Címke: Brüsszel

„Ahhoz, hogy az Európai Unió gazdaságilag versenyképes legyen, és csökkentse az Egyesült Államokkal szembeni lemaradását, egy új gazdasági versenyképességi paktum kellene az Európai Unióban.” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök keddi nemzetközi sajtótájékoztatóján, amelyet az elnökségi program bemutatása követ ma délelőtt az Európai Parlamentben. Magyarország második alkalommal tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. Egy szokatlanul nehéz időszakban vette át ezt a feladatot, amelyet az orosz–ukrán háború, az annak következtében kialakult gazdasági visszaesés jellemez, majd a szeptemberi Európát sújtó árvíz kezelése is számos kihívás elé állított. Orbán Viktor miniszterelnök előadásában hangsúlyozta, hogy itt az idő visszatérni a rendes kerékvágásba, és visszairányítani a figyelmet az elnökségi félév legjelentősebb kihívására: miként javítható az Európai Unió gazdasági teljesítménye, versenyképessége, amely végsősoron az európai emberek jólétének legfontosabb feltétele. Az intézmények által jelenleg felkínált eszközök inkább mélyítik a válságot, mintsem érdemi megoldást nyújtanának, ezért új megközelítésre van szükség. Európa versenyképességét a tagállamok ellenében nem, csak azokra építve lehet helyreállítani. (tovább…)

Brüsszel már évek óta a farizeus politika melegágya, azonban a 2024-es európai parlamenti választások óta az uniós szervek magasabb fokozatba kapcsoltak a szubjektív jogértelmezés terén, és mára nyilvánvalóvá vált: a balliberális többség számára a globalista fősodor akarata és (vélt) politikai haszna megelőzi a joghoz kötöttség elvét, legyen szó az Európai Parlament saját eljárási szabályairól vagy akár az Európai Unió elsődleges jogában, az alapító szerződésekben foglaltakról. Minden egyes újabb jogellenes lépéssel, amit Brüsszel a politikai céljai megvalósítása érdekében tesz, aláássák a választóknak az Európai Unióba és annak intézményeibe, valamint azok jogállami működésébe vetett bizalmát, végső soron pedig közösségen belüli feszültséghez és ezáltal az unió gyengüléséhez vezetnek. (tovább…)

Június végén megalakult az Európai Parlamentben a Patrióták Európáért (PfE) politikai szövetség, amely rövid idő alatt 84 fős közösséggé duzzadt, és ezzel az EP harmadik legnagyobb képviselőcsoportja lett. Noha a centrumban és attól balra elhelyezkedő pártcsaládok egy politikai kordon felhúzásával képesek voltak átmenetileg meggátolni azt, hogy a Patrióták döntően befolyásolják az uniós döntéshozatalt, a hatalom valódi központját jelentő Európai Tanácsban akár már középtávon egyre több, nemzetek Európájában gondolkodó állam- és kormányfő képviselheti a szuverenista erőket. A Patrióták egy olyan alternatív víziót kínálnak Európa jövője szempontjából, amely a liberális–konzervatív ideológiai törésvonalon felülkerekedve gravitációs erővel bír az elkötelezetten szuverenista pártok számára. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök megromlott viszonya következtében az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsaládban helyet foglalók sem folytatják a centrumhoz való közeledésüket, akkor középtávon egyre kevésbé tűnik elképzelhetetlennek a szuverenista erők egyesítése. (tovább…)

Minden előrejelzés szerint erősödhet a jobboldal a június 9-i EP-választáson, emiatt szemmel láthatóan pánikolnak a globalista politikusok. Ennek egy látványos jele volt a jobboldali konferencia betiltása Brüsszelben, amelyen Orbán Viktor is felszólalt – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a háborúpárti politikai erők mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a békepárti álláspontot elhallgattassák, már a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot is korlátozzák. Ebből a szempontból az EP-választás mellett az év második felében kezdődő magyar EU-elnökség is fejtörést okoz a baloldalnak. (tovább…)

