben nyilvánul meg.

Ennek keretében az elmúlt évben az Orbán-kormány – a védekezésben résztvevők erőfeszítéseinek elismeréseként – soha nem látott mértékben emelte meg az orvosok bérét, valamint folytatta a szakápolók béremelését is, a családok védelmének érdekében pedig már a válság elején döntés született a hitelmoratórium bevezetéséről, amit azóta a kormány több alkalommal is meghosszabbított.

Emellett a kormány számos lépést tett a válság által leginkább sújtott szektorok megsegítésének érdekében is, aminek keretén belül a turizmusban és vendéglátásban működő kis- és középvállalkozások járulékainak csökkentése mellett munkabértámogatások bevezetésére is sor került.

A baloldali kormányok által korábban alkalmazott, segélyalapú válságkezelés helyett az Orbán-kormány a gazdaságvédelmi akcióterv során bevezetett intézkedéseivel az elmúlt egy év során körülbelül 50 ezer kis- és középvállalkozás mellett, több mint 1 millió családnak nyújtott segítséget, amivel azok közel 3000 milliárd forintot tudtak megtakarítani. Mindemellett a kormány mintegy 280 ezer munkahely megtartásához is hozzájárult.

A koronavírus elleni vakcinák érkezésével és a beoltott emberek számának növekedésével a gazdaságvédelmi akciótervet a következő hónapokban a gazdaság-újraindítás akcióterv váltja majd fel, aminek keretében a gazdaság talpra állítását és az ország válság előtti növekedési pályára történő visszaállítását tűzte ki célként a kormány.

Ennek végrehajtására egy több mint 6000 milliárd forintos gazdaságfejlesztési forrás felhasználásáról döntött a kormány. Az akcióterv keretében eddig döntés született többek között a lakásépítés áfájának ismételten 5 százalékra történő csökkentéséről, egy akár 3 millió forintos keretösszegű lakásfelújítási támogatásról, valamint a 25 év alatti fiatalok jövedelemadó mentességéről is, ami legkésőbb 2022 januárjától lép majd életbe.

Megkezdődött továbbá a 13. havi nyugdíj visszaépítése is, aminek keretében 2021 januárjában plusz egyheti, 2022-ben további egyheti, 2023-ban ismét további egyheti, 2024-ben pedig már plusz egy teljes havi nyugdíjat kapnak majd a nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők. Emellett a kormány a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése érdekében azt is vállalta, hogy a nyugdíjak emelését az infláció mértékéhez igazítják a jövőben.

Döntés született továbbá a hitelmoratórium meghosszabbításáról is, amit 2021. június 30-ig vehetnek igénybe a családok. A kormány emellett folytatja a bajba jutott szektorokban tevékenykedő kis- és középvállalkozások bértámogatását is, amik az új szabályozás értelmében az eddigi utófinanszírozás helyett, ezentúl előfinanszírozási formában részesülnek majd az állami bértámogatásból. A kisvállalkozásoknak ezen felül egy 10 évre szóló, 10 millió forintos kamatmentes kölcsön igénylésére is lehetőségük lesz, aminek visszafizetésére 3 éves moratóriumot kapnak a kormánytól.

Konklúzió

A koronavírus komoly kihívások elé állította az Európai Unió tagállamait. A járvány okozta egészségügyi és gazdasági válság az államok gazdasági tartalékai mellett azok politikai cselekvőképességét is próbára tette. A nyugat-európai országok által alkalmazott válságkezelés során bebizonyosodott, hogy sokuk közel sem mondható politikailag stabilnak, ami miatt ezen országok politikai cselekvőképessége is messze elmarad a stabil országokétól.

Ezzel szemben a magyar kormány válságkezelő intézkedéseit már a járvány kezdete óta a megfontolt, következetes döntések jellemzik, aminek köszönhetően sikeres válságkezelésről beszélhetünk Magyarországon.

A politikailag stabil kormány döntéshozatalát segítette, hogy azt szemben a nyugat-európai kormányokkal nem bénították meg a folyamatos koalíciós egyeztetések, amiknek köszönhetően gyorsan és hatékonyan tudott alkalmazkodni a vírus által okozott kihívásokhoz. A célzott intézkedéseknek köszönhetően a kormány gazdaságpolitikájának középpontjába a válságkezelés helyett immár a gazdaság talpra állítása került. A kormány által bejelentett gazdaságélénkítő csomagból látszik, hogy az megszorítások helyett továbbra is adókedvezményekkel, és a munkahelyek megvédésével igyekszik talpra állítani a gazdaságot. Mindez szöges ellentétben áll a 2008-as gazdasági válság után alkalmazott válságkezeléssel, amely során a Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon által vezetett baloldali kormány megszorításokkal kívánta kezelni a válságot.

A kormány válságkezelésének sikerességét bizonyítja, hogy az előrejelzések szerint a magyar gazdaság az Európai Uniótól közel egy évvel hamarabb, várhatóan már 2022-re eléri majd a válság előtti, 2019-es szintet, amivel hazánk komoly versenyelőnyre tehet szert az EU többi tagállamával szemben.