Orbán Viktor ma indul Brüsszelbe, ahol szerdán a patrióta vezetők találkozóján vesz részt, csütörtökön pedig kezdődik az EU-csúcs, ahol kifejezetten nagy vitákra lehet számítani, komoly nyomás helyeződik majd a magyar kormányfőre – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel, aki szintén tagja lesz a Brüsszelbe utazó magyar delegációnak. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: hiába ellenzi még Amerika is, Ursula von der Leyenék újabb eszkalációs lépésre készülnek a befagyasztott orosz vagyon ügyében, aminek beláthatlanok lehetnek a következményei.
Deák Dániel – aki szintén Brüsszelbe utazik a magyar delegációval – legújabb videóelemzésében arról beszélt, hogy kifejezetten izgalmas és nagy politikai vitákat hozó EU-csúcsra lehet számítani Brüsszelben, ugyanis Ursula von der Leyenék újabb eszkalációs lépésre készülnek azzal, hogy hozzányúlnának a befagyasztott orosz vagyonhoz. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez a kérdés sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint amire első látásra gondolnánk, akár az egész béketörekvést meghiúsíthatja Brüsszel ezzel a lépéssel.
Kiemelte: az Európai Unióban befagyasztott orosz vagyon összege körülbelül 210 és 250 milliárd euró között mozog, és ennek zömét egy Belgiumban bejegyzett értékpapír-letéti intézmény kezeli. A belga pénzintézet 190–193 milliárd euró értékű orosz állampapírt, kötvényt és egyéb pénzügyi eszközt kezel. Az Európai Bizottság már régóta tervezi ezt a vagyont arra felhasználni, hogy finanszírozza a háborút, ugyanakkor ahhoz, hogy az orosz vagyon felhasználható legyen, valószínűleg részben vagy egészben azt el kell kobozni Moszkvától, ami egy sor nemzetközi jogi akadályba, és a pénzügyi rendszer stabilitásának kérdéseibe ütközik – fogalmazott az elemző.
Az Európai Bizottság ismertette, hogy az orosz vagyont kölcsön formájában juttatná Ukrajnának. Ezt Kijevnek csak akkor kellene törlesztenie, ha Oroszország a háború végén jóvátételt fizet. Vagyis az Európai Unió megelőlegezné az orosz jóvátételt, mégpedig az orosz vagyonból – folytatta.
Oroszország természetesen azonnal jelezte, hogy minden lehetséges eszközzel fel fog lépni az orosz vagyont „elrabló” országokkal szemben, az Orosz Jegybank pedig közölte: minden rendelkezésükre álló illetékes hatóságnál fellépnek. Oroszország válaszlépésként továbbá elkobozhatja az országban jegyzett európai vagyont, és félő, hogy Kína is hasonlóan tehet.
Nem véletlen, hogy Belgium is ellenzi a javaslatot: a belga kormányfő, Bart De Wever attól tart, hogy az orosz perek és az elkobzás miatt megrendült befektetői bizalom miatt a belga pénzintézet csődbe mehet, magával rántva a belga és végső soron a teljes világgazdaságot. Ursula von der Leyent mindez nem érdekli, megfenyegette a belga kormányfőt, hogy ha tovább blokkolja a jóvátételi hitel megvalósulását, vagyis az orosz vagyon lefoglalását, akkor Magyarországhoz hasonlóan csuklóztatni fogják őket. Németország pedig jelezte, hogy 50 milliárd euró értékig hajlandó garanciát adni Belgiumnak – hangsúlyozta az elemző.
De szintén ellenzi a javaslatot még Csehország, Szlovákia, az Egyesült Államok és természetesen Magyarország is. Orbán Viktor főképp azt nehezményezte, hogy a javaslatot a bizottság úgy vinné keresztül, hogy határozatlan időre felfüggesztené azt a gyakorlatot, hogy az orosz vagyon további zárolását a 27 tagállamnak félévente, egyhangúan kell meghosszabbítania. Vagyis ebben az ügyben kivenné a tagállamok kezéből a vétójogot, és tagállamok egy szűkebb csoportja is dönthetne az orosz vagyon sorsáról.
A nemzetközi szereplők az elkobzást úgy értelmezhetik, hogy innentől kezdve az ő pénzük sincs biztonságban az Európai Unió pénzintézeteiben. Ez jelentős tőkekivonási hullámot indíthat el, melynek következménye megjósolhatatlan. Az Európai Központi Bank attól tart, hogy az elkobzás hatására az euróba vetett bizalom gyengülhet, nem is vállalták, hogy végső biztosítóként részt vegyen a hitelben – emlékeztetett az elemző.
Hozztátette: mindeközben Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arról beszél, hogy Ukrajna támogatása pénzbe kerül, így mindenképpen támogatnia kell a tagállamoknak a Bizottság finanszírozási ötletét, emellett azt sem támogatják, hogy a kelet-ukrajnai Donbászt átadják Oroszországnak, hiszen szerinte Oroszország csak folytatná az előrenyomulást, akár Ukrajnán túl is. Deák Dániel kiemelte: ez a háborús hergelés jellemzi a NATO-főtitkárt és a többi nyugat-európai vezetőt is, akik egyre látványosabban egy Oroszország elleni háborús készültségben vannak, az orosz vagyon elkobzása is ennek az eszkalációs lépésnek egy része.
A videóelemzés zárásában elmondta: Orbán Viktor azért megy ki, hogy ezt a folyamatot megállítsa, Magyarország támogatja az amerikai béketörekvést, továbbá az is kiemelt célja a magyar kormányfőnek, hogy a magyarok pénze ne menjen Ukrajnába, ne finanszírozzák tovább a háborút. Ebből a szempontból fontos, hogy a miniszterelnök szerdán a patrióta vezetőkkel találkozik, Csehországot pedig már a szintén patrióta Andrej Babis képviseli az EU-csúcson.