Jogállamiság vagy korrupció – az Európai Unió intézményei több mint két évtizede minden eszközzel arra törekednek, hogy lerázzák magukról a számonkérés bármely formáját, helyette pedig a tagállamokat tegyék a vizsgálódások és ellenőrzések tárgyává. A finn néppárti európai parlamenti képviselő, Petri Sarvamaa várható kinevezése az Európai Számvevőszék tagjai közé egyfelől sérti a jogállamiságot, hiszen a közéleti tevékenységében eltökélt és elvakult módon Magyarország ellehetetlenítésén munkálkodó politikus semmilyen tekintetben nem felel meg a számvevőkkel szemben támasztott olyan jogi és etikai elvárásoknak, mint például a tárgyilagosság, szakmaiság és függetlenség. Másfelől azonban ez a személyi döntés azt a célt is szolgálja, hogy az EU intézményei egyre inkább eltereljék a Számvevőszék jelentette kontroll irányát saját magukról a tagállamokra. Brüsszel bármennyire is igyekszik elfedni az igazságot: a korrupció akkor is bűncselekmény, ha az EU intézményeiben történik. (tovább…)

Az Európai Unió megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával – jelentette be az Európai Tanács elnöke, Charles Michel múlt hét csütörtökön, december 14-én miután az Európai Unió 26 tagállamának állam- és kormányfői egyhangúan támogatták a tárgyalások megkezdését. Orbán Viktor miniszterelnök az „üres székek politikáját” gyakorolta amikor a döntéstől távolmaradt. Hatvan esztendővel a szabályok még lehetővé tették, hogy de Gaulle tábornok a jelenlét megvonásának politikájával túszul ejthesse a szuverenitás elveivel szembehelyezkedő, káros irányba tartó közösségi döntéshozatalt. Ma már az önrendelkezés védelmének nem állnak rendelkezésre ilyen kifinomult, ám mégis hatékony eszközök. A távolmaradás politikájának üzenete diplomáciai szempontból ma is erősebb, mint a vétó. Jogon túli jelentése, hogy Magyarország nem tekinti szuverénnek az Európai Unió eljárását és nem kíván osztozni egy olyan megalapozatlan döntéshozatal politikai felelősségében, amely nemcsak a tagállamok számára káros, de az Európai Uniót is hiteltelenné teszi. (tovább…)

Néhány nappal ezelőtt Magyarország Kormánya „Szuverenitásunk védelméről” címmel indított nemzeti konzultációt, amely tizenegy kérdésben kéri ki a magyarok véleményét az Európai Unió sorsdöntő ügyei kapcsán. A konzultációt az európai baloldal máris EU-ellenesnek titulálta, sőt a tegnapi Európai Parlamentben tartott magyar vita során is több alkalommal előkerült. A nemzeti szuverenitásért való kiállás talán soha nem volt még ennyire időszerű, mint napjainkban. (tovább…)

Az uniós intézményekben tapasztalható rendszerszintű korrupció a demokratikus és jogállamisági elvek egyértelmű és súlyos megsértését jelenti. Jelenleg ezek érdemi számonkérés nélkül, büntetlenül maradnak, míg a tagállamoknak a jogállamisági feltételességi rendelet hatályba lépése óta súlyos pénzügyi következményekkel és a források felfüggesztésével kell számolniuk, amennyiben velük szemben bármilyen jogállamisággal kapcsolatos aggály felmerül. A magyar EU elnökség egyik lényeges célja, hogy a jogállami elveket elsősorban ott, ahol ennek lehetősége és helye van, azaz az uniós intézményeken belül egy megfelelő és jogszerű mechanizmus kialakítása által érvényesítse. (tovább…)

