Hiába csak jövő júniusban lesz az EP- és az önkormányzati választás, a kampány politikai része már elindult mindkét oldalon. Ugyanakkor míg a jobboldal érdemi politikai témákat emel a napirendre és víziót kínál a nemzet számára, addig a baloldali politikusok kommunikációját továbbra is olyan önmagukról szóló, technikai kérdések uralják, mint például a közös lista kérdése vagy az önkormányzati helyek szétosztása – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Mi Hazánk javaslata a fővárosi választási rendszer átalakításáról a kispártoknak kedvezne, emiatt nem is tiltakoznak olyan hangosan ellene a baloldalon.
Jövő június 9-én EP- és önkormányzati választást tartunk, amelynek a választási eljárásról szóló törvény alapján a hivatalos kampányidőszaka a választást megelőző 50. napon indul és a szavazás napján a voksolás befejezéséig tart, de politikai értelemben már megindult – kezdte legújabb videóelemzését Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: míg a jobboldalon világos üzeneteket és koherens témákat láthatunk, addig a balliberális oldal kommunikációját az önmagukról szóló, technikai kérdések uralják.
Így például az egyik legfontosabb kérdésük a közös baloldali listának az ügye, amelyet a Mi Hazánk fővárosi választási rendszert átalakító javaslata kapcsán már a Demokratikus Koalíció is szorgalmazott Budapesten, míg az MSZP az EP-választáson is közös listával indulna. Ugyancsak a hasonló kérdések uralják a válságban lévő Momentum kommunikációját, Donáth Anna ugyanis az interjúi során még mindig a 2022-es választás tanulságairól és a baloldali összefogás mikéntjéről értekezik, politikai alternatívát ő sem képes felállítani – fogalmazott az elemző. Hozzátette, hogy a Momentumból kilépett a bajai polgármester, amellyel a liberális párt elveszítette egyetlen vidéki polgármesterét, tovább nehezítve ezzel, hogy országos jelentőségű és minden településtípuson azonos támogatottsággal rendelkező formációvá váljon.
A Mi Hazánk törvénymódosító javaslata a 2014 előtt is működő arányos választási rendszert hozná vissza Budapesten a Közgyűlés esetében, ami egyértelműen a kisebb ellenzéki pártoknak kedvezne.
Érthető a radikális jobboldali párt javaslata, ugyanis a jelenlegi rendszerben nem lenne képviseletük a fővárosban, ugyanakkor a javaslat esetleges elfogadásával ez is megoldódna számukra. Hasonló a helyzet az LMP és a Kutyapárt esetében is, amelyek a módosítás elfogadását követően ugyancsak szerezhetnének helyeket a fővárosi döntéshozatalban – emelte ki az elemző. Hozzátette: a Fidesz számára nem hozna érdemi változást, nagyjából azonos arányban szerezne helyeket a Közgyűlésben a mostani felmérési adatok alapján.
Karácsony Gergely kapcsán az elemző kiemelte: az elmúlt hetekben ismét felélénkült a külföldi finanszírozási botránya, amely kapcsán a főtanácsadójánál tartottak házkutatást az adóhatóság nyomozói és a sajtóhírek szerint okirathamisítás gyanújával tovább folyik a nyomozás. A jelek szerint Tordai Csaba ügyvédi irodájában hitelesítették volna az adományládákról szóló történetet, azonban a gyanú szerint a tíz jegyzőkönyvből csupán egy jegyzőkönyvön volt eredeti az aláírás, míg kilenc esetében okirathamisítás a vád. Ez is azt erősíti, hogy valójában semmilyen adománygyűjtés nem volt, csupán a külföldi pénzek elfogadásának fedősztorijáról van szó – fogalmazott Deák Dániel, megjegyezve azt is:
az újabb fejlemények tovább ronthatják Karácsony Gergely társadalmi megítélését és újrázási esélyeit.
A főváros helyzete kapcsán emlékeztetett: a Demszky-korszak tért vissza Budapestre az elmúlt években, az akkori időszakhoz hasonlóan ismét adóssághegyeket termel ki a főváros vezetése. 2010-ben, amikor Tarlós István átvette a főváros vezetését az azt addig 20 évig vezető Demszky Gábortól, már összesen 240 milliárd forint volt a Fővárosi Önkormányzat adóssága. Deák Dániel ezzel kapcsolatosan megjegyezte, hogy ebben az esetben még arra sem lehetett hivatkozni, hogy ellentétes színezetű volt a kormány és a főváros, ugyanis egy MSZP–SZDSZ kormánykoalíció állt szemben egy ugyancsak MSZP–SZDSZ koalíció által irányított fővárossal.
Demszky Gábor kapcsán kiemelte: főpolgármesterként próbált erős politikai szereplőként megjelenni a nyilvánosságban, azonban a ciklusa végére egy megtört, közutálatnak örvendő politikai szereplővé vált, akit rendszeresen kifütyültek szereplései során. Nem meglepő, hogy a távozása óta nagyon ritkán vállal nyilvános szereplést – fogalmazott, majd hozzátette: a baloldal számára szintén mélypont volt a 2014-es választás is, ahol Falus Ferenc és Bokros Lajos uralták a kampányt. Karácsony Gergely Demszkyhez hasonlóan országos politikai szereplő kívánt lenni, Gyurcsány Ferenc elvárását teljesítve többször konfrontálódott a kormánnyal, ennek azonban a kárát a főváros szenvedte el – folytatta Deák Dániel. Az elemző szerint az a tapasztalat, hogy azok a polgármesterek sikeresek hosszútávon, akik a város ügyeivel foglalkoznak, nem pedig országos szintű politikai szereplőként viselkednek.
A videóelemzés zárásaként Deák Dániel elmondta: a baloldalon belüli technikai egyeztetések várhatóan áttolódnak a jövő évre, így a vízióval rendelkező kormányoldal mellett a baloldal belső vitáitól lesz majd hangos a közélet 2024 első felében is.