Véres terrortámadások, az izraeli vérengzést ünneplő muzulmán tömegek és megnövekedett antiszemita támadások a nyugat-európai nagyvárosokban: mindez csak néhány példa arra, hogy Magyarországnak igaza volt 2015-ben, amikor az illegális bevándorlást elutasította és felhívta ezekre a veszélyekre Európa figyelmét – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy habár az EP-választás közeledtével az Európai Bizottság elnöke, sőt a baloldali német kancellár is szigorúbb bevándorláspolitikáról és a kiutasítások felgyorsításáról beszél, ez nem több szimpla kampányfogásnál, valójában rendre további meghívóleveleket küldenek a bevándorlóknak. (tovább…)

Október 23-án, éppen az 1956. évi forradalom és szabadságharc évfordulóján az Európai Parlament négy frakciójának társjelentéstevője sajtótájékoztatón jelentette be negatív értékelését a magyar jogállamisággal kapcsolatban, hangsúlyozva a kohéziós források felfüggesztésének okán felajánlott reformok elégtelenségét. A négy képviselő jogi és politikai következményeket egyaránt kilátásba helyezett arra az esetre, ha az Európai Bizottság megállapodna Magyarország Kormányával és ennek következtében a magyarok hozzájuthatnának a kohéziós forrásokhoz: az Európai Parlament nemcsak készen áll az Európai Unió Bírósága elé citálni a Bizottságot, de attól sem riad vissza, hogy megtagadja a testülettől a politikai mentesítést, másnéven a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos jóváhagyást. (tovább…)

Az Európai Parlament részéről nyíltan kimondták, hogy a bevándorlás, a genderkérdés és a háború kapcsán kifejtett békepárti magyar álláspont mellett azért ítélik el ismét Magyarországot és tartják vissza az uniós forrásokat, mert a stratégiai nemzetgazdasági ágazatokban növelni szeretné a magyar tulajdon arányát a kormány, ezzel nyíltan a nyugati multicégek érdekeit képviselik – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a mostani brüsszeli támadások fő alakjától, Daniel Freund zöldpárti EP-képviselőtől nem áll messze ez a típusú érdekképviseleti munka, hiszen korábban éveken át a Transparency International brüsszeli irodájában tevékenykedett, az EU érdekképviselet nagyköveteként. Az elemző hozzátette: már 2010 óta a magyar kormány eltökélt célja a nemzetgazdasági szempontból fontos ágazatokban a magyar tulajdon arányának növelése, a mostani brüsszeli nyomásgyakorlás vélhetően nem tántorítja el ettől a szándékától. (tovább…)

Amikor tíz évvel ezelőtt, 2012 decemberében az Európai Unió elnyerte a Nobel-békedíjat, Európa akkori vezetői úgy nyilatkoztak, hogy az EU „a történelem legnagyobb béketeremtője”, sőt „a béke és szabadság egyedülálló projektje”, amely „képes volt békét teremteni a népek között, felépítve a demokrácia, szabadság és megegyezés értékein alapuló közösséget”. Ezek a kijelentések, még ha nem is álltak teljes összhangban az uniós intézmények gyakorlatával már akkortájt sem, elvi szinten azért megállták a helyüket. Ma azonban Európai Unió vezetőitől származó háborúpárti kijelentések és a külügyekben való egyhangú döntéshozatal felszámolására irányuló erőszakos törekvések mind az elvek, mind a gyakorlat szintjén messze eltávolodtak az unió valódi esszenciájától, ami a békére és az európai egységre való törekvést jelenti. (tovább…)

Az április 6-án lejárt határidőn belül tizenöt uniós tagállam és az Európai Parlament csatlakozott ahhoz a perhez, amelyet az Európai Bizottság indított Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvény ügyében. Egyfelől ez a per az EU jogtörténetének egyik legjelentősebb precedense, mivel első ízben fordul elő, hogy az Európai Bíróság a tételes jog mellett az uniós értékekre alapozva is vizsgálja egy tagállam nemzeti jogszabályait. Az eljárás valódi jelentősége azonban csak összefüggéseiben értelmezhető: az elmúlt néhány év nemcsak az Európai Unió egyébként is képlékeny értékrendjének leépülését hozta el, de az uniós intézményrendszer mára a jogállamiság elemi elveinek is hátat fordított. (tovább…)

Az Erasmus-ösztöndíjak ügyében mutatott uniós lépés is kiváló példája annak, hogy Brüsszel politikai és ideológiai okok miatt kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, ugyanis más országokkal kapcsolatosan egyáltalán nem probléma, ha politikusok tagjai egyes egyetemek kuratóriumának. Ráadásul Brüsszel úgy hivatkozik erre a kérdésre, hogy a tavalyi tárgyalások eredményeként született megállapodásban mindezt nem kifogásolta – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mára egyértelművé vált, hogy a brüsszeli elit valódi problémája Magyarországgal a szankciókat elutasító álláspontja, a gyermekvédelmi törvény és az illegális migrációval szembeni fellépés. Azonban ez a kettős mércét alkalmazó magatartás jelentősen ront az EU magyarországi megítélésén, a Medián felmérése szerint például rövid idő alatt 10 százalékponttal esett vissza az uniós tagság támogatása a magyarok körében. (tovább…)

A jövő hét fontos lesz a Magyarországnak járó uniós források ügyében, ugyanis először a tagállamok pénzügyminiszterei, majd a hét második felében az állam- és kormányfők találkoznak Brüsszelben és tárgyalnak a kérdésről. Az elmúlt hetekben végérvényesen bebizonyosodott, hogy valójában nem jogállamisági, hanem vitás politikai ügyekről van szó akkor, amikor az uniós források visszatartásával fenyegetik hazánkat Brüsszelben – fogalmazott Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a külföldi finanszírozású Szabad Európa számolt be arról, hogy Ursula von der Leyennek másfél éve már a repjegye is megvolt Budapestre, hogy aláírja a megállapodásokat, amit a gyermekvédelmi törvény miatt mondott le; az elmúlt napokban pedig az Ukrajnának szánt közös uniós hitelfelvétel vagy például a globális minimumadó támogatását kérték az uniós pénzekért cserébe. Ezek mind politikai szempontok, nincsen köze a jogállamisághoz, ez utóbbi csupán politikai kommunikációs eszköz, nem pedig a valódi oka a források visszatartásának – szögezte le Deák Dániel. (tovább…)

Magyarország eddig egyetlen energetikai szankciót sem szavazott meg magára vonatkozólag, Orbán Viktor sikeresen érvényesítette hazánk érdekeit az uniós csúcstalálkozókon. A mostani EU-csúcsot megelőzően több tárgyalást is folytatott a magyar kormányfő, amelynek eredményeként a gázszankciók terén Németország fontos partnere lett Magyarországnak, így ezt a brüsszeli tervet ezúttal sikerült megakadályozni – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az igazi siker az lenne hazánk számára, ha uniós szinten sikerülne változást elérni a szankciós politikában, ebben fontos szövetségese lehet az új jobboldali olasz kormány, amely várhatóan a hónap végén vagy november első napjaiban áll majd fel. A sikeres magyar érdekérvényesítéshez fontos eszköz a szankciókról szóló nemzeti konzultáció, amelyet a szankciópárti baloldal erőteljesen támad – tette hozzá. (tovább…)

Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa szerint a magyar kormány elmúlt hetekben tett lépései jó irányba mutatnak az uniós források megszerzése érdekében és tegnap üdvözölte azt a konstruktív hozzáállást, amit Magyarország tanúsít. A magyar parlament az előre megállapodott menetrendben elfogadja a szükséges jogszabálymódosításokat, ugyanakkor a baloldal többsége továbbra sem támogatja mindezt, ők politikai haszonszerzésből továbbra is hazánk megbüntetésében érdekeltek – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a hazánknak járó uniós forrásokról a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsban döntenek majd minősített többséggel, ahol egyre több partnere van Magyarországnak. Nehezítő tényező ugyanakkor a balliberális többségű Európai Parlament, amely zsarolni próbálja hazánkat és azt akarja elérni, hogy Magyarország támogassa az elhibázott brüsszeli szankciók meghosszabbítását. (tovább…)

Orbán Viktor a parlamentben világossá tette, hogy fel kíván lépni a brüsszeli szankciókkal szemben, amelyek elképesztő energiaáremelkedést és inflációt okoztak egész Európában. Ehhez szövetségeseket kell keresnie az unióban, ugyanis Magyarország egyedül kevés az európai nagyhatalmak, Brüsszel és az Egyesült Államok terveinek megakadályozásához. Egy fontos szövetséges a jobboldali fordulatnak köszönhetően Olaszország lehet – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a tegnapi parlamenti vitanap is egyértelművé tette, hogy a baloldali pártok továbbra is támogatják a szankciókat, a Momentum elnöke például egyenesen azt állította: a szankciók működnek. Ezt az álláspontot még az ellenzéki szavazók jelentős része sem osztja, így a támogatottságuk tovább csökkenhet – hívta fel a figyelmet az elemző. (tovább…)

A szeptemberrel elkezdődik az őszi politikai szezon, ami a háború folytatása és az elhibázott brüsszeli szankciók fenntartása miatt sok nehézséget tartogat Európa számára. Az európai energiaválság már annyira súlyos, hogy rendkívüli uniós csúcsot kell tartani jövő pénteken, amelyen több nyugati tagállam is a magyar modellhez hasonlító uniós szintű extraprofitadót és árstopot javasolhat – mondta szezonnyitó videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ebben a rendkívül nehéz globális környezetben Magyarország számára komoly versenyelőny a cselekvőképes kormány, illetve a stabil gazdasági alapok, amelyet jól példáz, hogy még ebben a háborús helyzetben is az EU egyik legnagyobb GDP-növekedését produkálta Magyarország. A baloldal kapcsán kiemelte: a tragikus szervezeti, a személyi és a szellemi állapotuk okán még csak értelmezni sem képesek a jelenlegi geopolitikai helyzetet, rájuk ebben a válsághelyzetben sem lehet számítani. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború következtében minden korábbinál világosabbá vált, hogy Európa képtelenné vált saját geopolitikai és gazdasági érdekeinek képviseletére és érvényesítésére. Nemcsak az Európai Unió elitje, de a legtöbb tagállami vezető sem ismerte fel a szankciópolitika kontraproduktív mivoltát, ami végső soron az uniót hozta előnytelen helyzetbe. Az ellátásbiztonsággal összefüggő alapvetések önsorsrontó módon való figyelmen kívül hagyása többek között magas energiaárakat, egyre emelkedő inflációt és megélhetési költségeket eredményeznek, ráadásul már a stagfláció vagy az akut gázhiány következtében leálló teljes iparágak rémképe sem tűnik elképzelhetetlennek. Az uniós szankciópolitika kudarcára az is kellően rávilágít, hogy a nemzetek feletti intézmény egyre több esetben kénytelen az Oroszország „megbüntetésére” kivetett szankciókon enyhíteni annak érdekében, hogy különböző Európára nézve katasztrofális kimenetelű eseményeket elhárítson. (tovább…)

Orbán Viktor sikeresen érvényesítette Magyarország érdekeit Brüsszelben, az uniós csúcson nem fogadták el az Európai Bizottság eredeti olajembargós javaslatát, a csővezetéken érkező kőolaj mentesül a szankciók alól – jelentette ki Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ennek köszönhetően Magyarországon továbbra is fenntartható a rezsicsökkentés és a benzinárstop is, tehát nem a magyar emberek fizetik meg a háború árát, de emellett Európa több országa is jól járt, hiszen a teljes olajembargó elfogadása a régió más országa számára is hátrányos lett volna. A brüsszeli tervek megvalósulása magas munkanélküliséget, ellátászavarokat, élelmiszerválságot, még jobban elszabaduló infláció eredményezett volna – szögezte le az elemző. (tovább…)

A koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború, a brüsszeli szankciók és az energiaválság kilátástalan helyzetbe lavírozzák Európát, amellyel szemben Magyarország több eszközzel is fellép, így például elutasítja a brüsszeli olajembargót, árstop politikát vezetett be, és elvonja a bankok és multik extraprofitját, valamint fokozottabban bevonja őket a közteherviselésbe – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarországon a legolcsóbb az üzemanyag az Európai Unión belül, emellett a rezsiköltségek is hazánkban a legalacsonyabbak, de több alapvető élelmiszer ára is rögzített. Ezzel szemben már a gazdagabb nyugat-európai országok lakossága sem bírja elviselni a megnövekedett rezsiköltségeket és a magas benzinárakat. Magyarország szuverén politikát folytat, így fenntartja a rezsicsökkentést és elkerüli, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg – tette hozzá az elemző. (tovább…)

A 21. század legégetőbb kérdésének a migráció és a világjárványok maradandósága mellett az energiakérdés fog bizonyulni. A tiszta, megfizethető, fenntartható és tárolható energia beszerzése az előttünk álló évtizedben nemcsak az átgondolatlan, ideologikus környezetvédő mozgalmak és a mögöttük álló globális lobbi miatt kerülhet veszélybe, hanem a geopolitikai játszmáknak is tárgyává válik. Az energiakihívás összefüggésében szemlélve az Északi Áramlat 2 beindítása, a Paks II. beruházás, a rezsicsökkentés fontossága és az amerikai–orosz–kínai kötélhúzás energiapolitikai vetülete egyaránt értelmet nyer. Ennek részeként szintén egy tőről fakad a lakossági energiaköltségek hazai állami szabályozása, az atomenergia „zöldként” való elismertetése és a klímapolitikai szuverenitás. A XXI. Század Intézet rendezvényén a témában Hortay Olivér, Kitta Gergely és Kosztur András beszélgettek Deák Dániel moderálása mellett, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy az energiakihívásra adott válaszunk a 2022-es magyarországi választások tétjei között is szerepel. (tovább…)

Az Európai Unió Bírósága mai ítélete alapján ugyan életbe léphet az úgynevezett jogállamisági mechanizmus, de a baloldal eredeti terveivel ellentétben az április 3-i parlamenti választás előtt már biztosan semmilyen pénzügyi szankció nem érheti Brüsszelből Magyarországot, ráadásul csak konkrét ügyekben lehet alkalmazni a mechanizmust, az nem lehet politikai nyomásgyakorlás eszköze – hangsúlyozta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. Ez annak köszönhető, hogy Orbán Viktor lengyel kollegájával közösen 2020 végén a vétó eszközével sikeresen elérte, hogy Magyarország és Lengyelország megkapja, amit szeretett volna. Mindez jól mutatja, hogy Magyarország érdekérvényesítő képessége erős, a korábbi baloldali és brüsszeli tervekkel ellentétben pénzügyi szankciókkal nem tudnak beavatkozni a választási kampányba – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

Az utóbbi hetekben több nyugat-európai országban is drasztikus mértékben emelkedett a villamosenergia és a földgáz ára, ami sok esetben a fosszilis energiahordozók tartalékainak elégtelen mennyiségével párosult. Az ebből fakadó esetleges ellátásbeli problémáknak, különösen a téli hónapokhoz közeledve, lehetnek komoly következményei, amin az Európai Unió által javasolt klímavédelmi csomag is tovább ront. Eközben Magyarországon a több éve folytatott pragmatikus és következetes rezsipolitikának köszönhetően szinte semmit nem érezni az Európát sújtó energiaválságból, ráadásul az ország a klímaváltozás negatív hatásai ellen folytatott küzdelemben is jobban teljesít a legtöbb uniós tagállamnál. (tovább…)

Január 15-én az Európai Bizottság annak ellenére utasította el a Minority Safepack elnevezésű polgári kezdeményezést, hogy a szervezők összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű aláírást, sőt az Európai Parlament múlt decemberben nagy többséggel támogatta azt. Az Európai Bizottság ideológiai-politikai elveket érvényesítve tagadta meg az összetartozás-tudattal, közös hagyományokkal és nyelvvel rendelkező őshonos, európai nemzeti közösségek identitásának védelmét. A föderatív álmokat dédelgető Európai Unió brüsszeli bürokratái pusztán szelektív esetekben hajlandóak nyomást gyakorolni a tagállamokra, és szemmel láthatóan a valós etnikai kisebbségeket ért jogsérelmének esetén kínosan – ám rendkívül kétszínű módon – ügyelnek a tagállamok szuverenitásának tiszteletben tartására.  A kettős mérce alkalmazása nem idegen az uniós berkektől, így az Európai Bizottság döntése várható volt a kérdésben. Ennek fényében az sem meglepő, hogy a nemzeti identitások leépítése érdekében Brüsszel politikai harapófogóba szorította a nemzeti közösségeket, ahol a nemzeti szint fölötti föderalista struktúrák, illetve az alatta lévő, gender-ideológián és LMBTQ-lobbin alapuló konstruált csoportok rendre elsőbbségét élveznek. (tovább…)

A 2020-as év egyértelműen a koronavírus-járványról szólt, de még a pandémia sem tántorította el a Soros-hálózat által is támogatott globalista balliberális köröket attól, hogy támadják a nemzetállami szuverenitásukért kiálló országokat – mondta Deák Dániel évzáró videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek lehettünk a szemtanúi az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmus kapcsán is, ezzel az eszközzel akarták rávenni Magyarországot egyebek mellett a szuverén bevándorláspolitikájának feladására. Kiemelte, ez a törekvése a baloldalnak nem jött össze, az uniós csúcson a magyar-lengyel álláspont győzött, azonban a balliberális politikai körök újabbnál újabb eszközöket fognak keresni a szuverén magyar politika megtörése érdekében. Hozzátette: a küzdelem tehát 2021-ben tovább folytatódik, az Európai Parlament balliberális többsége máris szembeszállt az Európai Tanácsban született megállapodással, az Európai Bizottság pedig újabb bevándorláspárti elképzeléseket akar ráerőltetni az uniós tagállamokra, amellyel állampolgárságot, így szavazati jogot adna több tízmillió bevándorlónak. (tovább…)

Magyarország és bevándorlásellenes szövetségesei 2015 óta folyamatos küzdelmet folytatnak a migrációt ösztönző föderális szervekkel szemben. Az illegális migráció megállításának ügye komoly törésvonalakat hozott létre az unióban, a Jean-Claude Juncker vezette korábbi Európai Bizottság hozzáállása pedig még inkább kiélezte az ellentéteket. A bevándorlás kapcsán született eddigi brüsszeli tervek működésképtelenek, az elmúlt öt év eseményei rendre Magyarország igazát támasztották alá, hazánk a következetes álláspontjával egyre több partnerre tett szert az unión belül. A bevándorlás pozitív hatásait egyre nagyobb szkepszis övezi, a vezető európai államok is egyre inkább idomulnak a magyar állásponthoz. Mindezek ellenére Brüsszel tovább próbálkozik: az Európai Bizottság november végén bemutatott cselekvési terve például több millió bevándorlónak adna állampolgárságot, így egyben szavazati jogot is. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság sem hozott tehát változást, az elkövetkezendő években újabb politikai küzdelmekre lehet számítani a bevándorlás ügyében. (tovább…)